Ékezetmentes iratok

„Arpad Istvan lettem az Árpád István helyett, holott azt hittem ilyesmi ma már nem történhet meg” – panaszkodott egy fiatalember, miután Sepsiszentgyörgyön kicserélte a gépkocsi-vezetői jogosítványát. A dokumentum érvényessége tíz év után lejárt. Az érvénytelenné vált okmányban még Árpád István szerepelt, ékezettel, pontosan úgy, ahogy a születési anyakönyvi kivonatba és a személyi igazolványba is beírták. A hivatal közelében berendezett másolóiroda aprópénzért vállalta, hogy összeállítja a szükséges iratcsomót, lemásolja az iratokat, kitölti a formanyomtatványt. A fiatalembernek a másolóiroda és az ügyintézőablak közötti ötven méteren tűnt fel, hogy a nevéről eltűntek az ékezetek. Ezért kifejezetten kérte a jogosítványok kiadásával és a gépkocsik beíratásával foglalkozó okmányiroda alkalmazottját: legyen gondja rá, hogy a jogosítványon helyesen jelenjen meg a név. A hivatalnok kedvesen, de határozottan rázta a fejét. Közölte, erre nincs mód. Három évvel ezelőtt még volt rá lehetőség, de azóta megváltozott a számítógépes program, és nincsenek ékezetek. Árpád Istvánnak még aznap kiállították az új jogosítványt, ékezetek nélkül. A gépkocsivezetők többségének fel sem tűnik ez a változás, rá sem pillantanak a megújított dokumentumra, úgy vágják zsebre, örülnek, hogy ezen a procedúrán is túl vannak. Akik most szerezték meg a jogosítványt, nem is tudhatják, hogy valamikor még olyan jogosítványt állítottak ki, amelyen ékezetekkel szerepeltek az adatok.

Így járt Réka is, aki csak azután háborodott fel a dokumentumban szereplő Reka miatt, hogy lapunk felhívta erre a figyelmét.

Elmaradtak az ékezetes betűk az útlevelekből is. A temesvári Géza útlevele cseréjekor a kérvényhez egy beadványt is mellékelt, melyben jelezte, nem fogja átvenni az okmányt, ha a nevét ékezetek nélkül írják be abba. „Csak azt sikerült elérnem, hogy nem készült el a határidőre az útlevelem – nyilatkozta a Krónikának. – Betessékeltek egy beszélgetésre, és bemutatták a törvényes előírásokat. Nemzetközi egyezményre hivatkoztak, amely szerint az ékezetes magánhangzót csak két rövid magánhangzóval helyettesíthetik. Az á betű helyett aa-t, az ö helyett pedig oe-t írhatnak. Azt kérdezték, Gezát vagy Geezát írjanak az útlevelembe. Be kellett látnom, hogy nincs esély az ékezetek kitetetésére.” A férfi végül az egyszerűbb megoldást választotta. Mint elmondta, csak anynyi elégtétele maradt a beadvány benyújtásából, hogy az útlevélosztályon érezhetően tisztelettel néztek rá. A felvilágosítás is udvarias hangon zajlott.

Ahol a számítógép az úr

Eugen Deaconu, a Kovászna megyei okmányiroda vezetője a Krónikának elmondta, nem háromszéki sajátosság az ékezetnélküliség, sehol az országban nem adnak ékezetes jogosítványt az igénylők kezébe. A számítógépes programot kanadaiak készítették három évvel ezelőtt, és azóta nincs lehetőség az ékezetek használatára. A hatósági logika szerint csak a személyazonossági igazolványban kell feltüntetni pontosan a nevet, a jogosítványon a személyi szám szerepel, és ez alapján lehet azonosítani az okmány tulajdonosát. Ez nem csak a magyar nemzetiségű román állampolgárokat zavarhatja, hanem a románokat is, hiszen a Bălălăuból is Balalau lesz, magyarázta Deaconu. Hozzátette: nemcsak a személynevekről maradnak el az ékezetek, hanem a helységnevekről is, így Făgăraşi-ból is Fagarasi lesz. Deaconu elmondta, több olyan esettel szembesült, amikor az emberek megpróbálták ékezettel beíratni a nevüket, de végül valamennyien megértették, hogy ez nem lehetséges.

A jogosítványok kiállításával és a gépkocsik bejegyzésével megbízott hivatal a prefektúra alárendeltségébe tartozik. György Ervin Kovászna megyei prefektus úgy véli, kényelmi szempontok miatt maradnak el az ékezetek. Minden számítógépes program megengedi az ASCII-kód használatát, be kell ütni a megfelelő kódot és megjelenik az ékezetes betű, például az alt+130 felel meg az „é” betűnek, az alt+131 az „á” betű. György Ervin szerint következetesen kell kérni az ékezetek használatát a jogosítványokban, mert ha sok a panasz, orvosolják majd a helyzetet.

Magyarázat az útlevélosztályon

A román útlevelekbe 1994 óta írják ékezetek nélkül a neveket. Simona Babici, a Szatmár megyei prefektúra útlevél-kibocsátó osztályának vezetője szerint ez azért van, mert tizennégy évvel korábban Románia is bevezette az Európában általánosan érvényes szabályrendszert, ami előírja, hogy az útlevelekben az ékezetek nem használatosak. Mint mondta, a régi típusú, zöld útiokmányokba még kézzel vezették be a személyi adatokat, és pontosan másolták át a neveket a személyazonossági igazolványokból. A vörös útlevelekbe viszont már számítógépes program segítségével kerülnek be az adatok, és a szoftver meg sem engedi az ékezetes magánhangzók írását. Simona Babici szerint volt már olyan ügyfelük az elmúlt évek során, aki panasszal élt a nevéről lemaradt ékezetek miatt, el kellett azonban utasítaniuk. A Krónika kérdésére, hogy nem okoz-e zavart az állampolgárok személyi adatait tartalmazó egységes országos számítógépes adatbázis működésében az, hogy a különböző iratokban eltérő módon szerepel az emberek neve, az osztályvezető kifejtette, Románia távol áll még attól, hogy a nyugat-európai országokhoz hasonlóan átfogó, villámgyorsan hozzáférhető adatbázist működtessen. Hozzátette azonban, néhány megyében már kísérleti jelleggel bevezették ezt a módszert. Mivel Szatmár megye nem tartozik ezek közé, Babici nem tudta megmondani, életképesnek mutatkozik-e a rendszer az eltérő írásmódok ellenére. Számos érvényben levő intézkedés azonban épp az adatok egységesítésének az irányába mutat. Ha például valaki lakcímet vált, a személyazonossági kártyája mellett a jogosítványát és az autója forgalmi engedélyét is köteles kicserélni, hogy valamennyi iratban egyazon lakcím szerepeljen. Ha ezt elmulasztja, 500 lej körüli bírságra számíthat. Az illetékes szerint azért e szigor, hogy ne léphessen majd fel zavar az egységes adatbázisban.