Csángó Közösségfejlesztési Tervet dolgoztak ki

A civil szervezet tíz évvel ezelőtt, a csángóföldi magyar oktatási program beindításakor dolgozta ki a Csángó Cselekvési Tervet. Ennek mintájára készült el az elmúlt hétvégén megtartott háromnapos konferencián a terv új változata, amely a következő tíz évre vonatkozó teendőket tartalmazza – nyilatkozta a Krónikának Hegyeli Attila, az MCSMSZ ügyvivője, aki szerint a dokumentum néhány napon belül a szervezet honlapján is elérhető lesz.

Ez tartalmazza, mi a teendő a következő időszakban az oktatás, gazdaság, kultúra, vallás stb. terén annak érdekében, hogy a moldvai magyarság megőrizze hagyományos kultúráját, nyelvét, vagy legalább azokon a településeken lassítani lehessen az asszimilációt, ahol kisebb a nyelvromlás, tájékoztatott az ügyvivő. Rámutatott, a Szeret-Klézse Alapítvány által tavaly kidolgozott javaslatcsomag a munkájukat segítő civil szervezetek, tudósok, politikusok meglátásaival egészült ki. Ráadásul ez a Tánczos Vilmos néprajzkutató által ismertetett valósághoz igazodik, hiszen – mint az ügyvivő fogalmazott – semmi értelme nem lenne holmi rózsaszín álmokra alapozni.

A vasárnap este a konferencia záródokumentumaként elfogadott közösségfejlesztési tervet négy szervezet – az MCSMSZ, a Pusztinai Házért Egyesület, a Pusztinai Szent István Egyesület és az RMDSZ Bákó megyei szervezete – már alá is írta, és újabbak csatlakozását várják. A dokumentumot a magyar kormányhoz is eljuttatják, ugyanis utóbbi hathatós támogatását remélik ennek megvalósításához. „Nem tudjuk egyedül viselni annak a felelősségnek a terhét, hogy mi történik a Csángóföldön, ebben osztozni kell” – mutatott rá Hegyeli Attila, hozzátéve, ezért is örül annak, hogy a konferencián az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői is részt vettek.

A magyar külügyminisztérium szintén jelen lévő képviselői arról biztosították a jelenlévőket, hogy kiemelt kérdésként kezelik az ügyet. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az MCSMSZ képviselői a jövő héten találkoznak Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárral, akivel ismertetik elvárásaikat, illetve a most kidolgozott tervet. Az ügyvivő szerint rövid távon a meglévő intézmények fenntartását kell megoldani, ellenkező esetben fennáll a veszély, hogy az MCSMSZ a következő két-három hónapban fizetésképtelenné válik. Hoszszú távon azonban azt remélik, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szórványügyi szakbizottsága a Csángó Közösségfejlesztési Tervet is figyelembe veszi a szórványstratégia kidolgozásakor, ugyanis ezt egyfajta segítségnek szánták számukra.

„Az oktatás terén hatalmasat léptünk, de Csángóföldön csak akkor lesz jövője a magyarságnak, ha legalább ilyen mértékben tudunk előrehaladni a vallási ügyek, a gazdaság, az ifjúsági ügyek és szociális téren. Ez lesz a következő tíz évnek a nagy feladata” – nyilatkozta lapunknak Hegyeli, aki évekig vezette az oktatási programot. Elmondta, bár az oktatás terén azt mondhatnák, szinte megvalósultak az álmaik, további 40 településre szeretnék kiterjeszteni a jelenleg 16 helységben, 960 gyereket érintő, állami keretek között zajló magyarórákat, de az iskolán kívüli foglalkozásokat is folytatnák. Emellett városon kétnyelvű napközi otthonokat, míg a falvakban magyar magánóvodákat létesítenének, de folytatnák a magyar házak építését is, mivel úgy vélik, az ezzel rendelkező településeken nagyobb státusa lett a magyar kultúrának.

További tervük egy kollégium létrehozása Bákóban, amely idővel magyar tannyelvű iskolává nőhetné ki magát, részletezte. Gazdasági téren – ahol a legnagyobb elmaradások vannak, hisz Moldva Európa legszegényebb térsége – a konferencia résztvevői a munkahelyteremtést, a magyar befektetők vonzását tartották fontosnak. Rámutattak, a csángó falvakban van gazdasági potenciál, de nincs kihasználva: a turizmus mellett – amely Hegyeli szerint jelenleg megáll Gyimesbükknél – a népművészeten alapuló textilipar fejlesztését tartották fontosnak, illetve a székely termék mintájára csángó termék létrehozását javasolták – Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök hathatós támogatást ígért ehhez.

A konferencián a Sógor Csaba EP-képviselő támogatásával megjelent Mük szeretünk itt élni című könyvet is bemutatták, amely a Smaranda Enache és Gabriel Andreescu legújabb, csángóügyben készült jelentését is tartalmazza. Az emberjogi aktivisták a kiadványnak két héttel ezelőtt az Európai Parlamentben tartott bemutatóján elmondták, jobban szerették volna, ha a kérdés a román parlament napirendjén szerepel. Enache a 2010. októberi terepszemle tapasztalatait összegezve rámutatott, bár a 2001-es látogatásukhoz viszonyítva – mikor a hatóságok elutasítóak, sőt ellenségesek voltak velük – nagy az előrehaladás, a lényeg nem változott: a törvény, miszerint a kisebbségek anyanyelvükön tanulhatnak, nem vált gyakorlattá, a magyar nyelvű oktatás a legtöbb helyen nem az állami iskolában történik.