Elbátortalanodott maturandusok

Király András, a tárca államtitkára elmondta, idén 187 800 végzős diák szerepelt a nyilvántartásban, akik közül 148 ezren jelentkeztek be vizsgára. Az érettségire jelentkezők száma kiegészül 40 ezer diákkal, akik az előző években kerültek ki az iskolapadokból. Ez azt jelenti, hogy majdnem ugyanannyian fognak érettségizni, ahányan az idén elvégezték a középiskolát, de az idei maturandusok mintegy 20 százaléka nem vállalta a megméretést.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy harmadik éve szervezik meg szigorú feltételek mellett az érettségit: az előző két évhez hasonlóan a vizsgatermekben a felügyelő tanárok mellett videokamerák is figyelik a diákokat, a dolgozatokat pedig központosított bizottság értékeli ki.

„Megváltozott a négy-öt évvel ezelőtti helyzet, amikor minden érettségire beiratkozott diák vígan, dalolva átment, függetlenül attól, hogy mennyit tudott\" – mondta az államtitkár, aki szerint a szigorítás következtében az érettségi vizsga újból visszanyerte rangját.

Arra a kérdésre, hogy a végzős diákoknak a húsz százaléka miért nem iratkozott be, elmondta, hogy egyrészt a diákok és a szülők is rájöttek arra, hogy nemcsak formalitás az érettségi, másrészt az iskoláknak és a tanároknak sem volt kellemes a nagy bukási arány, ezért elmagyarázták azoknak a diákoknak, akiknek kellett, hogy most még nincsenek felkészülve, és esetleg az őszi pótérettségin próbálkozzanak.

Az idei mintegy 7500–8000 magyar végzős diák közül 6700-an iratkoztak fel az érettségire, ami azt jelenti, hogy az országos átlaghoz képest a magyarul tanuló fiataloknak valamivel nagyobb aránya vállalta a próbatételt.

Tavaly az érettségiző diákoknak a 44,26 százaléka érettségizett sikerrel. A szigorítás miatt az utóbbi években folyamatosan romlottak az eredmények. 2009-ben a jelentkezők 81,47 százaléka, 2010-ben 69,3 százaléka vizsgázott sikeresen, 2011-ben viszont a sikeresen érettségizők aránya 45,72 százalékra csökkent.

Elsőként román nyelvből mérettetnek meg a diákok június 10–12. között, majd anyanyelvi tudásukról adnak számot 12–14. között. Június 17–21. között a számítógép-kezelési ismereteket mérik fel, majd 25–28. között zajlik az idegennyelv-vizsga. Az írásbelik július 1-jén kezdődnek, először román nyelv és irodalomból, 2-án pedig anyanyelvből. A szak kötelező tantárgyára 3-án kerül sor, végül 5-én a szaknak megfelelő választott tantárgyat kérik számon. Az eredményeket július 8-án 12 órakor függesztik ki, és ugyanezen a napon 16 óráig lehet benyújtani az óvásokat. A végleges eredményeket július 12-én közlik.

Elbátortalanító próbaeredmények

Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő szerint a végzős diákokat a márciusi próbaérettségi eredménye is elbátortalanította, valószínű, ezért nem jelentkeztek  több százan a megmérettetésre. A főtanfelügyelő elmondta, a diákok egy része azt gondolja, a pótérettségit nem veszik annyira komolyan, bár az előző évek tapasztalata ennek az ellenkezőjét igazolja. A tanfelügyelőség a következő napokban összesíti az iskolák jelentéseit, akkor derül majd ki, hogy a végzős diákok közül hányan buktak pótvizsgára. Azok, akik három tantárgyból nem szerezték meg az átmenő osztályzatot, kénytelenek lesznek osztályt ismételni. A főtanfelügyelő szerint megkönnyítette volna a diákok helyzetét, ha beiratkoznak az érettségire, a ha nem is sikerült volna megszerezniük az oklevelet az első szakaszban, legalább a szóbeliken, vagy néhány írásbeli próbán túljutottak volna, akkor nem kellett volna a második szakaszban minden tantárgyból vizsgázniuk. Amint arról beszámoltunk, Kovászna megyében közel 600 tanuló nem iratkozott be a hétfőn kezdődő vizsgasorozatra. Háromszéken 1980 végzős diákot vártak az érettségire, de csak 1385-en iratkoztak be, közülük 300-an az elmúlt évek végzősei. A próbaérettségin rendkívül gyenge eredmények születtek: matematikából a próbaérettségizők kevesebb mint 12 százaléka kapott átmenő jegyet, román nyelvből pedig 38 százaléknak sikerült a vizsgája. Keresztély Irma szerint az előző években az esti tagozatból kevesebben iratkoztak be a záróvizsgára, ugyanakkor azok, akik a márciusi próbaérettségin rossz eredményeket értek el, és azóta sem vették komolyan a felkészülést, nem mertek kiállni a megmérettetésre. A főtanfelügyelő szerint a tanárok nem buktatnak szándékosan, hiszen aki megérdemli az átmenő jegyet, meg is kapja, és ezektől a diákoktól elvárható, hogy az érettségin se bukjanak el.

