A Kolozsvár alvóvárosának számító Szászfenes lakossága 2,3-szeresére nőtt az elmúlt tíz évben, Románia legnépesebb községe több mint 50 ezer lelket számlál
Fotó: Szászfenesi polgármesteri hivatal
Az összesen 42 romániai megyéből (beleértve Bukarestet is) 39-nek csökkent a lakossága az elmúlt tíz évben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden ismertetett, megyei bontás alapján közzétett adatokból.
2023. január 31., 22:482023. január 31., 22:48
2023. január 31., 23:162023. január 31., 23:16
A tavaly végzett összeírás ideiglenes eredményei szerint Románia állandó lakossága 19 053 815 fő, azaz 1,1 millió fővel kevesebb a 2011-ben végzett népszámláláson jegyzetthez képest. Az állandó lakosságon belül többségben vannak a nők (9,808 millió, 51,5 százalék) és a városon élők (9,941 millió, 52,2 százalék). Folytatódott a demográfiai elöregedés az elmúlt tíz évben, a 2011-es népszámláláson regisztrált 40,8 évről 42,4 évre nőtt a lakosság átlagéletkora. A 2022-es adatok szerint a nők átlagéletkora 44,1 év, a férfiaké 40,6 év. Az északkeleti régió lakossága a legfiatalabb, itt 40,8 év az átlagéletkor, ezzel szemben délnyugaton 43,7 év.
Az INS közlése szerint az elmúlt tíz évben mindössze három megyében gyarapodott a lakosság: Ilfov megye népessége 153 900 fővel nőtt (a legtöbben Bukarestből költöztek ki), Beszterce-Naszód lakossága 9,8 ezer, Suceava megyéjé 7,7 ezer fővel gyarapodott. A legnagyobb népességcsökkenést Krassó-Szörény (mínusz 16,6 százalék, azaz 49 ezer fővel kevesebb) és Teleorman (mínusz 14,9 százalék, azaz 56 600 fővel kevesebb) megyében regisztrálták.
A két népszámlálás között eltelt időszakban az Ilfov megyei Popeşti Leordeni város lakossága nőtt a legnagyobb mértékben, 31 536 fővel, ezt a települést a Kolozs megyei Szászfenes község követi, ahol 29 922 fővel nőtt a népesség, a harmadik helyen pedig a szintén Ilfov megyei Chiajna község áll (+29 325 fő).
A legjelentősebb népességfogyás a Krassó-Szörény megyei Csudafalván (Ciudanoviţa) figyelhető meg, ahol 444 fővel, azaz 32,4 százalékkal csökkent a lakosság. Ezt a Buzău megyei Valea Salciei és Mărgăriteşti települések követik a sorban, 31,8, illetve 31,4 százalékos csökkenéssel.
Tíz évvel ezelőtt is a Kolozsvár alvóvárosának számító település volt a legnépesebb község, azóta azonban 2,3-szeresére nőtt a lakossága. A városok közül Tusnádfürdő a legkisebb 1372 lakossal, és Popeşti Leordeni a legnagyobb, 53 431 lakossal. A megyei jogú városok közül a Mehedinţi megyei Orşova a legkisebb, itt 8506-an élnek, és a fővárost, Bukarestet leszámítva Kolozsvár a legnagyobb, 286 598 fős lakossággal.
Több mint 26 ezerrel kevesebb magyart írtak össze tavaly Hargita megyében a 2011-es cenzushoz képest, mégis csaknem egy százalékponttal nőtt a magyarság aránya Románia „legmagyarabb” megyéjében – derül ki az Országos Statisztikai Intézet közleményéből.
A népszámláláson a 19,053 millió fős állandó lakosságból 16,568 millió személy nyilatkozott az etnikai hovatartozásáról. A 16,5 millió személy közül 14,801 millióan (89,3 százalék) románnak, 1,002 millióan (6 százalék) magyarnak, 569 500-an (3,4 százalék) romának vallották magukat. A 20 ezres létszámot meghaladó etnikai közösségek az ukránok (45 800 fő), a németek (22 900) és a törökök (20 900).
A magyar nemzetiségűek többségben vannak Hargita (85,7 százalék) és Kovászna megyében (71,8 százalék), és a lakosság jelentős hányadát teszik ki Maros (35,6 százalék), Szatmár (31,4 százalék), Bihar (22,3 százalék) és Szilágy (20,8 százalék) megyében. A roma nemzetiségű lakosság eloszlása viszonylag egyenletes, a lakosságon belüli részarányuk a Bukarestben jegyzett 0,8 százaléktól a Maros megyében regisztrált 9,7 százalékig terjed. A romák viszonylag magasabb, 6 százalék feletti arányban vannak jelen Szilágy (8,6 százalék), Bihar (7,3 százalék), Ialomiţa (7,2 százalék), Călăraşi (6,9 százalék) és Mehedinţi (6,2 százalék) megyében.
