Dollármilliókat ígér az RMGC

A Mediafax hírügynökség szerint az igazgató elmondta: az új megegyezésben az szerepel, hogy a beruházó újabb 70 millió dollárt költ a műemlékek helyreállítására, melyek közül a legfontosabbak szerinte a kitermelési térségen kívül esnek. Rámutatott, hogy Románia történelmében kétségtelenül ez volt a legfontosabb, magánúton finanszírozott örökségvédelmi projekt, a térségben 380 kutató fordult meg és elemezte az épített örökség megőrzésének módozatait. Mint mondta, a műemlékmentési projekthez nyolc múzeum, hat egyetem, hat kutatóintézet és három kutatóközpont csatlakozott, de számos más szakember is véleményt mondott a kérdésben.

Mint mondta, 13 régészeti lelőhelyet és 1400 sírhelyet, 140 kilométernyi tárnát térképeztek fel, amiből 7 kilométernyi a római korból való. Emellett 20 házat restauráltak a Fehér megyei település központjában, amely terveik szerint teljesen megújul, mondta az igazgató fotókkal illusztrálva a bizottsági tagok számára az örökségvédelmi munkálatokat. Dragoş Tănase a lakosság áttelepítésére is kitért, kifejtve: ennek jelentős része a kitermelés későbbi helyszínének közelébe költözött, hogy munkahelyhez jusson, csupán 125 család döntött úgy, hogy Gyulafehérváron telepszik le.

Mint ismeretes, a Verespatakon zajló műemlékvédelmi munkálatokat számos civil szervezet és szakember kifogásolta, azt állítva, a cég csupán a látszatra ad, nem végez szakszerű munkát. A településen az RMGC által finanszírozott műemlékvédelmi projekttel párhuzamosan civilek is „fogadtak örökbe” házakat és kalákában láttak hozzá a helyreállításukhoz.

A tiszai ciánszennyezésre emlékeztek Szolnokon
A Verespatakra tervezett, cianidos technológiával termelő aranybánya-beruházás ellen tiltakoztak, illetve a 2000-es tiszai ciánszennyezésre emlékeztek szerdán Szolnokon. Az önkormányzat által a város főterére szervezett békés demonstráción felidézték a Nagybányán 13 évvel ezelőtt bekövetkezett környezeti katasztrófát, amely a Tiszán példa nélküli pusztítást okozott, az alföldi megyeszékhely szakembereit is védekezésre késztette, hogy megóvják a település ivóvízbázisát. Szalay Ferenc fideszes polgármester, aki tizenhárom éve szintén a város vezetőjeként irányította a védekezési munkálatokat, a több mint száz demonstráló előtt a vízügyi szakemberek nagyfokú hozzáértésének tulajdonította, hogy Szolnokot megóvták a környezeti csapás egyik legkellemetlenebb következményétől, ivóvize elszennyeződésétől.
A nagybányai Aurul vállalat bányája ülepítő gátjának átszakadásakor annak idején kereken 100 ezer köbméter cianid és nehézfém tartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, onnan a Tiszába. A folyó magyarországi szakaszán 1241 tonna hal pusztult el, és 15 ezer, a Tiszából közvetlenül vagy közvetetten élő ember vált egy időre munkanélkülivé – érzékeltette az országot ért károkat a politikus. Szólt arról is, hogy a magyar államnak 29,4 milliárd forint kártérítést járt volna, de ezt a kárigényt nem sikerült érvényesíteni.
Ludescher István, Nagybánya alpolgármestere önkormányzata nevében megkövette mindazokat a magyar embereket, akiket érintett a 13 éve történt ciánkatasztrófa. Elmondta, hogy a bánya működése ellen azóta is küzdenek, egy helyi népszavazáson a megjelentek 97 százaléka egyetértett annak bezárásával. Ennek szellemében az elmúlt években a nagybányai önkormányzat rendeletet hozott arról, hogy az érintett ipari zónában tilos az építkezés és a termelő tevékenység. A bányavállalat azonban változatlanul arra készül, hogy egy 8,5 millió köbméteres zagytározó anyagát feldolgozza. „Ez egy tőkeerős részvénytársaság, amelynek sok pénze van, hogy az igazságszolgáltatást befolyásolja”, így megsemmisíthetők az önkormányzati rendeletek, mondta Ludescher, aki a külföld, így a szolnokiak támogatására is számít az ügyben.
MTI