Fotó: Bálint Eszter
2012. április 27., 10:072012. április 27., 10:07
Ezek jelentős része pedig még mindig befejezetlenül áll. Éppen emiatt 2008 óta, tehát a jelenleg végéhez közeledő helyhatósági mandátum során már nem is adtak ki építési engedélyt ortodox templomra – tudtuk meg Biró Rozália alpolgármestertől. Az elöljáró elmagyarázta: a városvezetőség és egyben Ilie Bolojan polgármester meglátása az, hogy amíg a városban számtalan befejezetlen katedrális áll, illetve az önkormányzati telkekre egyéb célok érdekében van szükség, nem kell újabb templomokat emelni. Jelentős építkezés folyik egyebek közt a váradi vár előtt, amelyet évtizedekkel ezelőtt kezdtek el, és még mindig nem fejeztek be teljesen, illetve Váradszőllősön, ahol szintén hatalmas katedrálist emel az ortodox püspökség.
Egyébként a 2008 előtt engedélyezett építkezések sok esetben ütköztek az érintett környék lakóinak ellenállásába, akik nemzetiségtől és felekezeti hovatartozástól függetlenül tiltakoztak az ellen, hogy a tömbházaktól néhány méternyire, a talpalatnyi zöldövezet helyén templom épüljön, már csak a zaj miatt is. Biró Rozália felidézte: a Rogériusz lakónegyedben három esetben is aláírásgyűjtéssel próbálták megakadályozni az építkezést a környéken lakók, ám mindhiába.
A jelenlegi városvezetés nézeteit egyébként nem mindenki osztja: a helyi közgyűlés ellenzéki frakciói, a demokrata-liberálisok, illetve a szociáldemokraták gyakran az ortodox egyház javára próbálták fordítani a döntéseket a jelenlegi mandátum alatt is. Emlékezetes egy 2008-as eset, amikor a két ellenzéki párt összefogásának köszönhetően sikerült megakadályozni négy ANL-tömbház építését a városban, amely több száz fiatal családnak biztosított volna otthont.
Az állami lakásügynökség már kifejezte hajlandóságát a tömbházak megépítésére, a telekre azonban templomépítés céljából az ortodox egyház is igényt tartott, és egyetlen szavazat hiánya miatt az ő javukra dőlt el a kérdés. Az egykori harckocsilőtér helyén azonban már illegálisan kezdett templomépítésbe egy ortodox szerzetesrend, ezt az épületet hamarosan le is bontja az önkormányzat, a telek ugyanis az övé, és a tervek szerint itt kap majd helyet Várad kettes számú ipari parkja.
1989 után Maros megyében is gombamód szaporodtak az ortodox templomok. A legtöbb Marosvásárhelyen épült: az új, többségében betelepített románok lakta Tudor negyedben három, a 80-as évek derekán hasonló körülmények között létrehozott Egyesülés negyedben egy, a megyei kórház környékén, a megyesfalvi negyedben, a Kövesdombon, a Bodoni-erdőben szintén egy-egy.
A legtöbb templom esetében a görögkeleti egyház nem tartotta szükségesnek az építkezési engedély kikérését, a mindenkori városvezetés pedig – nemzetiségtől és vallási hovatartozástól függetlenül – szemet hunyt a törvénytelenségek fölött. Amint arról annak idején beszámoltunk, a város hagymásbodoni kijáratánál a közeli erdőből kitermelt fából készülő templom építéséről például az önkormányzati képviselők nagy része a Krónikából értesült. Illegális kezdeményezése révén a magát Calinicnak nevező, remeteéletet folytató szerzetes az ortodox egyházzal is szembekerült, ennek ellenére a városatyák rábólintottak az építkezési engedély utólagos megadására.
Amikor hat évvel ezelőtt a Pro Europa Liga szóvá tette a törvénytelenséget, a negyven év körüli, magát pópának tartó személy durván rátámadt a szervezet elnökére, Smaranda Enachéra. „Amikor az ortodox papi ruhát viselő személy rám támadt, és elkezdett szitkozódni, láttam, hogy beteg emberrel van dolgom. Az illető magánkívül, mondhatni delíriumos állapotban volt, s összevissza beszélt. Kitámadott, hogy reformátusként hogy merek román nevet viselni, és miért nem hagyom békén az ortodox egyházat.