Csudafalva lassú elnéptelenedéséhez alapvetően hozzájárult, hogy mindkét urániumbánya bezárt a környéken a kilencvenes években
Fotó: EuropaFM
A legtöbb ukrán Máramaros (25 700 fő), Suceava (7900 fő) és Temes (4100 fő) megyében él, az ebben a három megyében élők teszik ki ennek a népcsoportnak a 82,3 százalékát. A német nemzetiségűek több mint 70 százaléka Temes (4700 fő), Szatmár (3700), Szeben (2700), Arad (2000), Brassó (1900) és Krassó-Szörény (1400) megyében él. A török nemzetiségűek közel 90 százalékát Konstanca (16.100 fő) és Tulcea (1000) megyében, valamint Bukarestben (1300) regisztrálták.
A roma anyanyelvűek aránya 1,2, az ukrán anyanyelvűeké pedig 0,2 százalék. A fővárosban és az ország 32 megyéjében a lakosok több mint 90 százaléka vallotta a románt az anyanyelvének. Hét másik megyében ugyancsak többségben vannak a román nyelvet anyanyelvüknek vallók, de arányuk 90 százalék alatt van. Utóbbi kategóriában a részarányok a Maros megyében jegyzett 58,4 százalék és az Arad megyei 89,5 százalék között mozognak.
A számokhoz Romániában ugyanúgy viszonyulunk, mint a virslihez: amíg nem tudjuk, mit tettek bele, szeretjük. A népszámlálás esetében se tudjuk, mit foglaltak bele – hangzott el azon a kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a
Hargita megyében a lakosok 87,2 százalékának, Kovászna megyében pedig 73,2 százalékának a magyar az anyanyelve. Maros és Szatmár megye lakosainak több mint egyharmada vallotta anyanyelvének a magyart (37,2, illetve 36,9 százalék). A roma nyelvet Ialomiţa megye lakosainak 4,8 százaléka, Szilágy megye lakosságának 4,2 százaléka, Maros megye lakosainak 4,1 százaléka vallotta anyanyelvének. Bihar és Mehedinţi megyében is meghaladta a 3 százalékot ez az arány.
Az ortodox vallásúak részaránya meghaladja a 90 százalékot Bukarestben és 22 megyében, további 18 megyében pedig szintén többségben vannak az ortodoxok, de arányuk 90 százalék alatti. A római katolikus felekezetűek Hargita megyében többségben vannak (66,2 százalék), Kovászna megyében pedig a lakosság több mint egyharmadát teszik ki (34,7 százalék). Ugyanakkor 10 százalék feletti arányban vannak jelen Neamţ (11,1 százalék), Szatmár (16,9) és Bákó (17,3) megyében is.
Kovászna megye a magukat reformátusnak vallók közel egyharmadát (32,8 százalék), Maros megye közel egynegyedét (24,9 százalék) adja. Négy másik megyében meghaladja a 10 százalékot a reformátusok aránya: Szilágy megyében 17,8, Szatmár megyében 17,2, Bihar megyében 16, Hargita megyében 12,1 százalék.
Az állandó lakosság közel fele (47,9 százalék) házasságban él, 4,495 millióan közülük férfiak, 4,629 millióan nők. Ötből két személy soha nem volt házas, a teljes állandó lakosság 5,2 százaléka özvegy. A házasságban élők aránya Bukarestben a legalacsonyabb, 44,4 százalék. Az ország tíz megyéjében a lakosok több mint fele házasságban él, a részarányok az Olt megyei 52,2 százalék és a Szilágy megyei 50 százalék között mozognak. Az egyedülállók aránya Kovászna megyében a legnagyobb (43,7 százalék), és Hunyad megyében a legkisebb (35,9 százalék). Az elváltak aránya Bukarestben a legmagasabb, 15,4 százalék, Kolozs megyében 10, Temes megyében 10,4 százalékot tesz ki. Az özvegyek aránya Teleorman megyében a legnagyobb (7,3 százalék) és Ilfov megyében a legkisebb (2,9 százalék).
A teljes állandó lakosság 43,5 százaléka rendelkezik középfokú, 40,5 százaléka alapfokú, 16 százaléka pedig felsőfokú iskolai végzettséggel. Bukarestben a lakosság több mint egyharmadának (35,2 százalék), Ilfov és Kolozs megyében pedig mintegy negyedének (25,2, illetve 24,6 százalék) van felsőfokú végzettsége. A rangsor másik végén Vaslui, Călăraşi és Botoşani megye áll, ahol a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 8 százalék alatt van.
Az inaktív népesség 10,868 millió személyből áll, akiknek kétötöde (39,5 százaléka) nyugdíjas vagy szociális segélyben részesül, közel egyharmada (32 százalék) pedig diák és egyetemi hallgató. A foglalkoztatási ráta Ilfov megyében és Bukarestben a legnagyobb, itt a lakosság 52,2, illetve 50,8 százaléka munkavállaló, és Vrancea, valamint Mehedinţi megyében a legkisebb (31,6 és 32,9 százalék).
A munkanélküliek aránya Bukarestben a legkisebb (1,1 százalék), és Kolozs, Temes és Ilfov megyében is mindössze 1,3 százalékos. Ezzel szemben Vaslui megyében az állandó lakosság 5,1 százaléka munkanélküli. Ami a gazdaságilag inaktív népességet illeti, a háztartásbeliek aránya Suceava megyében a legnagyobb (9,9 százalék) és Bukarestben a legkisebb (1,6 százalék). A nyugdíjasok aránya Ilfov megyében 15 százalékot tesz ki, Hunyad megyében pedig ennek a kétszerese, 29,6 százalék.
Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!