
A diófa nem egyszerűen „az én fám”
Fotó: Barabás Ákos
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat. A szabályok ráadásul nem egyetlen törvényben vannak, és településenként is eltérhetnek. Összeszedtük, mire kell figyelni Romániában, mielőtt fűrészt, gyufát vagy permetezőt ragad az ember.
2026. augusztus 28., 14:142026. augusztus 28., 14:14
Az öreg diófa egyre jobban ráhajlik a háztetőre, a tuja már a szomszéd ablakát árnyékolja, az udvar végében pedig összegyűlt egy kupac száraz ág. Kézenfekvőnek tűnhet a megoldás: kivágni, visszavágni, elégetni, csakhogy ami a kerítésen belül történik, az sem kizárólag a tulajdonos magánügye.
Romániában nincs egyetlen, minden kertre egyformán alkalmazható „kerti törvény”: más szabály vonatkozik a dióra, más egy almafára, ismét más egy erdőként vagy gyümölcsösként nyilvántartott telekre. Számíthat a növény faja, a telek telekkönyvi és urbanisztikai besorolása, a helyi önkormányzati rendelet, a szomszéd, sőt még az is, hogy költ-e madár a koronában.
A dió és a szelídgesztenye országos kivétel. A 2003/348-as gyümölcstermesztési törvény külön szabályozza az ültetvénybe nem rendezett, szórványosan álló példányok kivágását, függetlenül attól, hogy közterületen vagy magántelken nőnek. A „szórványosan álló” ráadásul nem feltétlenül egyetlen magányos fát jelent: több, ültetvénybe nem szervezett udvari dió is ebbe a körbe tartozhat.
A kérelmet legalább egy hónappal a tervezett kivágás előtt kell benyújtani a megyei mezőgazdasági igazgatósághoz, román rövidítéssel a DAJ-hoz.
Az engedélyezett fákat megjelölik, az engedély nélküli kivágásért pedig 5000–10 000 lejes bírság szabható ki.
Kolozs megyében a mezőgazdasági igazgatóság külön űrlapot és iratjegyzéket tart fenn az eljáráshoz. Ha a dió láthatóan veszélyessé vált, de nem illik egyértelműen a törvény három esetébe, érdemes dátumozott fényképeket készíteni, szakembert bevonni, és sürgős, írásos állásfoglalást kérni a szakhatóságtól, illetve a polgármesteri hivataltól.
Az alma-, szilva- vagy cseresznyefa, illetve egy tuja kivágására nincs a dióéhoz hasonló, minden romániai magánkertre kiterjedő DAJ-engedély, ami azonban nem jelenti azt, hogy az ilyen fákat mindenhol kérdés nélkül el lehet távolítani.
A 2007/24-es törvény ugyan nem tesz automatikusan zöldterületté minden magánudvart, az önkormányzat más jogalapon így is engedélyhez kötheti a fakivágást. Erdőnek vagy erdészeti növényzetnek minősülő parcellán pedig már egészen más kivágási és faanyag-szállítási szabályok érvényesek.
Brassó példája jól mutatja, hogy nincs országosan egységes rendszer: itt előzetes írásos jóváhagyást kérnek többek között az építkezés miatt útban lévő, tényleges kárt okozó, közművet rongáló vagy kidőlésveszélyes fa eltávolításához. A rendes metszési időszak novembertől márciusig tart, dió és szelídgesztenye esetében pedig ott is a DAJ az illetékes.
Nemcsak a hatósággal, a szomszéddal is meggyűlhet a bajunk. A Polgári törvénykönyv 613. cikke szerint a fákat főszabály szerint legalább két méterre kell ültetni a telekhatártól, ha más törvény, helyi urbanisztikai szabály vagy helyi szokás nem rendelkezik eltérően. Kivételt jelentenek a két méternél alacsonyabb fák, az ültetvények és a sövények.
A saját telkére átnyúló ágakat és gyökereket levághatja, a hozzá természetes módon lehulló gyümölcsöt pedig megtarthatja. Ha a rendkívüli árnyékolás, a füst vagy más zavarás meghaladja a normális szomszédi együttélés terheit, bírósági eljárásban kártérítés vagy az eredeti állapot helyreállítása is szóba kerülhet.
Egy természetközeli, ritkábban kaszált kertrész önmagában nem jogsértő, a parlagfűre azonban külön közegészségügyi szabályok vonatkoznak: a tulajdonosnak minden évben védekeznie kell ellene, legkésőbb június 30-ig; hatósági figyelmeztetés után 15 nap áll rendelkezésére, a mentesítést pedig a vegetációs időszak végéig fenn kell tartania.
A cél nem az, hogy a telek rendezettnek tűnjön, hanem hogy az erősen allergén növény ne virágozzon és ne szórjon magot, így a kézi kihúzás, az ismételt kaszálás, a talajmunka, indokolt esetben pedig a gyomirtó szer is szóba jöhet a nővény kapcsán.
Bár a legtöbben nem tudják, a parlagfű kapcsán ellenőrizhet a polgármesteri hivatal, a helyi rendőrség vagy a Környezetvédelmi Őrség is.
Az egyik legdrágább kerti tévedés az lehet, ha valaki úgy gondolja: a levél és az ág természetes anyag, elégethető.
A hulladékátvevő központokban a növényi maradványt felaprítják és komposztálják. Saját komposztáló is használható, ha nem szennyez és nem zavarja a környezetet; a kerti tűz viszont nem megoldás.
Nincs minden magánkertre egységes országos naptári metszési tilalom, helyi rendelet azonban meghatározhatja az időszakot. Ám van egy tényező, amit nem szabad hanyagolni:
Aktív fészek esetén a munkát el kell halasztani; ha a fa közvetlen veszélyt jelent, a környezetvédelmi hatóságtól kell sürgős útmutatást kérni.
A kertben nemcsak a fák kivágására és a rajtuk fészkelő madarak védelmére vonatkoznak szabályok:
Inváziós idegenhonos fajnak azokat a máshonnan bekerült növényeket nevezik, amelyek gyorsan terjednek, kiszoríthatják az őshonos fajokat, és károsíthatják a helyi élővilágot. Az azonban, hogy egy növényt inváziósnak tartanak, még nem jelenti automatikusan azt, hogy jogszabály tiltja. A fehér akác például vitatott megítélésű, de nem szerepel az Európai Unió szigorúan szabályozott inváziós fajainak jegyzékén.
Másfelől az otthoni használatra vásárolt szer sem lehet akármilyen: Romániában csak engedélyezett növényvédő termék használható, a román nyelvű címkén feltüntetett kultúrára és károsítóra, az előírt dózisban és a várakozási idő betartásával. Az engedélyezett szereket a Nemzeti Növényegészségügyi Hatóság és a PestExpert adatbázis tartja nyilván.
A méhészeti törvény szerint mezőgazdasági vagy erdészeti területen a kémiai kezelés előtt legalább 48 órával értesíteni kell a helyi tanácsot, amely tovább szól a méhészeknek. A mulasztás 500–1000 lejes bírsággal és kártérítéssel járhat. Ez nem vonatkozik automatikusan minden erkélyen végzett permetezésre, egy gyümölcsösként vagy mezőgazdasági földként nyilvántartott házikertben azonban fontos lehet.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
szóljon hozzá!