Azzal fenyegetett, hogy a Jóisten kardja lecsap majd rám, mert a sátán embere vagyok, akárcsak az általam vezetett szervezet meg az egész Európa, mely az évszázadok során mindig a románság ellen harcolt” – mesélte lapunknak hat évvel ezelőtt Smaranda Enache. Akkoriban Gheorghe Şincan görögkeleti főesperes „egy magát papnak kiadó zavart elméjű embernek” nevezte Calinicot, aki szerinte nem képviseli az ortodox egyházat. Ennek ellenére a görögkeleti hívek előszeretettel látogatják az erdő szélén fekvő létesítményt.
A legutóbbi és leghangosabb vitát az ortodox expanzió Nyárádszeredában váltotta ki. A színmagyar városban, ahol a kevesebb mint száz görögkeleti két kisebb templommal is rendelkezik, az ortodoxok a főtéri parkba egy harmadikat is szeretnének építeni. Az egyház és a zöldövezet megőrzéséhez ragaszkodó önkormányzat háborúja jelenleg a bíróságon zajlik.
Szatmárnémetiben eközben a rendszerváltás óta hat ortodox templom építése kezdődött meg, melyek közül néhány már el is készült, és használat alatt van – tudtuk meg Nits Jánostól, a városi tanács urbanisztikai bizottságának elnökétől. Az új templomok között van egy olyan is, melyet több mint 15 éve építenek, azonban még mindig nem sikerült a munkálatok végére járni. A rendszerváltás előtt is volt már 4-5 ortodox templom a városban, így jelenleg a keleti rítusú kegyhelyek száma meghaladja a 10-et.
A késedelem máshol is jellemző. Sepsiszentgyörgyön már hetedik éve épül az új ortodox katedrális. Ez a harmadik ortodox templom lesz a tervek szerint a legnagyobb, az alapterülete 2200 négyzetméteres. A hívek adományaiból próbálják tető alá hozni, ahhoz azonban, hogy befejezzék, több millió lejre lenne még szükségük. A kilencvenes évek végén egyébként az ortodox egyház a város központjában kért területet templomépítésre, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azonban 2000-ben a csendőrkaszárnya melletti területet adta oda ingyenes használatba erre a célra. Az építkezést 2005-ben kezdték el, amikor már a közgyűlés azt fontolgatta, hogy ha nem lépnek, visszaveszi a területet.
A kommunizmusban felépített belvárosi katedrális is máig fejtörést okoz egyébként. Azt ugyanis azzal a szándékkal húzták fel a Lábas Ház mögé, hogy utólag lebontják az 1821-ben a huszárezred parancsokságának otthont adó műemlék épületet. Ez a terv meghiúsult, a templom takarásban maradt. Antal Árpád polgármester a Krónika megkeresésére elmondta, az ortodox egyház számos pert indított, hogy megszerezze a Lábas Ház telket és a mellette levő területet.
Ennek azonban az elöljáró szerint nincs semmi értelme, hiszen ha megszerzik is a tulajdonjogot, a műemlék épületet nem bonthatják le. A katedrális másik oldalán levő tömbház területe is az ortodoxoké ugyanakkor, ezért a lakók nem tudják telekkönyveztetni a lakásaikat. Erről már született elvi egyezség, hiszen a templom udvarának egy része viszont az önkormányzat tulajdonában van. A telekcsere folyamata már hivatalosan be is indult.
„Én a békés megoldások híve vagyok, azt várom el az ortodox egyháztól, hogy lépjen ki ezekből a perekből, és próbáljunk megegyezni. Nem lehet, hogy délelőtt a tárgyalóteremben veszekszünk, délután pedig arról tárgyalunk, hogy a város támogassa az ortodox egyházat” – szögezte le Antal Árpád. Az önkormányzat ugyan minden évben folyósít fűtéstámogatást az egyházaknak, köztük az ortodoxnak is, ám a román képviselők felvetették, hogy több segítséget is nyújthatnának.
