
Fotó: Veres Nándor
Sípálya-működtetők és -tervezők, politikusok, illetve más érintettek találkoztak pénteken a homoródfürdői Lobogó panzióban, ahol a sípályák fejlesztésének és létrehozásának nehézségeiről tartottak megbeszélést.
2016. november 28., 13:212016. november 28., 13:21
A konferencia célja az volt, hogy egy helyen oszthassák meg elképzeléseiket, meglátásaikat a sípályák működtetői és tervezői, az erdő- és területtulajdonosok, a politikusok, a sporttanárok, illetve bárki, aki érintett lehet a témában, fejtette ki lapunknak Tőke István szervező, a Nostra Silva Erdőtulajdonosi Szövetség ügyvezető elnöke.
Elhangzott, a hatályos környezetvédelmi és erdészeti törvények miatt meglehetősen nehéz, illetve költséges elérni, hogy kivonjanak egy-egy területet az országos erdőalapból, más funkciót adva annak, ami elengedhetetlen a sípályák megépítéséhez, magyarázta Tőke. Elmondta, egy megfelelő sípálya létrehozásához legalább öthektáros területre van szükség, és csak azért, hogy egy ekkora földterület kikerüljön az erdőalapból, 500 ezer és egymillió euró közötti illetéket kell fizetni. Nem beszélve arról, hogy a bürokratikus folyamat előre beláthatatlan időbe telik, sok befektető évek óta vár. A magánvállalkozók ugyanakkor azért is elégedetlenek, mert a jogszabályok értelmében az önkormányzatok aránytalanul kisebb összeget kell hogy befizessenek az államkasszába a területek funkcionalitásának megváltoztatásáért. Az a gond, hogy ilyen körülmények mellett nem tudnak versenybe szállni a helyi tanácsokkal a sípályák működtetése terén, hangzott el.
A romániai törvények okozta nehézségekre Dávid Lajos, a Hargita-hegység Fejlesztési Társulás elnöke is felhívta a figyelmet. Mint mondta, Hargita megyében is vannak olyan sípálya-működtetők, akik terjeszkedni szeretnének, ám a bürokrácia és a nagy költségek gátat szabnak terveiknek.
Romániában egyébként összesen 160 kilométernyi sípálya van, amely nagyjából 800 hektár területen működik. Ebből 600 hektárnyi található erdős részen, hangzott el.
Tőke szerint ha a sípályák összhossza megduplázódna – amire különben lenne igény –, akkor is csak elenyésző mennyiségű fát kellene kivágni a Romániában lévő nagyjából 6,9 millió hektáros erdős területről. Ez pedig nem lenne veszélyes környezetvédelmi szempontból sem. Nem beszélve arról, hogy a sípálya-tulajdonosoknak minden hektár kivágott erdő után háromszor akkora területet kell facsemetékkel beültetniük. Ausztriában hatezer kilométernyi sípálya van, Svájcban több mint hétezer, míg Franciaországban több mint tízezer, és ott sincsenek kiirtva az erdők, jegyezte meg a szakember.
A mostani konferencia a szervező szerint egy hosszú folyamat első lépése volt, ennek zárásaként elképzelhető, hogy a politikusokkal közösen törvénymódosító javaslatot nyújtanak be a parlamentben.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
szóljon hozzá!