
Nem arat sikert a kormány azon terve, miszerint a gyerek korától vagy a család jövedelmétől tennék függővé a gyermeknevelési pótlék összegét. Az általunk megkérdezettek szerint ez nem jelentene megoldást a mélyszegénység felszámolása terén.
2015. június 04., 19:182015. június 04., 19:18
Alig száradt meg a tinta a gyermeknevelési pótlék összegének megkétszerezését előíró jogszabályon, a kormány tagjai máris a lehetséges módosításokon gondolkodnak.
Mint ismeretes, a 2 és 18 év közöttieknek járó állami támogatás megkétszerezéséről szóló törvényt gyermeknap alkalmából hirdette ki Klaus Johannis államfő, a pótlék így már júniusra 84 lej, ám mivel mindig egy hónappal később fizetik, így a kedvezményezettek júliusban kapják kézhez a megnövelt összeget. Eközben az elmúlt napokban tett bejelentések értelmében a munkaügyi minisztérium olyan intézkedéscsomagon dolgozik, amely differenciált támogatási rendszert tesz lehetővé.
Ezt szeptember–októberig véglegesítik, ígéri Rovana Plumb szaktárcavezető, aki hírtelevízióknak nyilatkozva arról értekezett, hogy az Európai Unió valamennyi országában differenciáltan ítélik meg a gyereknevelési pótlékot, figyelembe véve a gyerek életkorát vagy a szülők jövedelmét. Leszögezte ugyanakkor, hogy módosítások után is minden gyerek kap majd támogatást.
A napokban Victor Ponta miniszterelnök is megismételte korábbi nyilatkozatait, miszerint a pótlékot célirányosan és hatékonyan kell átgondolni. A kormányfő több ízben is hangsúlyozta, hogy a szülők jövedelmétől kell függővé tenni az állami támogatás mértékét, szerinte ugyanis nem praktikus, hogy minden gyerek egyforma összeget kap, mivel egy rászoruló családnak elenyésző segítséget jelent a 84 lej is, több támogatásra lenne szükségük, miközben a jobb módban élők fel sem veszik, nincsenek rászorulva.
A pótlék megkétszerezését kezdeményező Nemzeti Liberális Párt elnöke, Alina Gorghiu eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy alkotmánybírósági határozat tiltja a jövedelem szerinti megkülönböztetést, a pótlékot különben is a gyerek kapja, nem a szülő. Rovana Plumb egyébként jelezte, az alkotmánybíróságtól kér véleményezést, hogy a gyermeknevelési pótlékot lehet-e a család jövedelmének függvényében differenciáltan fizetni.
Magát a rendszert kellene átalakítani
„A gyereknevelési pótlék még a megkétszerezése után is nagyon kevés, havi 84 lejjel sem lehet arra ösztönözni a családokat, hogy több gyereket vállaljanak\" – fogalmazta meg megkeresésünkre Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere ugyanakkor megjegyezte, a szociális politika rendszerét kellene átalakítani, hiszen – mint rámutatott – jelenleg egyértelmű összefüggés van a mélyszegénység és a gyerekvállalás között.
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a nyugdíjasok 15 százaléka él mélyszegénységben, míg a gyerekek 30 százaléka. A székelyföldi politikus hangsúlyozta, azt kell megvizsgálni, hogy a szülő mire fordítja az állami támogatást, a pénzt milyen mértékben költi a gyerek neveltetésére. „Inkább a szülőknek kell munkahelyeket teremteni, tisztességes lakhatási körülményeket biztosítani, és oda kell figyelni a gyerekek oktatására\" – fogalmazta meg javaslatait az elöljáró.
Antal szerint az ország 25 éves rossz szociálpolitikájára még rátesz egy lapáttal, ha Victor Ponta miniszterelnök elképzelését gyakorlatba ültetik, és a szegényebbek több gyerekpénzt kapnak. „Rengeteg példa van arra, hogy mélyszegénységben élő családokban generációk nőnek úgy fel, hogy senkit nem látnak a családból, hogy elmenne dolgozni. Ha nő a segély mértéke, csak mélyül a szegénység\" – összegezte Antal Árpád, aki már több ízben is azt javasolta, hogy a pótlék helyett inkább adókedvezményeket biztosítsanak a családoknak a gyermekek számának függvényében.