A pedagógusok is aggódnak

Kiss Imre, a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) országos alelnöke lapunknak elmondta, az idén érettségiző fiatalok 2009-ben iratkoztak be a 9. osztályba, és akkor nem működött szakiskola, mindenkit gimnáziumba kellett beírni. „Az elmúlt négy évet ez végigkísérte, a mi iskolánkban sokan mondták, hogy ők valójában szakiskolába készültek. Most a helyzet összetett: van, aki néhány tantárgyból megbukott, legtöbben matematikából és románból. Aki a próbaérettségin gyenge eredményeket ért el, elbátortalanodott, és már akkor lemondott arról, hogy beiratkozzék a záróvizsgára. Sokan vannak, akik minden tantárgyból megszerezték az átmenő jegyet, és mégsem érettségiznek, mert úgy gondolják, nincs szükségük erre az oklevélre: a munkaerőpiacon elég, ha igazolják, hogy elvégezték a tizenkét osztályt, az érettségi pedig nem is kötelező. A tanulók 60–70 százaléka a hároméves szakiskolába készült, csak nem volt erre akkor lehetősége\" – magyarázta az iskolaigazgató. Kiss Imre hangsúlyozta, a tanárok azt gondolták, hogy a korábbi évek gyenge érettségi eredményei, az egyre gyengébb osztályzatok az iskolában motiválni fogják a diákokat a tanulásra, megértik, hogy csak úgy lehet eredményt elérni, ha komolyan készülnek, nem pedig egyéb „fortélyokkal\" próbálkoznak, ám ez nem így történt: tanulás helyett inkább lemondtak az érettségiről.

A tanárokat olyan vádak is érik egyébként, hogy szándékosan buktatnak, hogy a gyengébb diákok ne rontsák az érettségistatisztikát, ám valójában a helyzet teljesen más, magyarázta Kiss Imre.  Az RMPSZ országos alelnöke szerint  már az téves megközelítés, hogy egy iskolát néhány tanár munkája alapján ítélnek meg, tehát azoknak az eredményeit mérik, akik érettségi tantárgyakat tanítanak, holott a többiek is készülnek, dolgoznak, és kapják a fizetést. „Az érettségi tantárgyakat tanítókra hatalmas nyomás nehezedik, ezért az elmúlt években egyértelmű, hogy a román-, matematika-, magyar- vagy éppen törtelemtanárok szigorúbbak lettek, csak azokat engedik át, akiről úgy gondolják, hogy esélylyel próbálkozhatnak az érettségin\" – fejtette ki a szakember.

„Módosításra szorul a tanterv\"

Kiss Imre szerint hiba, hogy úgy akarnak jobb eredményt elérni országos szinten, hogy idén könyebb tételeket adnak. „Attól, hogy többen érettségiznek sikeresen, újra többen tudnak beiratkozni egyetemre, még nem javul a diákok felkészültsége – mutatott rá. – A tananyagon kellett volna változtatni, majd ehhez igazítani az érettségit, nem pedig meghagyni a tananyagot, és csökkenteni a záróvizsga nehézségi fokát. Úgy véli, nem elég az érettségin egyszerű függvényeket adni például matematikából, hiszen a gyerekeknek ezt sem volt idejük megfelelően begyakorolni, mert négy év alatt a tanterv által előírt bonyolult leckékkel telt el az idő, ugyanakkor sorozatos kudarcélményük volt. Ha csak erre a könnyebb érettségire kellett volna négy évig készülni, a szakiskolákban is el tudták volna sajátítani az anyagot a diákok, és sokkal többen beiratkoztak volna a záróvizsgára, állapította meg az iskolaigazgató.

