Egyenlőtlen a vérellátás

Kovászna megyéből gyakran az egyetemi központokba – kolozsvári, marosvásárhelyi vagy bukaresti kórházakba – is küldenek nagyobb mennyiséget. A megfelelő vérutánpótlás annak is köszönhető, hogy sürgősségi esetekben az orvosok a hozzátartozókat kérik meg, hogy vigyenek véradókat, így a kieső mennyiséget folyamatosan helyettesíteni tudják, ugyanakkor alkalmi és rendszeresen visszatérő önkéntesek is hozzájárulnak az egészségügyi intézmények megfelelő működéséhez.

A vérközpontok emellett figyelemfelkeltő kampányokkal és különböző juttatásokkal próbálnak donorokat szerezni, így például minden véradó jogosult egy fizetett szabadnapra, ugyanakkor hét darab, egyenként 9 lejes étkezési jegyet kap az intézménytől. A véradás alkalmával számos vizsgálatot is ingyenesen elvégeznek a központokban, többek között HIV-, hepatitis B és C szűrést végeznek. Ha kiderül, hogy a donor fertőzött, értesítik őt és háziorvosát, a vírushordózókat pedig végérvényesen törlik a potenciális véradók listájáról.

A vizsgálatokkal és a vérvétellel együtt egyébként a véradás mintegy 15 percet vesz igénybe, egy személytől pedig legfeljebb 4,5 deciliternyi mennyiséget vesznek le. Donornak 18 és 50 év közötti személyek jelentkezhetnek, akik még nem voltak sárgaságosak, nem szenvednek krónikus betegségben, és az elmúlt időszakban nem estek át sebészeti beavatkozáson.

A csendőrök segítségét kérték
A Szatmár megyei vérközpontban a kedvezmények ellenére az utóbbi években jelentősen csökkent a véradók száma – számolt be Doina Crişan igazgató. Mint rámutatott: három éve még naponta 70–80 személy jelentkezett önkéntes véradásra, az utóbbi hónapokban azonban a donorok száma alig érte el a napi 25-öt. Crişan azt is elmondta, hogy gyakran kérnek tőlük segítséget kolozsvári, nagybányai és nagyváradi kórházak, így a szatmári intézmények ellátására még kevesebb vér jut. Az illetékes hozzátette: az őszi betakarítások idején még nehezebb dolguk van, a donorok többsége ugyanis ebben az időszakban elszegődik szezonmunkára. Camelia Lucuţ, a megyei csendőrség szóvivője lapunknak elmondta: a hatóság munkatársai minden évben szerveznek véradó akciót, idén viszont a központ kérésére a novemberre tervezett véradást szeptemberre kellett előhozniuk, így a hét elején mintegy 80 csendőr járulhatott hozzá a vérkészlet feltöltéséhez.

Marosvásárhely belvásorában a hét elején egy autóbuszban rendeztek be véradó központot, ahol a transzfúziós központ munkatársai, önkéntes mentőorvosok és rohhamentősök várták a donorokat. Marinela Lazăr pszichológus, a központ alkalmazottja rámutatott: egy nap alatt 51 személytől sikerült vért gyűjteni. Az illetékes elmondása szerint a vásárhelyi kórházakban ritkán fordul elő, hogy a vérkészlet kritikusan lecsökken, a vérközpont pedig nem tud utánpótlásról gondoskodni. Az orvosok is rendszerint csak sürgősségi esetekben kérik fel a hozzátartozókat véradásra, a megyeszékhelyen ugyanis évente mintegy 15 ezer adag vért gyűjtenek, amely nagyjából elegendő a rászorulók ellátására. Lazăr hangsúlyozta: az eljárás a donornak is hasznos, hiszen felfrissíti a véradó vérét, és erősíti az immunrendszerét.

„Az önkéntes véradó ugyanakkor könnyebben átvészeli az olyan baleseteket, amelyek során sok vért veszít. Nem mellékes az sem, hogy jóleső, nemes érzés tölti el a donort, mivel segíthetett embertársának” – fogalmazott Marinela Lazăr. Az egyik önkéntes véradó egyébként megjegyezte: tűzoltóként dolgozik, így többször látott már olyan balesetet, ahol a vér életmentő volt, ezért ő rendszeres visszatérő a központban.

Személyzethiánnyal küszködnek
A sepsiszentgyörgyi vérközpont is rendszeresen szervez véradó kampányokat Kovászna megye településein, a következő akciót október elején a kovásznai városi kórházban tartják, ahol önkéntesek jelentkezését várják. Claudia Savu, a vérközpont igazgatója elmondta: az intézmény rendkívül eredményesen működik, az elmúlt két évben megkétszereződött a donorok száma, így nemcsak a háromszéki kórházak szükségleteit tudják kielégíteni, hanem más városok, elsősorban az egyetemi központok kórházainak is segítenek.

Claudia Savu arra is rámutatott: többször is előfordult, hogy a véradás nyomán diagnosztizáltak lappangó betegségeket, az elmúlt évben például 51 esetben fedezték fel, hogy a donor hepatitis B vagy C vírussal fertőzött. A látványos eredmények ellenére a vérközpont létszámhiánnyal küzd: az intézményben jelenleg tíz alkalmazott dolgozik, holott ennél kétszer több személyre lenne szükség, az alacsony fizetések miatt pedig számuk tovább csökkenhet. Savu elmondása szerint hamarosan a székház felújítására is sor kerül, a korszerű felszerelés ugyanis túlterhelte az elektromos hálózatot, az Országos Hematológiai és Transzfúziós Intézet pedig már jóváhagyta a munkálatok finanszírozását.

Több száz véradó Hargita megyében
Személyzethiányra panaszkodnak a Hargita megyei vérközpont illetékesei is, a jelenleg 15 személyt foglalkoztató intézményben ugyanis alkalmazási tilalom van, így a nemrég nyugdíjba vonult két asszisztens helyére senkit nem vehettek fel. Kopacz Ildikó igazgató ugyanakkor elmondta: a csíkszeredai székhelyű központban nem jellemző a vérhiány, havonta mintegy négy–ötszáz véradójuk van. Az igazgató úgy fogalmazott: bár a véradók jelentkezése a megyeközpontban, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is ingadozó, a nyilvántartásukban szereplő rendseres donorok mozgósításával általában meg tudják oldani a problémás helyzeteket. A 2–6 Celsius-fokon legtöbb 42 napig tárolt vérkészítményeket csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és maroshévízi kórházakba szállítják, emellett rendszeresen ellátják vérrel a marosvásárhelyi egészségügyi intézményeket is, például a Vásárhelyen megműtött Hargita megyei betegek számára is a csíkszeredai központ küld vért.

A gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi kórházakban is folyamatosan biztosított a műtétekhez és egyéb beavatkozásokhoz szükséges vérkészlet. Ferenczy István, a gyergyói intézmény menedzsere elmondta: még soha nem fordult elő olyan eset, hogy egy műtétnél fennakadás történt volna vérhiány miatt, és emiatt a páciens élete veszélybe került. A gyergyószentmiklósi kórház havonta 15–20 liter vért, vérplazmát és egyéb vérkészítményeket használ fel. Székelyudvarhelyen havonta 50–80 személy ad vért, ez nagyjából fedezi a szükséges mennyiséget. A Hargita megyei vérgyűjtő központokban egyébként leginkább RH negatív vagy AB típusú vérrel rendelkező önkéntesek jelentkezését várják.

Összeállításunk szerzői: Babos Krisztina, Bíró Blanka, Szucher Ervin, Dávid László, Gergely Imre, R. Kiss Edit, Simon Eszter