
Németi József szövetkezeti elnökként is azért küzdött, hogy a nagyáruházakban a helyi termék előnyt élvezzen
Fotó: Orbán Orsolya
A kolozsvári nagybani piac út menti árusítóhelyeitől jutott el a nagyáruházláncok polcaiig Németi József aranyosszéki zöldségtermesztő, aki közel három évtizede foglalkozik gazdálkodással. A Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet korábbi elnöke szerint a termelők összefogása kiszámíthatóbb értékesítést és jobb alkupozíciót biztosít, de a közös munkához szemléletváltásra, fegyelemre és kitartásra van szükség. Az aranyosszéki gazda portáján tett látogatásunkról videós riportban számolunk be.
2026. november 19., 08:042026. november 19., 08:04
Az aranyosszéki kisváros, Aranyosgyéres egykoron híres, de ma romokban álló sodronyipari kombinátját elhagyva, egy utca végében akadunk rá a gazda Facebook-videóiból ismert raktárépületre, ahonnan számos zöldségféle indul útnak a Lidl, a Profi és a Metro nagyáruházak logisztikai raktárai felé. Németi József önszorgalomból – és az általa korábban vezetett Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet megbízásából – népszerűsíti a helyi termelők kínálatát, így hamar ráismerek az épületre. A gazdaportát szántóterületek veszik körül: egy-egy parcellából most takarítják be a káposztát, a sáros mezei úton azonban nehézkes a közlekedés.
A gazda megmutatja a környéken húzódó termőföldjeit: saját tulajdonú parcellái mellett helyi földtulajdonosoktól bérelt szántók is vannak. Mint kiderül,
Beszélgetésünket a raktárhelyiségben folytatjuk, amelyet a gazda az elmúlt években önerőből épített, és amelynek egy részét hűtőházzá szeretné alakítani, hogy növelje tárolókapacitását. Az indulás körülményeiről Németi József elmeséli, hogy a katonaságtól való leszerelés után választás elé került: visszatér az aranyosgyéresi sodronyipari kombinátba, vagy megpróbál a mezőgazdaságból megélni. Csaknem három évtizeddel ezelőtt az utóbbi mellett döntött. A kezdetben hagyományos módszerekkel gazdálkodó és piacoló termelő ma már egy olyan mezőgazdasági szövetkezet tagja, amely rendszeresen szállít zöldségféléket több romániai áruházláncnak.
Útra készen: az aranyosszéki zöldség több romániai nagyáruház polcaira kerül
Fotó: Orbán Orsolya
,,A gazdálkodás kezdete óta alkalmazkodnunk kellett a piaci körülményekhez. A családi vállalkozás fejlesztésében fontos állomást jelentett 2016, amikor elnyertünk egy fiatal gazdák számára meghirdetett európai uniós támogatást. Ez adta az első nagy löketet a gazdaság megerősödéséhez” – fogalmaz Németi József. Az elnyert források segítségével új fejlesztésekbe kezdtek, és azóta is fokozatosan korszerűsítik gazdaságukat.
Paradicsom, paprika, uborka és más zöldségek termesztésével nem foglalkozik, ezeket a termékeket a szövetkezet más beszállítói biztosítják.
A gazda szerint a termelési szerkezet kialakításánál nem elegendő azt mérlegelni, hogy milyen növények termeszthetők eredményesen az adott vidéken. Legalább ilyen fontos, hogy mely termékekre van kereslet, milyen mennyiséget lehet értékesíteni, és mennyire kiszámítható a felvásárlási ár.
A gazdálkodás első éveiben Németi József számára is a nagybani piac jelentette az értékesítést. Akkoriban Kolozsváron, az egykori IRA ipari vállalat közelében, az út mentén működött a nagybani zöldségpiac, ahová a környék termelői rendszeresen szállították árujukat. A zöldségtermesztők hajnalban érkeztek a piacra, ahol a viszonteladóknak próbálták értékesíteni a megtermelt árut. Később, amikor létrejött a dezméri nagybani piac, az értékesítés oda tevődött át.
Friss áru érkezik a raktárba a mezőről
Fotó: Orbán Orsolya
Ez a rendszer azonban állandó bizonytalanságot jelentett a termelőknek. A gazda előre nem tudhatta, hogy az adott napon milyen áron tudja eladni a terményét, és arra sem volt biztosíték, hogy a teljes mennyiségre talál-e vevőt. Németi József ezért idővel olyan értékesítési lehetőséget keresett, amely hosszabb távon is kiszámítható bevételt biztosíthat.