Sokaknak értelmetlen megméretkezni

Maros megyében a végzősök alig 76 százaléka merte vállalni az érettségi vizsgát – jelentette be Ilyés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes. Elmondta: tegnap 5125 diák vizsgázott a román szóbelin, ebből 960-an korábban végezték el a 12. osztályt. Hargita megyében 3042 diák iratkozott be a vizsgára. Arra vonatkozóan egyelőre nem készült összesítés a tanfelügyelőségen, hogy egy vagy több tantárgyból történő bukás miatt hány tizenkettedikes diák nem érettségizhet, de azt sem lehet még tudni, hogy a múlt évben sikertelenül érettségizett, ezernél is jóval több fiatal közül hányan próbálkoznak újra az idei érettségin. Bartolf Hedvig megyei főtanfelügyelő korábban elmondta, úgy tudja, nem minden végzős jelentkezett az érettségire, a diákok között vannak olyanok – leginkább szakközépiskolások –, akik megelégszenek a tizenkét osztályos tanulmányi bizonylattal, nem akarnak továbbtanulni, ezért nem látják értelmét az érettséginek.

Közel 500 végzős nem iratkozott be az idei nyári érettségire Hunyad megyében sem. A dél-erdélyi megyében 4901-en jelentkeztek a megmérettetésre, közülük 965-en korábbi évfolyamokon végeztek.

Fokozott szigor

Az elmúlt két év érettségi eredményeinek hatására a Bihar megyei iskolákban is szigorúbban osztályoztak a tanárok, de tömeges buktatásra nem volt példa az idei tanévben – tudtuk meg Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettestől. Tájékoztatása szerint a szigor nemcsak a végzős osztályokban jellemző, hanem a középiskolai osztályokban általában többen kényszerülnek pótvizsgára az érettségi tantárgyakból, de ezek a diákok már az év elejétől kezdve gyengén teljesítettek. A ma kezdődő érettségire Bihar megyében több mint hatezer diákot várnak, ebből mintegy ezer a magyar ajkú, de olyanok is beiratkoztak, akik a korábbi években fejezték be tanulmányaikat, a diplomát viszont ezidáig nem szerezték meg. Az idei tizenkettedikesek többsége jelentkezett a vizsgákra, nem jellemző, hogy azért várjanak az őszi pótérettségire, hogy több idejük legyen felkészülni a megmérettetésre.

Teutsch Tünde, a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium informatika tanára nem változtatott korábbi követelményrendszerén, de szerinte is tapasztalható, hogy a pedagógusok már nem bízzák a szerencsére a tizenkettedikeseket és valóban megbuktatják azokat, akiket nem éreznek készen a vizsgára, mert van olyan diák, akit a próbaérettségi sem „ébresztett fel\".

Szatmár megyében egyelőre nem összesítették az adatokat, így nem tudni, hogy a tizenkettedikesek közül mennyien buktak meg – tudtuk meg Szász Piroskától. A helyettes főtanfelügyelő lapunk kérdésére elmondta: nem érkeztek hozzá olyan értesülések, melyekből arra lehetne következtetni, hogy egyes iskolákban megkísérlik megakadályozni a gyengébben teljesítő diákokat abban, hogy az érettségivel próbálkozzanak.

Havi felmérőkkel „gyúrtak\" a vizsgára

Kolozs megyében összesen ötezer diák iratkozott be az érettségire, közülük 4832-en az idei végzősök közül, míg 848-an a korábbi generációkból próbálkoznak újra – válaszolta kérdésünkre Andrea Coroian, a Kolozs megyei tanfelügyelőség sajtószóvője. Érdeklődésünkre hozzáfűzte, ezek az adatok azt mutatják: az idén végzős diákok mintegy 80 százaléka próbálkozik meg első nekifutásra az érettségivel. A magyar tagozatos gimnáziumokról nincs külön statisztikai adata a tanfelügyelőségnek. A kolozsvári magyar iskolák közül a Brassai Sámuel Gimnáziumban úgy próbálják elejét venni a tavaly tapasztalt sikertelen érettséginek, hogy csak a felkészült diákokat engedik vizsgázni. A 79 végzősből 47-en próbálkozhatnak. Kósa Mária, a középiskola igazgatója a Krónikának elmondta: már az év eleji szülői értekezleten tisztázták, az érettségi tárgyakból havonta felmérőket írnak a végzősök, az itt elért osztályzatok pedig bekerülnek a naplóba. Így több diák egy vagy akár két tantárgyból is pótvizsgára kényszerül, ők az őszi érettségin bizonyíthatnak.