Égető gondok az iskolákban

A Krónikának nyilatkozó szakemberek ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a vonatkozó törvények még bonyolultabbá teszik a helyzetet, hiszen az előírások szerint az iskolák számottevő részének gyakorlatilag nincs is szüksége tűzvédelmi engedélyre.

Sorin Cîmpeanu ügyvivő miniszterelnök – volt oktatási miniszter – szombaton jelentette be, hogy az országban működő 19 ezer tanintézetnek mindössze 7 százaléka rendelkezik tűzvédelmi engedéllyel, ez körülbelül 1300 iskolát és óvodát jelent. Az ideiglenes kormányfő vasárnap korrigálta bejelentését, állítása szerint ugyanis időközben még 4000 iskolának „eszébe jutott”, hogy igényelte a jóváhagyást.

Elmondása szerint a szombati nyilatkozata után a helyi önkormányzatok és tanfelügyelőségek mozgósították a tanintézeteket, amelyek előkeresték az engedélyt, és regisztrálták azt a közös adatbázisban.

Többször változott a vonatkozó jogszabály

Marius Tolvaj, a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője lapunknak elmagyarázta: a vonatkozó jogszabály az elmúlt évtizedekben többször is változott. 1998 előtt a tanintézeteknek nem kellett ilyen engedélyt kiváltaniuk, akkor pedig csak a 700 négyzetméteresnél nagyobb iskolák számára tették kötelezővé a jóváhagyást, később ez már minden, 500 négyzetméteresnél tágasabb épületre érvényes lett.

Végül 2006-ban fogadták el a most is hatályban lévő módosítást: eszerint ugyan minden iskolának rendelkeznie kell tűzvédelmi engedéllyel, de az 1992 előtt épült ingatlanok esetében csak akkor kell kiváltani a jóváhagyást, ha módosításokat hajtanak végre az épületben. Marius Tolvaj rámutatott: a tanintézeteket évente kétszer ellenőrzik, és folyamatosan szerveznek felkészítőket a pedagógusoknak, alkalmazottaknak, ugyanakkor tűzvédelmi kiürítési gyakorlatokat is tartanak. Az ISU adatai szerint egyébként Kovászna megye 244 tanintézete közül 24 rendelkezik engedéllyel, 12 esetben pedig folyamatban van ennek kibocsátása.

Erről tájékoztatta lapunkat Andrei Biriş, a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője is. „Gyakorlatilag az iskolák túlnyomó többségének nincs szüksége tűzvédelmi engedélyre a törvényes működéshez. A hatályos törvények ugyanis ezt nem teszik kötelezővé az 1992 előtt épült iskolaépületek esetében, kivéve, ha az ingatlanban például belső átalakítást végeztek, módosították a termek beosztását, vagy manzárdot alakítottak ki” – magyarázta a Krónikának a szakember. Kifejtette: az iskolák többsége 1992 előtt épült, így ha a felügyelőség ellenőrei ki is mennek a helyszínre, legtöbb esetben jogtalanul kellene elkérniük a tűzvédelmi engedélyt.

„Pótolni kell a hiányosságokat”

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő arról számolt be, hogy a helyzet azért is bonyolult, mert az engedélyt nem a tanintézetre, hanem az épületre kell kérni, így ha az iskola több ingatlanban működik, mindegyikre külön jóváhagyás szükséges. Ha pedig átalakítást végeznek, akkor a munkálatoktól függően egy emeletre vagy egy épületrészre kell engedélyt kiváltani.

„Azt kell felmérni, hogy hol nincs szükség engedélyre, és hol lenne kötelező, de nincs kiváltva” – vélekedett a főtanfelügyelő. Hozzátette: a megyei tanfelügyelőségeknek november 18-áig kell megvizsgálniuk a pontos helyzetet, az adatokat pedig továbbítaniuk kell az oktatási minisztériumnak. Kiss Imre arról is beszámolt, hogy sok régi épületben ugyan nincs tűzcsap, az ingatlan pedig több tűzvédelmi előírásnak sem felel meg, de a tűzoltók ezeket rendszeresen ellenőrzik, felkészítőket tartanak, az iskolák pedig biztosítják a vészkijáratokat, a vészkijáratjelzőket, a tűzoltó készülékeket, illetve a kazánokat, főzőkályhákat is folyamatosan felügyelik.

„Az engedély hiánya nem jelenti azt, hogy a gyerekek veszélyben vannak. Képzeljünk el egy falusi iskolát, ahol nincs ugyan tűzcsap, de a két–három osztályteremből az épület két kijáratán keresztül egyszerűen és gyorsan ki lehet menekíteni a diákokat” – magyarázta a háromszéki főtanfelügyelő. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hiányosságokat minden esetben pótolni kell, hiszen a diákok biztonsága a legfontosabb. Valószínűnek tartja egyébként, hogy a kormány az adatok összesítése után európai uniós forrásokat hív le, ebből végeztetik el a szükséges fejlesztéseket, és szerzik be a tűzvédelmi engedélyeket.

Király: az önkormányzatok a felelősek

Király András, az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára szerint a szaktárca nem tehető felelőssé az ügyben, a minisztérium ugyanis „nem tehet egyebet, mint ellenőriz, és figyelmezteti a tanintézeteket, hogy be kell szerezniük az engedélyt”.

Király úgy véli: egyrészt a helyi önkormányzatok vonhatók felelősségre, hiszen 2012 őszétől a tanintézetek infrastrukturális fejlesztése, működtetése, felszereltségének biztosítása a helyi hivatalok hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor kitért arra is, hogy a törvény szerint az oktatási tárca már nem folyósíthat kormányhatározattal pénzt erre a célra, a fejlesztések finanszírozásával ugyanis már a vidékfejlesztési minisztérium foglalkozik.

„A labda most már más térfelén pattog” – fogalmazott Király. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Sorin Cîmpeanu megbízott kormányfő utólag korrigálta a nyilatkozatát, miszerint az iskolák 7 százalékának van tűzvédelmi engedélye. „A gyerekek biztonsága szempontjából azonban teljesen mindegy, hogy az iskolák 7 vagy 15, 20, 25 százaléka rendelkezik engedéllyel, ezeket a hiányosságokat orvosolni kell” – szögezte le az RMDSZ-es államtitkár.

Sorin Cîmpeanu ideiglenes kormányfő hétvégén arra is kitért, hogy a tűzvédelmi engedélyeztetési eljárás „nem egyszerű, nem gyors és nem is olcsó”. Kifejtette: a jóváhagyási terv elkészítése 10–12, de akár 15 ezer euróba is kerülhet, illetve legalább fél évbe, de akár 12 hónapba is beletelhet – az ingatlan nagyságától és bonyolultságától függően.

„Most az iskolákról van szó, de a kórházakban sem jobb a helyzet. Figyelmesen ellenőrizni fogjuk a jogszabályokat, ezt követően pedig minden állami intézményben ellenőrizzük, hogy mennyire van bebiztosítva földrengés, tűzvész vagy robbanás ellen. Az elmúlt 25 évben nem fordítottak elég figyelmet ezekre a dolgokra” – fogalmazott Sorin Cîmpeanu.