Egy százalékkal nőtt az érettségizettek aránya

Az átmenők aránya mindegyik erdélyi és partiumi megyében emelkedett valamelyest, kivéve Hargita megyét, ahol az eredmény nem változott (42,5). Kolozs megye ugyanakkor továbbra is élen jár, miután a hatos átlagot elért diákok aránya 1,2 százalékkal emelkedett, elérve a 72,2 százalékot. A sorban Bihar (64,5), Szeben (64,07), Fehér (63,41), Brassó (62,88) és Máramaros megye (61,1) következik, az óvások elbírálása után mindenhol nagyjából egy százalékkal emelkedett a sikeresen érettségizők aránya.

Az országoshoz hasonló mértékben növekedett az átlag a többi erdélyi és partiumi megyében is, így a székelyföldi térséget, valamint Krassó-Szörény megyét leszámítva az átmenési arány mindenhol meghaladja az 50 százalékot, miután Arad megyében az óvások nyomán a sikeresen érettségiző diákok aránya 49-ről 50,4 százalékra emelkedett. Legnagyobb mértékben Beszterce-Naszód megye javított az érettségi átlagon, így a két százalékos növekedés nyomán a vizsgázó diákok 60,2 százaléka kaphat oklevelet.Valamelyest javultak az eredmények Kovászna megyében is, amely azonban így is jóval elmarad az országos átlagtól az óvások utáni 43,5 százalékos aránnyal.

Noha tavalyhoz képest lényegesen jobb eredmények születtek az érettségin, sem a szülők, sem a diákok körében nincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy a jegyek a végzősök valós tudását tükrözik. Amint arról beszámoltunk, a pedagógusokat már a vizsgaidőszak előtt olyan vádak érték, miszerint szándékosan buktattak, hogy a gyengébb diákok eredményei ne rontsák az illető oktatási intézmény érettségi statisztikáját.

Hétvégén a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium egyik tanára egy más jellegű tendenciáról is beszámolt. Cseh Béla, az egyik végzős osztály főnöke a Háromszék napilapnak küldött nyílt levelében azt panaszolja, hogy az évközben 9-es és 10-es osztályzatokat szerző diákjai az érettségi román próbáján nemhogy gyenge jegyeket kaptak, de a 25 tanulóból 15-en az átmenő osztályzatot sem érték el. A pedagógus rámutatott: kiderült, hogy a diákoknak a középiskolában egyszer sem kellett román órán szóbelizniük, sőt felmérő- és dolgozatírás közben füzetet és könyvet használhattak.

Az érettségi vizsga augusztus végén zajló második fordulójára egyébként péntekig lehet beiratkozni. Az első, román nyelv és irodalomból tartott szóbeli próbát augusztus 19-én szervezik, míg a megmérettetés utolsó írásbelije augusztus 30-án lesz. Az eredményeket szeptember 2-án függesztik ki.

Helyteleníti a csúszópénzes érettségit a lakosság
A romániai lakosság többsége úgy véli, sokkal hatékonyabb lenne, ha országos szinten kevesebb diáknak sikerülne az érettségije, ők viszont felkészültebben, és értelemszerűen jobb jegyekkel vizsgáznának – mutat rá az IRES legújabb felmérése. Mint kiderült, az állampolgárok 82 százaléka vélekedik így, ehhez képest mindössze 14 százalékuk találja jobb alternatívának a minél magasabb átmenési arányt, még ha ez a minőség rovására is megy. A tanulmány szerint ugyanakkor a lakosságnak alig 8 százaléka volna hajlandó szülőként csúszópénzt adni annak érdekében, hogy gyermeke átmenjen az érettségin, míg a legtöbben úgy vélik, hogy a lefizetések miatt nem a szülőket és a diákokat, hanem csakis a tanárokat kellene felelősségre vonni. A megkérdezettek 24 százaléka ráadásul biztos abban, hogy a csúszópénz ellenében sikeresen vizsgázott diákok az életben is boldogulni fognak. A felmérésben résztvevők 25 százaléka elsősorban a pedagógusokat okolja azért, hogy évről-évre csalási botrányba fullad az érettségi, míg 13 százalékuk a szülőket teszi felelőssé. Tíz–tíz százalékuk az oktatási rendszert, illetve a diákokat hibáztatja, a felmérés szerint pedig a kormánynak és a sajtónak ugyanolyan arányú (6 százalék) a felelőssége a csalásokban. Az IRES közvélemény kutatása szerint ugyanakkor jelentősen csökkent tavalyhoz képest azok aránya, akik szerint az érettségi eredmények a diákok valódi tudását tükrözik. Az elmúlt évben még a megkérdezettek 78 százaléka vélekedett így, idén azonban már csak 60 százalékuk volt bizakodó.