Több száz hektáron gazdálkodó és 230 húsmarhát tartó mezőgazdasági szövetkezet üzemel a magyar határ közelében fekvő Csanáloson. A falu vállalkozása kuriózumává vált, vágóhídja pedig a gazdákat szolgálja ki. Riportunkban a gazdák összefogásáról írunk.
A megoldást az Apahidán székelő Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet jelentette. A szervezet már négy éve működött, amikor Németi József és aranyosszéki gazdatársai csatlakoztak hozzá. Immár tíz éve tagja a szövetkezetnek, amelynek korábban elnöki tisztségét is betöltötte.
A szövetkezet jelenleg tíz taggal működik, és elsősorban a nagyáruházláncok számára értékesíti a termelők áruit. A közösségi vállalkozás alkalmazásában álló menedzser tartja a kapcsolatot az áruházláncok képviselőivel, egyezteti a szállítási mennyiségeket és az árakat, majd ezek alapján a termelők vállalják a szükséges árumennyiség biztosítását.
A rendszer ugyanakkor szigorú kötelezettségekkel is jár. Ha egy termelő vállalja bizonyos mennyiség leszállítását, akkor ezt teljesítenie kell, mert a szövetkezetnek az áruházlánccal szemben is helyt kell állnia.
Németi József szerint éppen ez a kiszámíthatóság a szövetkezeti értékesítés egyik legfontosabb feltétele. ,,Sok gazda tévesen gondolja, hogy az áruházláncok elérhetetlenek a kisebb mezőgazdasági vállalkozások számára. Megfelelő szervezéssel és összefogással a hazai termelők is bekerülhetnek a beszállítók közé. A nehézséget inkább az jelenti, hogy tartósan meg is tudjanak felelni az elvárásoknak.
– foglalja össze a nagyáruházakkal kialakított kapcsolatukat.
A legkeresettebb novemberi zöldség a savanyításra kerülő káposzta
Fotó: Orbán Orsolya
A kereskedelmi láncok számára ugyanis nem elegendő, ha egy termelő néhány hétig vagy egy-két hónapig tud megfelelő mennyiségű árut biztosítani.
A beszállítóknak lehetőleg hat-nyolc hónapon keresztül, vagy még hosszabb ideig kell folyamatos ellátást garantálniuk.
Egyetlen kisebb gazdaság számára ez rendszerint megoldhatatlan feladat.
A szövetkezet viszont több termelő kapacitását összehangolva képes nagyobb mennyiséget és változatosabb kínálatot biztosítani.
Németi József szerint a közös fellépés az áralkuban is előnyt jelent. Minél több termelő vesz részt a szövetkezet munkájában, annál nagyobb árumennyiséget tudnak felajánlani, és annál kedvezőbb feltételeket érhetnek el.
A Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet fejlődését jól szemlélteti a beszállított termékek számának növekedése. Amikor a gazdák először megállapodtak az áruházláncokkal, mindössze háromféle termékkel jelentek meg a polcokon. Ma már huszonhét termékük szerepel a kereskedelmi vállalatok kínálatában. A bővülés annak is köszönhető, hogy a szövetkezet nem kizárólag egyetlen vidék termelőire támaszkodik. Bizonyos zöldségféléket Szatmár vidékéről, másokat Nagyvárad környékéről vagy az Alföldről szereznek be helyi termelőktől.
A gazda a zöldséglerakatban mutatja, hogyan csomagolják az áruházak számára a terményeket. Az áruházláncok más-más kiszerelésű szállítást igényelnek, ezért nélkülözhetetlenné vált egy csomagológép beszerzése, ami sokféle zöldség adagolására és csomagolására alkalmas, ugyanakkor a káposzták csomagolása betakarításkor történik, hogy megkönnyítsék a szállítást. A raklapokra kerülő zöldséget végül villás targoncával pakolják fel kamionba.
,,A zöldségféléket meghatározott súlyú, szabványosított ládákban kell átadni. Az áruház igényeitől függően egy-egy ládába öt, tíz, tizenöt vagy húsz kilogramm áru kerülhet. Minden ládának saját címkével, vonalkóddal és az előírt dokumentációval kell rendelkeznie. A termékeknek meg kell felelniük a nyomonkövethetőségi, élelmiszer-biztonsági és minőségbiztosítási követelményeknek” – magyarázza gazda, a ládán található tájékoztató címkére mutatva.
