Kása Zoltán, Dávid László, Tonk Márton és Farkas Emőd az egyetem elmúlt húsz évéről szóló beszélgetésen
Fotó: Gödri Csilla
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) húsz éves történelméről tartottak kerekasztal-beszélgetést a 12. Kolozsvári Magyar Napokon. Az időutazáson Dávid László, a Sapientia EMTE szenátusi elnöke, korábbi rektora, Kása Zoltán, az egyetem rektori tanácsosa, korábbi rektorhelyettese és Tonk Márton jelenlegi rektor vezettek végig, személyes történetekkel fűszerezve a múltidézést.
2021. augusztus 20., 12:582021. augusztus 20., 12:58
2021. augusztus 20., 14:332021. augusztus 20., 14:33
Tonk Márton rektor egy tavalyi emlékkel indított. „A rektori programomba beleírtam, hogy az elmúlt húsz évben együtt lélegeztem a Sapientia egyetemmel. Ha valami öröm volt a Sapientiának, nekem is az volt, ha valaki bántotta a Sapientiat, nekem is fájt” – mondta a rektor.
Dávid László szenátusi elnök pályafutása kezdetét idézte fel. Elmondta, végzősként egyetemi karrierben gondolkodott, viszont a sors úgy hozta, hogy Marosvásárhelyen kötött ki egy kutatóintézetben. Végül a marosvásárhelyi pedagógiai főiskolán kezdett tanítani.
– idézte fel az akkori állapotokat a szenátusi elnök.
Elmondta, letettek egy javaslatot az egyetem szenátusának az asztalára abban a reményben, hogy magyar tagozatot hozhatnak létre négy mérnöki szakkal. Az akkori tanügyminiszter jóváhagyott 1000 államilag finanszírozott helyet, ennek csupán az volt a feltétele, hogy az egyetem szenátusa kérje, ami mai napig nem történt meg. Így született az ötlet, hogy az induló Sapientia egyetem keretében próbálják meg ezeket létrehozni.
A Deus Providebit Tanulmányi Ház segítségével sikerült valóra váltani az elképzelést, de az volt a feltétel, hogy a mérnöki szakok mellé a szociálpedagógiát is vegyék fel a listára. A bizottság engedélyezte az öt szakot, így indulhatott el az egyetem marosvásárhelyi kara.
– idézte fel Dávid László.
Kása Zoltán rektori tanácsos felidézte, hogy a 2000-es évek elején a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese volt, de a Sapientia egyetem közösségében is jól érezte magát. Elmesélt egy történetet, amely ezt a kettős állapotot tükrözi. A rádióban hallott egy magyarországi futballbíróról, akinek a két fia különböző csapatban játszott.
„Ekkor kezdtem el azon gondolkodni, hogy az apa mit csinálhat, amikor a két csapat egymás ellen játszik. Elképzelésem szerint ilyenkor nem érdekli, hogy melyik csapat győz, neki az a fontos, hogy mindkét fia jól játsszon” – mondta Kása Zoltán, akinek egy szebb befejezésre hívták fel a figyelmét: a bíró álma, hogy a két fiú együtt játsszon a nemzeti csapatban.
Tonk Márton a kezdeti elképzeléseket is megemlítette, amikor az volt a szándék, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem integrálódik a hálózatba. A Sapientia Alapítvány révén közös tervezési, stratégiai „kényszerben” van a két intézmény. Közös költségvetés, közös szakpolitikai, oktatáspolitikai elvek mentén működnek.
„A Sapientia EMTE olyan képzésű palettát kíván kifejleszteni, amellyel hozzáad valamit a már létező magyar nyelvű felsőoktatási palettához” – mondta a Sapientia EMTE rektora.
A kerekasztal-beszélgetésen a szakok akkreditációja is szóba került. „Ki kellett építeni a megfelelő oktatói gárdát, amellyel lehet akkreditálni a szakokat. Mi azon igyekeztünk, hogy minden feltételnek megfeleljünk, és felemelt fejjel lehessen akkreditálni a szakokat” – mondta összegzésként Dávid László.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
szóljon hozzá!