Ugyanakkor azt is nehezményezték, hogy az új városrendezési terv szerint felújítják a templomuk előtti tömbházat, beépítik annak tetőterét, így még kevésbé fog látszani a létesítmény. Az épülő templom alapkőletételénél Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke egyébként azt mondta, több mint egy évtized alatt legalább 120 templomot és imaházat építettek vagy újítottak fel teljesen a két székely megye területén.
Mintegy tíz-tizenöt új ortodox templom épült a rendszerváltás óta Kolozsváron, számottevő részük – 70-80 százalékuk – a Nagy-Románia párti Gheorge Funar polgármestersége idején – mondta el érdeklődésünkre Molnos Lajos RMDSZ-es önkormányzati képviselő, a kulturális bizottság elnöke. Így épült fel a Monostor lakónegyedi katedrális és a Deák Ferenc (Eroilor) utcai kis templom is, utóbbit egy lebontott cukrászda helyére építették. Az építkezést egyébként hosszas huzavona, pereskedés előzte meg a telek visszaigénylése miatt, azt azonban nem lehetett megakadályozni, hogy az utca több évszázadon keresztül kialakult arculatát ne bontsa meg a stílusában oda nem illeszkedő építmény.
„Mára lecsengett a nagy templomépítési láz a kincses városban. Funar távozása után legfeljebb 3-4 ortodox templom épült, legutóbb a Donát negyedben akartak új templomot építeni. Az építési engedélyt először nem hagyta jóvá az önkormányzat, de a következő tanácsülésen már kellő létszámban jelentek meg a román tanácsosok, hogy megszavazzák a javaslatot, az RMDSZ- frakció a beruházás ellen voksolt” – nyilatkozta lapunknak Molnos Lajos.
Kérdésünkre hozzáfűzte, különösebb botrány nem kísérte az építkezéseket, hiszen az önkormányzat általában gond nélkül hagyta jóvá a templomok építési engedélyét, illetve bocsátotta az ortodox egyház rendelkezésére a kért telkeket, így azután az önkormányzatnak már nem volt beleszólása a beruházásokba.
A civil szervezetek hosszú évek óta próbálják összeszámolni, hogy hány ortodox templom épült az elmúlt több mint két évtized során Romániában, azonban pontos statisztikája senkinek sincs. A vallásügyi államtitkárnak sincsenek részletes kimutatásai. A legutóbbi, az APADOR Svájc és a Lelkiismereti Szabadságért Szolidaritási Alapítvány által 2008-aban készített civil „összeírás” szerint 1990 óta mintegy 4 ezer templomot építettek Romániában, amelyek közül legalább 3 ezer ortodox.
Ez az akkori számítások szerint azt jelentette, hogy átlagosan évi 150-200 istenháza építéséhez láttak hozzá a görögkeletiek. Mint az elemzés készítői rámutattak, ezalatt a két évtized alatt évi átlagban 1056 iskola zárt be, miközben a kórházi ágyak száma is átlagosan évi 3835-tel csökkent. Az ország területén egyébként összesen több mint 18 ezer templom van, amelyek számottevő többsége ortodox.
| A Román Ortodox Egyház (BOR) mindent megtesz annak érdekében, hogy megépülhessen Bukarestben a Nemzet Megváltásának Katedrálisa, amelynek építéséhez 2010-ben kezdtek hozzá, s a tervek szerint 100 méter – több mint 30 emelet – magas lesz és ötezer férőhelyes. Legutóbb ennek érdekében azzal rukkoltak elő, hogy szigorúan megtiltották, hogy Románia területén a templomokba a hívők otthonról vigyenek magukkal gyertyát, csakis az egyház által árultat szabad használniuk, amelyet viszont hatszor drágábban adnak. A templomok falára kiaggatott figyelmeztetés szerint egyenesen bűn nem az egyház megszentelt gyertyáit használni és még büntetést is kap, aki alattomban saját gyertyát csempész templomba, ráadásul nemcsak lelkileg kell bűnhődnie, hanem pénzbírsággal sújtva is. Az összeg meghaladhatja az 5 ezer lejt. A hívek azonban egyelőre nem kapkodnak a hatszoros árú gyertyákért, ahogy azt az egyház remélte, pedig az ortodox húsvét (április 15.) előestéjére időzítették az árusítás megkezdését. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több órás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
Látogatottsági adatok