„Nem megoldás\"
Hasonlóképpen vélekedik Szőcs Torma Katalin, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium igazgatóhelyettese is, aki szerint a diákok anyagi háttere közötti különbséget nem oldja meg a gyereknevelési pótlék. Hangsúlyozta, vannak olyan szegényebb családok, ahol a szülők hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy a gyerek ezt ne érezze, de olyanok is, ahol a szülő a gyerekpénzt is elissza. Általában a diákok apróságokra, haszontalan dolgokra költik a gyerekpénzt. Szőcs Torma Katalin hangsúlyozta, csak szigorú ellenőrzés mellett kellene megnövelni a juttatást, szabályozva, hogy a pénzt csak a gyerekre lehessen költeni.
„A nagycsaládosoknak valóban segítség lehet a gyerekpénz, hiszen például ha három gyerek táborozását kell kifizetni, akkor jól jön egy kis pluszpénz, az egész évben összegyűjtött gyereknevelési pótlék\" – fejtette ki kérdésünkre a háromgyerekes Judit. Eszter is úgy véli, a többgyerekeseket kell támogatni, neki csak egy kislánya van, és szívesen lemond a pótlékról, ha azzal a nagycsaládosokat segítik, de csak azzal a feltétellel, ha a támogatást valóban mind a gyerekre költik.
Elmondta, ők soha nem veszik ki a gyerekpénzt, bankszámlán gyűjtögetik, tehát nem érzi a családi kassza sem a hiányát, sem a növelését, s amúgy sem elég 40-80 lej egy gyerek havi szükségleteire.
Eltérő szokások az EU országaiban
Az Európai Unió különböző országaiban másként fizetik a gyereknevelési pótlékot, több országban ugyanakkor az alaptámogatás mellett pluszösszeget fizetnek a nagycsaládosoknak, ezzel ösztönözve a gyerekvállalást. Németországban például az első és a második gyerek után 184 eurót fizet az állam, a harmadik már 190 eurót, míg a negyedik és kisebb testvérei 215 eurót kapnak, ezt az összeget a gyerek 18 éves koráig folyósítják.
Nagy-Britanniában a gyerek 16 éves koráig folyósítják a pótlékot, ám ha folytatja a tanulmányait, 20 éves koráig kaphatja azt. Az egyedüli vagy a legnagyobb gyerek heti 20,5 fontot kap, a kisebb testvérek egyenként 13,55 fontot.
Finnországban is a gyerekek számának függvényében fizetik az állami támogatást: amíg a kiskorú be nem tölti a 17 évet, az első gyerek havi 95,7 eurót kap, a második 105,8 eurót, a harmadik 135 eurót, a negyedik 154,6 eurót, az ötödik és a következő testvérek 174,2 eurót. A finnek pluszpótlékokat fizetnek az egyedülálló szülőknek, a nem házasságban élő szülőknek, ha a gyerek 3 éves kora előtt nem megy óvodába, ez utóbbit a jövedelem függvényében folyósítják.
Spanyolországban keveset fizetnek, és figyelembe veszik a gyerekek számát, a szülők jövedelmét: az első gyerek évi 291 eurót kap, tehát havi 24,2 eurót, de csak abban az esetben, ha a szülők évi jövedelme nem haladja meg a 11 547 eurót, a több gyerek esetében plusz 15 százalékot számolnak az alaptámogatásra. A határértéket átlépő családok gyerekei is kapnak egy elenyésző összeget, ezt szorzók segítségével számolják ki.
Franciaországban a három évig folyósított gyereknevelési pótlék esetében figyelembe veszik a család jövedelmét, három év után már csak a két- vagy többgyerekesek kapnak állami támogatást.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
szóljon hozzá!