Németi József szerint sok gazda a többletfeladatok miatt idegenkedik az áruházi beszállítástól. Egyszerűbbnek tartják, ha nagy zsákokban vagy ömlesztve értékesítik terményeiket a nagybani piacon, ahol a további előkészítés már a viszonteladóra hárul.
A gazda szerint a vásárlók számára a termék külleme is meghatározó. A külföldről érkező zöldségek gyakran tetszetősebb csomagolásban és gondosabban előkészítve kerülnek a polcokra. Ezért a hazai termelőknek is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy árujuk megjelenése versenyképes legyen. A jó minőség önmagában nem mindig elegendő: a vásárló először a szemével választ.
Csomagológéppel készítik elő az üzletek polcaira kerülő zöldségeket
Fotó: Orbán Orsolya
Németi József a hazai zöldségtermesztés lehetőségeiről beszélve egy figyelemre méltó kereskedelmi tapasztalatot is megosztott:
A gazda ezt különösen fontos eredménynek tartja, mert 2025-ben a káposzta szabadpiaci ára rendkívül alacsony volt. A termelők egy része nehezen talált vevőt az árujára, és sokan a szövetkezethez fordultak segítségért.
Németi József szerint a Lidl által közölt adat azt bizonyítja, hogy megfelelő termelői háttérrel és szervezett beszállítói rendszerrel a romániai mezőgazdaság képes lehet bizonyos termékek esetében teljes egészében kielégíteni egy nagy kereskedelmi lánc szükségleteit. A gazda ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ehhez a termelőknek megfelelő mennyiségű, jó minőségű és folyamatosan szállítható árut kell biztosítaniuk.
A vásárlók szerepét is fontosnak tartja. Szerinte sokan hangoztatják, hogy előnyben részesítenék a hazai termékeket, de vásárláskor nem ellenőrzik a származási helyet. Arra biztatja a fogyasztókat, hogy figyeljék a címkéket, és válasszák a romániai gazdák terményeit.
Az áruházakba induló terményeket raklapokon szállítják a logisztikai lerakatokba
Fotó: Orbán Orsolya

Országszerte is ismerik a székelyföldi sajtokat. Közöttük is külön ízvilágot jelent a csíkszépvízi Csengő szövetkezet felhozatala. Sok gazda, közbirtokosság és a helyi önkormányzat összefogásával alakult vállalkozás napjainkra igazi sikertörténetté vált.
A Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet korábbi elnöke szerint az együttműködés hosszabb távon sokkal kedvezőbb lehet a gazdák számára, mint a kizárólag szabadpiaci értékesítés. Elismeri ugyanakkor, hogy az árak időszakonként jelentősen eltérhetnek. Amikor a nagybani piacon alacsonyabbak az árak, a gazdák szívesebben értékesítenének a szövetkezeten keresztül. Ha viszont a szabadpiacon kínálnak magasabb összeget, inkább oda vinnék terményeiket. Németi József szerint azonban nem egyetlen hét vagy hónap bevételét kell figyelembe venni, hanem az egész éves átlagot. A szövetkezeti tagság legfontosabb előnye az állandó értékesítési lehetőség, amelyre a gazdák hosszabb távon alapozhatják termelési terveiket.
A szövetkezet az elmúlt években fejlesztésekre is képes volt. Németi József elnöksége idején például kamiont vásároltak, és újabb tagokat is bevontak a közös munkába. A további beruházások kérdésében azonban már nincs teljes egyetértés a tagságon belül. A korábbi elnök szerint a gazdák többsége megelégszik azzal, hogy a szövetkezet biztosítja terményeik értékesítését. Nem szeretnének nagyobb kockázatot vállalni újabb beruházásokkal.
Vendéglátónk arról is beszél, hogy Romániában a szövetkezeti rendszer fejlődésének legnagyobb akadálya nem a jogszabályi háttér, hanem a termelők hozzáállása. Úgy véli, sok gazda nehezen fogadja el a közös döntéshozatalt és a hosszabb távú együttműködésből fakadó kötelezettségeket. A szövetkezetben időnként nézeteltérések alakulhatnak ki, de ezeket nem szabad a közös munka feladásával megoldani.
