
Archív felvétel
Fotó: Agerpres/Eugenia Pasca
Illegalitások sora vezetett oda, hogy két éve leégett Nagyvárad főtérének egyik ékessége, a görögkatolikus püspöki palota. Az ügyészség ennek ellenére lezárta a tűzeset kapcsán indított bűnügyi eljárást.
2020. június 24., 21:362020. június 24., 21:36
2020. június 24., 21:372020. június 24., 21:37
Annak ellenére zárta le a nagyváradi görögkatolikus püspöki palotánál két éve történt tűzeset kapcsán indított bűnvádi eljárást az ügyészség, hogy kiderült, az értékes épület megvilágítása kapcsán több illegalitás is történt – számolt be tényfeltáró anyagában a Bihoreanul. A nagyváradi hetilap többször is tájékoztatást kért az ügyészségtől az eljárásról, míg azt a választ kapta, hogy az ügyet februárban lezárták. Ugyanis bár kiderült, hogy a háttérben több törvénytelenség is áll, ezek elévültek.
A nagyváradi Szent László tér ékessége 2018. augusztus 25-én égett le. A lángok este kilenc óra után csaptak fel az épület tetőszerkezetében, a hatóságok kezdettől azt gyanították, hogy ezeket a műemlék épület díszkivilágításánál beállt rövidzárlat okozhatta, a katasztrófavédelmi hatóság jelentése ezt később meg is erősítette. A palotába ugyanis a korábbi felújítási munkálatok miatt még nem volt visszavezetve a villanyáram.
Az ügyészség pár órával a tragédia után ismeretlen tettes ellen indított bűnvádi eljárást, 2019 végén pedig a Bihoreanul érdeklődésére arról számolt be, hogy emberi mulasztás okozhatta a rövidzárlatot, majd tüzet. Két villanyszerelőt gyanúsítottak, ezeknek ugyanis aznap, lakossági bejelentés nyomán a közelben, az egyik Pável utcai villanyoszlopnál kellett sürgősen beavatkozniuk és tévesen kötötték vissza a vezetékeket az oszlopon, mely a palota díszkivilágítását is táplálta. Az ügyészek bűnvádi eljárást indítottak a két férfi ellen gondatlanságból elkövetett rongálás vádjával.
Az Electrica vezetősége kezdettől cáfolta, hogy összefüggés lenne alkalmazottai és a tűzeset között. Ezt támasztja alá az ügyet lezáró ügyészségi határozat is, mely szerint a villanyszerelőknek nem volt tudomásuk arról, hogy a Pavel utcai villanyoszlop a műemlék díszkivilágítását is táplálja. „A gyanúsítottak nem láthatták előre tetteik következményét, hogy a beavatkozás és javítások eredményeként tűz következik be” – mentették fel a két villanyszerelőt.
– mutattak rá az ügyészek, akik tavaly augusztusban illegális felújítási munkálatra is kiterjesztették a nyomozást. Kiderítették, hogy a díszkivilágítást biztosító berendezést nemcsak az Electrica engedélye nélkül szerelték fel, de a munkálatok során számos tűzvédelmi előírást is figyelmen kívül hagytak, nem készítettek tervet arról, hogyan haladnak a vezetékek, nem szakemberekkel végeztették el a kényes munkát. Emiatt eleve adott volt a rövidzárlat veszélye, ugyanis a vezetékeket nem burkolták az előírásoknak megfelelően, miközben ezek a padláson futottak végig, ahol gyúlékony anyagokat is tároltak.
Ez a berendezés nem a miénk, nem tudjuk, hogy mikor, hogyan és ki készítette, kötötte rá a hálózatra, vállalatunktól nem kértek és nem is kaptak erre műszaki engedélyt”
– határolódott el az ügytől az Electrica.
Az ügyészek szerint a palota felújítását elnyerő kivitelező alvállalkozókkal dolgozott, egy erre kijelölt bizottság át is vette a munkát. De arra nem terjedt ki a figyelme, hogy a díszkivilágítást is számon kérje a készítőn. A Bihoreanul szerint ezt az ügyészek sem tették meg,
a munkálatot 2007. december 10-én adták át, büntetőjogi szempontból a kivitelező három évig volt felelősségre vonható.
Az ügyészségi dokumentumokban ugyan nem szerepel, de a lap kiderítette, hogy a díszkivilágítást a nagyváradi Crito Prod céggel végeztette el a teljes felújításért felelős kivitelező, a Cseh Beton. A berendezést az Atas Light cég szállította. A Bihoreanul megkeresésére a Crito Prod cégtulajdonosa, Alexandru Criste azt állította, hogy a munka egy engedélyezett projekt része volt, és
Az ügy február 25-én történt ügyészségi lezárását a palota jogos tulajdonosaként a Nagyváradi Görögkatolikus Püspökség megfellebbezhette volna, de a lap szerint érintettség okán nem tette. Az épületet a tragédiát követően 25 évre átengedte a nagyváradi polgármesteri hivatalnak, amely nagy erőfeszítések árán próbálja felújítani. A költséges helyreállítás saját forrásokból történik, a tetőzet 7,9 millió lejbe, a homlokzat újabb 1,7 millió lejbe került, a belső terek helyreállítási költségeit 14 millió lejre becsülik a szakemberek.
A barokk és rokokó stílusjegyeit ötvöző görögkatolikus püspöki palotát Nagyvárad neves építésze, ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján 1903-ban kezdték el építeni, 1905-re készült el. 1948-ban elkobozták, és a Művészeti Népiskolát helyezték el a falai között. Később a megyei könyvtár működött benne. 1989 után visszakerült jogos tulajdonosához, a görög katolikus püspökséghez, mely nem sokkal a tűzeset előtt restauráltatta.

A tűzvész kétéves évfordulójára befejezik a leégett nagyváradi görögkatolikus püspöki palota külső felújítását. A belső munkálatokhoz európai uniós segítségben reménykedik az önkormányzat.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
szóljon hozzá!