
Külön sávra várva. Egyelőre nem részesülnek megkülönböztetett bánásmódban a határon át ingázók
Fotó: Facebook/Poliţia de Frontieră Română
Hiába az új jogszabály, úgy tűnik, az országhatáron át ingázók egyelőre nem számíthatnak a mindennapjaikat megkönnyítő külön sávra a határátkelőkön – legalábbis ez a következtetés vonható le a Krónika által a belügyminisztérium sajtóosztályához elküldött kérdésekre érkezett válaszokból.
2023. április 13., 09:052023. április 13., 09:05
Lapunk még március 23-án kereste meg e-mailben a belügyi tárcát, nem sokkal azután, hogy a bukaresti kormány váratlanul elfogadott egy törvénytervezetet, amely előírja, hogy külön sávokat alakítsanak ki a határátkelőknél azok számára, akik életvitelszerűen ingáznak a határ két oldala között, vagyis Romániában dolgoznak, de egy szomszédos országban laknak, vagy fordítva. Azért volt váratlan a jogszabály elfogadása, mivel már létezett a 2020/209-es törvény, amely erről rendelkezett, ám két és fél év sem volt elegendő az alkalmazási módszertan elfogadásához és a jogszabály gyakorlatba ültetéséhez.
Mint kiderült, az elfogadott kormányrendelet gyakorlatilag ezt a törvényt módosítja.
A jogszabály továbbá előírja kétoldalú megállapodások megkötését a szomszédos országokkal, amely meghatározná a határon át ingázók jogállását.
Az új sávokon szolgálatot teljesítő határőröket a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó Román Határrendészet feladata az előírások szerint biztosítani. Szintén a belügyi tárcának kell biztosítania a határellenőrzéshez szükséges felszereléseket, illetve az informatikai infrastruktúrát.

Újabb jogszabállyal tért vissza a kormány a határon át ingázók problémáinak rendezésére, ám az érintettek nem bíznak abban, hogy egyhamar megoldódnak mindennapos gondjaik, miután a vonatkozó törvény három évvel ezelőtti elfogadása óta semmi sem történt.
Kérdéseinket a belügyminisztérium sajtóosztályához juttattuk el, ahonnan még aznap azt a választ kaptuk, hogy a megkeresést továbbították a Román Határrendészethez.
A most megkapott válaszok sem tisztázzák azonban ezeket az aspektusokat, így az a következtetés vonható le, hogy egyhamar nem számíthatunk előrelépésre az ügyben, pedig a magyar–román határon ingázók már sok éve várják, hogy a hatóságok eltérő bánásmódot tanúsítsanak irántuk, és megkönnyítsék számukra a mindennapos nyűgöt jelentő határátkelést.
Fotó: Koronavirus.gov.hu
A válaszban emlékeztettek, 2020. szeptember 28-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben a határon át ingázókra vonatkozó, 2020/209-es számú törvény, amely konkrét intézkedéseket, határidőket határozott meg a belügyminisztérium, valamint az alárendeltségébe tartozó intézmények számára, és egyebek mellett előírta, hogy külön sávokat alakítsanak ki a határon át ingázó igazolvánnyal rendelkező személyek és családtagjaik számára azokon a határátkelőkön, ahol ezt az infrastruktúra lehetővé teszi.
– írták. Megjegyezték, míg a 2020/209-es törvényt parlamenti kezdeményezésre fogadták el, a módosításokat a kormány kezdeményezte, és jelenleg parlamenti konzultáció tárgyát képezi, 2023/109-es törvényként a szenátus elé terjesztették be.
– áll a határrendészet sajtóirodájától kapott válaszban.
Mint ismeretes, a jogszabály főként annak a többezresre tehető közösségnek könnyítené meg a csaknem mindennapi oda-vissza határátkelést, amelynek tagjai a román–magyar határ két oldala között ingáznak, hiszen a schengeni csatlakozás reményében Románia európai uniós csatlakozását követően nagyon sokan vásároltak nagyon olcsón házat a határhoz közel eső magyarországi településeken, és bár átköltöztek, az életük számos aspektusa – munka, óvoda, iskola – ide köti őket.
Az ingázók amúgy nem fűznek sok reményt a most elfogadott módosításokhoz sem. A lapunk által megkérdezett érintett szerint kampányszaga van annak, hogy most újra napirendre került a téma, és úgy véli, hogy ha az elmúlt három évben nem sikerült előrelépni, nem valószínű, hogy most sokkal többet meg lehetne valósítani. Főleg olyan körülmények között, hogy még államközi megállapodásra is szükség van.

Számottevő áttelepedési hullám érhető tetten a román–magyar határ menti régióban, az elmúlt években rengeteg román, illetve román–magyar kettős állampolgár vásárolt ingatlant Kelet-Magyarországon. Egy részük életvitelszerűen tartózkodik odaát.
Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Az 1940 és '44 közötti magyar világban téli olimpia szervezésére próbálták alkalmassá tenni Borsafüredet. Az olimpiát elsodorta a háború, de a máramarosi településen a Nemzetközi Síszövetség (FIS) által minősített olimpiai pályát alakítottak ki 2021-ben.
Pszichoaktív hatású növényi anyagok kiporciózásán értek tetten zilahi lakásán egy 31 éves férfit, akinek 30 napos előzetes letartóztatását a megyei törvényszék rendelte el.
Mintegy 1500 háztartásban szünetelt az áramszolgáltatás több Hargita megyei településben, vélhetően az időjárási viszonyok miatt – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Neves nemzetközi cégek márkajelzéseivel ellátott, hamisított termékeket szállított az a galaci illetőségű gépkocsivezető, aki egy rutin közúti ellenőrzés során bukott le. A brassói rendőrök lefoglalták a hamisított árut.
Az elmúlt 24 órában 47 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 52 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.
szóljon hozzá!