A Kis-Szamos Rét szövetkezet működésének egyik alapelve, hogy a tagok egyenlő beleszólással rendelkeznek a döntésekbe. A korábbi elnök ezt kedvezőbbnek tartja azoknál a vállalkozási formáknál, ahol a nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező szereplők döntő befolyást gyakorolhatnak a többiekre. A szövetkezeti együttműködés legfontosabb feltételének a kitartást és a kölcsönös bizalmat tartja.
Az aranyosgyéresi agrárvállalkozó önerőből építette fel a terményraktárat
Fotó: Orbán Orsolya
Németi József külföldi tapasztalataira is hivatkozva hangsúlyozta, hogy a romániai mezőgazdasági szövetkezetek előtt még jelentős fejlődési lehetőségek állnak.
A hatalmas szervezet tagjai közösen értékesítették terményeiket, és Európa számos országába szállítottak zöldségféléket. A gazda szerint ez jól mutatja, hogy a termelői összefogás milyen méreteket ölthet, ha a résztvevők képesek közös célokat kitűzni és következetesen együtt dolgozni. Romániában ezzel szemben sokszor már húsz-harminc gazda együttműködése is komoly szervezési kihívást jelent.
A spanyol példa ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a hazai termelőknek egyre erősebb nemzetközi versenyben kell helytállniuk. A Spanyolországból érkező zöldségek a romániai üzletek polcain is megjelennek, és sok esetben éppen azokkal a termékekkel versenyeznek, amelyeket az erdélyi gazdák is előállítanak. Németi József szerint a megoldás nem a külföldi termékek kizárása, hanem a hazai gazdaságok versenyképességének javítása lehet.
Az aranyosszéki termelő saját gazdaságában is a folyamatos fejlesztést tartja a fennmaradás egyik feltételének. Mint mondta, a mezőgazdasági termelés költségei évről évre növekednek. Drágul az üzemanyag, a műtrágya és számos más, a gazdálkodáshoz szükséges alapanyag. A növekvő költségeket a termelőknek valamilyen módon ellensúlyozniuk kell, ezért sok esetben nagyobb területen, nagyobb mennyiségben kell gazdálkodniuk ahhoz, hogy megfelelő jövedelemhez jussanak.
Németi József szerint a mezőgazdaságban nem lehet tartósan megállni egy elért szinten. A gazdának folyamatosan új eszközökbe, technológiákba és termelési kapacitásokba kell beruháznia.
Mezei káposztaszállítmány: a betakarítás esős, sáros időben is folyamatos
Fotó: Orbán Orsolya
A piaci viszonyok, az értékesítési lehetőségek és a termelési költségek gyorsan változnak, ezért a gazdálkodás komoly alkalmazkodóképességet követel.
A pályaválasztás előtt álló fiataloknak elsősorban kitartást tanácsol. „Nem lesz könnyű, de megyünk előre” – fogalmazott Németi József, aki közel három évtizedes gazdálkodói tapasztalatával úgy látja: a romániai zöldségtermesztésnek akkor lehet jövője, ha a termelők képesek összefogni, fejleszteni gazdaságaikat és alkalmazkodni a korszerű kereskedelem követelményeihez.

A Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet Kolozs megye egyik legismertebb gazdatársulása, több áruház beszállítója. Tagjai olyan sikertörténet részesei, amely követendő példa minden gazda számára, aki terményeit nagy tételben szeretné értékesíteni.
Már harmadik napja tiltakozik a temesvári Nikolaus Lenau Gimnázium több diákja. Arról az intézményről van szó, amelyben október végén egy diák késsel a kezében fotózkodott.
Továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására a csángómagyar közösségek: a 37 helyszínen 2200 gyermeket elérő oktatási és hagyományőrző program jövőjéről kormányzati tisztségviselők egyeztettek a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel.
A székelyföldi kistelepülések jövőjét teszik bizonytalanná az egymásnak ellentmondó közigazgatási reformelképzelések. Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere a Krónikának elmondta, napirendre kell tűzni a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.
Egyre elégedetlenebb a kolozsvári metró építésének ütemével Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint túl sok idő telt el anélkül, hogy látványos előrelépés történt volna.
A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.
A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.
szóljon hozzá!