Csúszik az RMDSZ polgári kezdeményezésének hivatalos elindítása

Miközben az RMDSZ közel két héttel ezelőtt arról számolt be, az észak-olaszországi Brixenben hivatalosan is útjára indította a partnerei bevonásával kidolgozott kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést, ennek iktatására csak a jövő héten kerül sor. Vincze Lóránt, a szövetség nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) frissen megválasztott alelnöke lapunknak tegnap azzal indokolta a csúszást, hogy a dokumentum „némi simításra szorult\".

Kérdésünkre, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) negatív tapasztalata után az RMDSZ tart-e attól, hogy az Európai Bizottság (EB) orientatív jellegű szakvéleménye a szövetség dokumentumát is elutasítja, Vincze nemmel válaszolt. Mint mondta, az utolsó pontosításokkal egy jól kidolgozott dokumentumot próbálnak a bizottság asztalára tenni. Amint tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, az EB orientatív szakvéleménye elutasította az EMNT és az EMNP európai polgári kezdeményezésének első változatát.

Ennek ellenére a néppárt alelnöke, Szilágyi Zsolt derűlátónak mutatkozik, hisz a negatív válasz indoklása hasznos jogi támpontokat ad a végleges beadvány kidolgozásához. Tapasztalata szerint a bizottság hajlamos elhárítani az őshonos kisebbség védelmének problematikáját, azt regionális, országos kérdésnek tekinti, és bár polgári kezdeményezésük semmire sem fogja kötelezni őket, reményeik szerint „kimozdítja majd a testületet az etnikum iránti közönyéből\". Az ENMT és az EMNP pedig éppen az európai őshonos egyének identitásának, illetve a kisebbségi közösségek hagyatékának védelmére szeretne törvényes keretet.

Korábban Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is azzal érvelt, hogy az erdélyi magyarság nem ajándékot és nem részrehajlást kér Európától, hanem az őt megillető jogokért szál síkra. „Azokat a jogokat kérjük minden kisebbség számára, amelyeket a jól működő demokráciákban évtizedes harcok árán, de sikerült megszerezni és alkalmazni\" – jelentette ki nemrég Kelemen. Szerinte ha a belgiumi német ajkú közösségnek saját kormánya és széleskörű önrendelkezése van, akkor a görögországi törökök is jogosultak kisebbségi státusuk elismerésére, nyelvhasználati és oktatási jogokra, felekezeti szabadságra. Hozzátette, ha lehet autonómiája a német ajkú közösségnek Dél-Tirolban, akkor lehet autonómiája a magyaroknak is Erdélyben és Székelyföldön.

„Tudatosítani akarjuk a többségi társadalmakban, hogy mindaz, amit kérünk, nem ellenük irányul, de megillet bennünket\" – fogalmazott Kelemen. A szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogyha a kisebbségi lét értéknek számít, és ezt az állam is támogatja olyan országokban, mint például Dánia vagy Németország, akkor annak kell számítania Franciaországban és Szlovákiában is. Szerinte a polgári kezdeményezés – amelynek RMDSZ-es változata az őshonos kisebbségekre vonatkozó uniós keretszabályozás kidolgozását kívánja előmozdítani – ügyében kifejtett közös munka valóságos kisebbségi szolidaritási platformot hozott létre. „Reméljük, hogy az európai kisebbségi szolidaritás mintájára itthon, Erdélyben is összmagyar összefogásra számíthatunk\" – jelentette ki a Krónikának Vincze Lóránt.

Különben a harmadik ilyen jellegű kezdeményezést a hónap közepén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) terjesztette elő, de még nem kapott választ az Európai Bizottságtól. Az internetes regisztrációt igazoló levélben a bizottság közölte: augusztus 18-ig ad választ arra, hogy bejegyezték-e a nemzeti régiók védelméről szóló kezdeményezést. Az SZNT és partnerei azt javasolják a dokumentumban, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.

Az Európai Unió több mint egy éve lehetőséget ad polgárainak arra, hogy legalább hét tagállamból, arányosan összegyűjtött egymillió aláírással támogatott javaslatot terjesszen elő EU-konform jogszabály megalkotására. Az európai összefogással elindított polgári kezdeményezést az Európai Bizottság akkor jegyzi be, ha előzetesen megállapította, a javasolt szabályozás az EU hatáskörébe tartozik. A hivatalos bejegyzést követően kezdődik el a támogató aláírások gyűjtése. A kezdeményezés támogatására egymillió európai polgár aláírását – legkevesebb hét országban 750-szer annyi szignót, mint amennyi európai parlamenti képviselője van az illető tagállamnak – kell összegyűjteni egy év alatt; az RMDSZ negyedmillió aláírás összegyűjtését vállalta.