Csökken a beoltottak száma

Csak az elmúlt évben tizenöt százalékkal nőtt a hiányosan beoltott másfél év alatti gyerekek aránya Romániában, a teljes átoltottság aránya pedig 86 százalék alá csökkent a tervezett 95 százalékos mértékhez képest. Az országos oltásprogram részét képező védőoltások helyzetéről a Közpolitikákért Intézet készített elemzést, ebből az is kiderül, hogy 2014-ben folyamatosan csökkent a beoltott gyerekek száma. A tizennyolc hónapos korig beadandó védőoltásokról készült feljegyzések, valamint a születések számának összehasonlítása azt mutatja, hogy az átoltottság mértéke 86 százalék alá csökkent. A kutatás kitér arra is, hogy az oltás elmulasztásának legfőbb oka az, hogy a kisbabás szülök nem jelennek meg immunizáláson, második helyen pedig a védőoltás elutasítása áll. Az utóbbi csoportba tartozók száma nő, leginkább városon.

Csökkenő tendenciák Hargita megyében
Hargita megyében sokkal jobb az arány az országos átlagnál, majdnem megfelelőnek mondható az átoltottság mértéke, de a februárig feljegyzett adatok alapján frissen elkészült összesítés szerint évek óta először az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott, a lakosság optimális védettségéhez szükséges 95 százalékos mérték alá csökkent a 18 hónapos kisgyerekek körében az átoltottsági arány. Ez az érték Hargita megyében 94 százalékos, abban, hogy jóval magasabb az országos átlagnál, jócskán benne van a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság és a járványtanászok munkája – mondta Tar Gyöngyi, az intézmény vezetője, hozzáfűzve, reméli, nem fog továbbcsökkenni az arány Hargita megyében. Itt leginkább a roma lakosság beoltása körülményes, ők félnek a tűszúrástól, még a felnőttek is viszolyognak az orvosi beavatkozásoktól, ezért a roma gyerekek immunizálására gyakran külön oltási akciókat szoktak szervezni – közölte az igazgatóság vezetője. Tar Gyöngyi kitért az interneten terjedő oltásellenes írásokra is, elmondva, hogy tudatosan igyekeznek eloszlatni ezt a tudománytalan írások miatt kialakult kételyt a szülőkben. Hargita megyében egyébként két városi és egy vidéki szülő volt, aki elutasította a gyerekének beadandó védőoltást, összesen tizenkilenc másfél évesnél nem idősebb kisgyereket nem immunizáltak, de legtöbbjük orvosi ellenjavallat miatt nem kaphatta meg az oltást.

A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője közölte, hogy a tüdőtuberkulózis elleni BCG, valamint a hepatitis B elleni védőoltásokat kapták meg a legnagyobb arányban az újszülöttek Hargita megyében. Ezeket az oltásokat ugyanis már az újszülöttosztályon megkapják. Mindkét esetben 98,61 százalékos a városi és 100 százalékos a vidéki csecsemők átoltottsági aránya. A kisgyerekeknek beadandó többi védőoltás tekintetében mind 93 százalékos az arány Hargita megyében, mindegyik esetében néhány tizeddel magasabb a városinál a vidéken mért érték, a rózsahimlő, mumpsz és kanyaró elleni kombinált oltóanyag esetében a 94 százalékot is meghaladja.

Szigorításra készül a kormány
Tar Gyöngyi egyébként emlékeztetett, szigorításra készül a kormány az országos oltásprogram részét képező védőoltásokkal történő immunizálással kapcsolatban. „A törvény jelenleg bünteti azt a pedagógust, aki befogadja a gyerekközösségbe a beoltatlan gyereket, megbünteti azt a családorvost is, aki nem adja be az oltást, de nem bünteti azt a szülőt, aki megtagadja gyereke beoltását. Ezt tisztázni kellene. Az oltásellenes szülők azzal érvelnek, hogy Nyugaton se kötelezőek a védőoltások, igen ám, csakhogy Nyugaton önkéntesen is nagyobb az átoltottsági arány, mint nálunk, nem véletlenül figyelt fel arra az Egészségügyi Világszervezet, hogy Romániában romlik az átoltottsági arány” – fogalmazott Tar Gyöngyi, hozzáfűzve, hogy Nyugat-Európában ráadásul úgy jobbak az arányok, hogy a nálunk ingyenes oltóanyagok közül ott többet is meg kell vásárolniuk a szülőknek. Az egészségügyi szervezet ajánlása szerint egyébként az egyes országokban ideális esetben legalább 95 százalékos kellene hogy legyen a lakossági arány, de Románia ezt már rég alulmúlta például a diftéria, a tetanusz, a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz és a hepatitis B betegség ellen adandó vakcinák esetében – főként a szülők részéről érkező visszautasítás miatt.

Amint arról beszámoltunk, az Egészségügyi Világszervezet romániai kirendeltsége márciusban közölte, hogy tíz évvel ezelőtt az oltási lefedettség bőven meghaladta a 95 százalékot, most viszont több megyében is 68 százalék alá csökkent. A világszervezet álláspontja szerint egyébként 95 százalékos lefedettséggel garantálható a fertőző betegségek széles körű elterjedésének meggátolása. A ragályos betegségek felügyelésével foglalkozó országos központ adatai szerint 2014-ben a gyermekek 30,3 százaléka egyáltalán nem vagy hiányosan volt beoltva, ez meglehetősen jelentős emelkedést jelent az egy évvel korábbi 26 százalékhoz képest. Az elsődleges ok, amiért egyes gyermekek nem kapják meg a szükséges vakcinát, hogy a szülők visszautasítják annak beadását, és csak a második helyen áll az orvosi ellenindoklás. A harmadik legfőbb ok az egészségügyi rendszer hiányossága, az elszigetelt, távolabbi helyekre ugyanis sokszor egyszerűen nem jut védőoltás. Az elmúlt két évben az oltásellenesség két kanyaró- és egy rózsahimlőjárványhoz vezetett Romániában, az ország így elveszítette státusát, miszerint sikerült teljesen kiszorítani a területéről ezeket a betegségeket – mutatott rá Adriana Pistol, az országos központ vezetője.

Az Egészségügyi Világszervezet hét különböző védőoltás kötelezővé tételét javasolja: álláspontja szerint a diftéria, a szamárköhögés, a tetanusz, a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz, valamint a gyermekbénulás ellen kötelező beoltani a gyermekeket. Emellett az országoknak lehetőségük szerint ajánlott a járványos agyhártyagyulladást okozó baktériumok, a méhnyakrákot okozó humán papilloma vírus (HPV), a hepatitis B és a tuberkulózis ellen is vakcinát biztosítani.