
Külön sávra várva. Egyelőre nem részesülnek megkülönböztetett bánásmódban a határon át ingázók
Fotó: Facebook/Poliţia de Frontieră Română
Hiába az új jogszabály, úgy tűnik, az országhatáron át ingázók egyelőre nem számíthatnak a mindennapjaikat megkönnyítő külön sávra a határátkelőkön – legalábbis ez a következtetés vonható le a Krónika által a belügyminisztérium sajtóosztályához elküldött kérdésekre érkezett válaszokból.
2023. április 13., 09:052023. április 13., 09:05
Lapunk még március 23-án kereste meg e-mailben a belügyi tárcát, nem sokkal azután, hogy a bukaresti kormány váratlanul elfogadott egy törvénytervezetet, amely előírja, hogy külön sávokat alakítsanak ki a határátkelőknél azok számára, akik életvitelszerűen ingáznak a határ két oldala között, vagyis Romániában dolgoznak, de egy szomszédos országban laknak, vagy fordítva. Azért volt váratlan a jogszabály elfogadása, mivel már létezett a 2020/209-es törvény, amely erről rendelkezett, ám két és fél év sem volt elegendő az alkalmazási módszertan elfogadásához és a jogszabály gyakorlatba ültetéséhez.
Mint kiderült, az elfogadott kormányrendelet gyakorlatilag ezt a törvényt módosítja.
A jogszabály továbbá előírja kétoldalú megállapodások megkötését a szomszédos országokkal, amely meghatározná a határon át ingázók jogállását.
Az új sávokon szolgálatot teljesítő határőröket a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó Román Határrendészet feladata az előírások szerint biztosítani. Szintén a belügyi tárcának kell biztosítania a határellenőrzéshez szükséges felszereléseket, illetve az informatikai infrastruktúrát.

Újabb jogszabállyal tért vissza a kormány a határon át ingázók problémáinak rendezésére, ám az érintettek nem bíznak abban, hogy egyhamar megoldódnak mindennapos gondjaik, miután a vonatkozó törvény három évvel ezelőtti elfogadása óta semmi sem történt.
Kérdéseinket a belügyminisztérium sajtóosztályához juttattuk el, ahonnan még aznap azt a választ kaptuk, hogy a megkeresést továbbították a Román Határrendészethez.
A most megkapott válaszok sem tisztázzák azonban ezeket az aspektusokat, így az a következtetés vonható le, hogy egyhamar nem számíthatunk előrelépésre az ügyben, pedig a magyar–román határon ingázók már sok éve várják, hogy a hatóságok eltérő bánásmódot tanúsítsanak irántuk, és megkönnyítsék számukra a mindennapos nyűgöt jelentő határátkelést.
Fotó: Koronavirus.gov.hu
A válaszban emlékeztettek, 2020. szeptember 28-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben a határon át ingázókra vonatkozó, 2020/209-es számú törvény, amely konkrét intézkedéseket, határidőket határozott meg a belügyminisztérium, valamint az alárendeltségébe tartozó intézmények számára, és egyebek mellett előírta, hogy külön sávokat alakítsanak ki a határon át ingázó igazolvánnyal rendelkező személyek és családtagjaik számára azokon a határátkelőkön, ahol ezt az infrastruktúra lehetővé teszi.
– írták. Megjegyezték, míg a 2020/209-es törvényt parlamenti kezdeményezésre fogadták el, a módosításokat a kormány kezdeményezte, és jelenleg parlamenti konzultáció tárgyát képezi, 2023/109-es törvényként a szenátus elé terjesztették be.
– áll a határrendészet sajtóirodájától kapott válaszban.
Mint ismeretes, a jogszabály főként annak a többezresre tehető közösségnek könnyítené meg a csaknem mindennapi oda-vissza határátkelést, amelynek tagjai a román–magyar határ két oldala között ingáznak, hiszen a schengeni csatlakozás reményében Románia európai uniós csatlakozását követően nagyon sokan vásároltak nagyon olcsón házat a határhoz közel eső magyarországi településeken, és bár átköltöztek, az életük számos aspektusa – munka, óvoda, iskola – ide köti őket.
Az ingázók amúgy nem fűznek sok reményt a most elfogadott módosításokhoz sem. A lapunk által megkérdezett érintett szerint kampányszaga van annak, hogy most újra napirendre került a téma, és úgy véli, hogy ha az elmúlt három évben nem sikerült előrelépni, nem valószínű, hogy most sokkal többet meg lehetne valósítani. Főleg olyan körülmények között, hogy még államközi megállapodásra is szükség van.

Számottevő áttelepedési hullám érhető tetten a román–magyar határ menti régióban, az elmúlt években rengeteg román, illetve román–magyar kettős állampolgár vásárolt ingatlant Kelet-Magyarországon. Egy részük életvitelszerűen tartózkodik odaát.
Több mint 17 millió lejes beruházás révén újul meg Erdély utolsó tényleges fejedelmének, I. Apafi Mihálynak otthona, a Szeben megyei Erzsébetvárosban található Apafi-kastély.
SRI-lehallgatások, visszavont vesztegetési feljelentés, két hiányzó irat, vitatott útépítési kifizetések és több mint egy évtizedes bírósági huzavona áll Borboly Csaba büntetőügyének hátterében. Kolozsvári sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.
Sokan adtak hangot nemtetszésüknek azt követően, hogy kiderült: a Kolozs megyei tanfelügyelőség átiratot küldött a megye oktatási intézményeinek a tanévkezdő Te Deum istentiszteleten való részvételről.
Kolozsvárban betiltják a játékgépeket és az egyéb fizikai helyszíneken működő szerencsejátékokat – a kincses város képviselő-testülete pénteken elfogadta azt a határozattervezetet, amely előírja ezek tevékenységének betiltását a város területén.
Ki kellett lőni egy medvét Brassópojánán, mivel veszélyeztette a turisták testi épségét.
Új táska, tolltartó és cipő nélkül is meghaladhatja az ötszáz lejt a tanévkezdés. Egy szülő költségeit vettük számba, egy pedagógust pedig arról kérdeztünk, min lehet spórolni.
A magyar kormány támogatóan viszonyul a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCsSz) tevékenységéhez. Legalábbis ez derült ki, amikor Lannert Judit oktatási miniszter csütörtökön online beszélgetést folytatott csángó gyerekekkel.
Rátámadt egy idős férfira egy medve, amelyet előzőleg elgázolt egy autó a Maros megyei Erdőszentgyörgyön – közölte a megyei rendőr-kapitányság.
Farkasok terrorizálják egy ideje a Hunyad megyei Petrilla városához tartozó beosztott falu, Csimpa lakóit.
Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.
szóljon hozzá!