Cioloș szerint a magyarok közül is sokan elismerik, hogy a kisebbségek védelmét szolgáló törvényi keret Romániában az egyik legkiterjedtebb az Európai Unióban, de ezt vagy alkalmazzák vagy nem. Sajnálatosnak tartotta azonban, hogy nem sikerült túllépni a történelmi vitákon és az identitás kérdésén. Elismerte, hogy ezek nagyon fontosak, de szerinte ezeket külön kell tárgyalni, és nem együtt azokkal a kérdésekkel, amelyekre közös megoldást kell találni. Úgy vélte: e különválasztás nélkül fennáll a helyben forgás kockázata, és megtörténhet, hogy minden választási ciklusban ugyanazok a témák kerülnek elő.

A riporter kérdésére a politikus kifejtette: a székelyföldi románokat és magyarokat egyaránt sújtó problémák megoldásával lehet elkerülni, hogy az euroszkepticizmus teret nyerjen a térségben. Ezek között említette az infrastruktúra fejlesztését, a jól fizető munkahelyek teremtését, az oktatáshoz való hozzáférést, a falusi lakosság elszigetelődésének, elszegényedésének a kezelését. Úgy vélte: ezek a problémák az ország más térségeit is ugyanúgy sújtják, ezért szorgalmazni kellene, hogy a magyar polgármesterek együttműködjenek a román polgármesterekkel a hasonló nehézségek leküzdésében. „Kerüljük el, hogy kulturális, de még inkább a gazdasági, fejlettségi okokból enklávék alakuljanak ki” – jelentette ki a volt vidékfejlesztési uniós biztos.

Dacian Cioloș úgy vélte: a nemzeti kérdés rendre akkor jön elő, amikor valakinek az a célja, hogy hullámokat verjen a politikában. „Ha egy kis feszültségre van szükség, azonnal előkerül a megfelelő téma, és ez sem a magyar kisebbségnek, sem a mindenkori román kormánynak nem érdeke Magyarországgal fenntartott kapcsolatában. A szomszédos Magyarországgal ugyanis erős partnerségre lenne szükség, nem efféle vitákra” – fogalmazott Cioloș. A politikus hozzátette: mindez része pártja programjának, mert úgy gondolják, hogy ezt a kérdést sem elkerülni, sem külön tárgyalni nem lehet. Ezért a kisebbségi kérdést Románia különböző régiói kiegyensúlyozott fejlődésének a kérdésébe szeretnék beágyazni. Úgy vélte: Moldva, Dobrudzsa vagy Dél-Románia sajátos gondjainak ugyanaz a forrása: hiányzik az infrastruktúra, nincsenek befektetések, és ezek a gondok mindenütt a közösségek elszigetelődéséhez vezetnek, legyenek azok románok vagy magyarok.

Dacian Cioloș korábbi mezőgazdasági EU-biztos és technokrata kormányfő tavaly decemberben jelentette be a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) bírósági bejegyzését az után, hogy az általa alapított Románia Együtt Mozgalom pártbejegyzési kérelmét különböző alperesek hónapok óta hátráltatták. Pénteken Marius Oprea történész a nyilvánossághoz fordult, jelezvén, hogy a PLUS-t bejegyző személyek a Securitate kommunista politikai rendőrséghez köthetők. A Pressone.ro portál által közölt interjúban Cioloș elmondta: nem tudott arról, hogy pártot bejegyző támogatói egyikének az apja a Securitate őrnagya volt. A körülménynek azonban nem tulajdonított jelentőséget, mert szerinte az illető nem kíván politizálni. Azt is elismerte, hogy a húsz éve meghalt édesapja a bukaresti belügyminisztérium szolgálatában állt, a testvére pedig a belügyi hírszerzés alkalmazottja. Úgy vélte azonban, hogy ezeknek a kötődéseknek nincsen jelentősége a politikai pályafutásában.