Csángó gyerekekkel a magyar oktatásért

Mint arról beszámoltunk, a fiatal tantestület négy éve eszmélt rá, hogy néhány éven belül nem lesz meg a szükséges gyermeklétszám, így össze fogják vonni az osztályokat, majd fel is számolhatják az iskolát. Ekkor jött az ötlet, hogy a megüresedett padokba csángó gyermekeket ültessenek. „Tudtuk, hogy mi többet tudunk nyújtani a magyar nyelvű oktatásban, mint az egy-két óra délutáni alternatív program” – mesélte az elnök, aki tanítóként maga is oktatja a gyerekeket. A Bástya Egyesület a gyerekek teljes ellátását magára vállalta, étkeztetésükről és tisztántartásukról két helybéli alkalmazott, tanításukról két nevelőnő gondoskodik. Ők segítenek a gyerekeknek a leckék elkészítésében, a magyar nyelv elsajátításában. „Azt szeretnénk, hogy magyar emberek legyenek” – vallja Kerekes Zoltán.

Bővülő tevékenység

A vicei példa ragadósnak bizonyult, tavaly a magyardécsei általános iskola azzal a kéréssel kereste meg a Bástya Egyesületet, hogy a tanintézet fenntartása érdekében ők is fogadnának csángó gyerekeket. Így jött létre egy helybélitől bérelt házban a Magyardécsei Bástya Fiókkollégium, amely kilenc diáknak biztosít szállást: két mezőségi, négy óradnai (a település magukat magyarnak valló lakói többnyire románul beszélnek), illetve három moldvai gyereknek. Számuk azonban gyarapodni fog, a bérlemény jövőre már 11-12 diák otthonául szolgálhat.

A Bástya Egyesület tevékenysége a bethleni iskola pedagógusi közösségét is megihlette, amely jelezte: örülne, ha a városban is nyitnának egy kollégiumot. Itt ugyanis az elemi iskolában már össze kellett vonni két osztályt, és jövőtől további 5-6 gyerekre lenne szükség ahhoz, hogy a három tanerő munkahelye biztosított legyen. A terv szerint a hiányzó gyerekek egy része Mezőköbölkútról jönne, ahol nincs magyar oktatás, a többit pedig Moldvából hoznák. Kerekes Zoltán szerint már házat is találtak, amelyben a kollégium működhetne, ezt a tulajdonos ingyen bocsátotta a rendelkezésükre. Ahhoz, hogy megfeleljen a célnak, átalakítások szükségesek, amihez pénz kell. A tevékenység bővülésével a kiadások is nőttek, s bár a civil szervezet nemzeti jelentőségű intézményként négymillió forint támogatásban részesül évente a magyar államtól, ez csak a költségvetés negyedét teszi ki. Mivel a következő tanévtől a gyerekek száma a jelenlegi 40-ről 50-53-ra nőhet, az elnök normatív támogatásban reménykedik. „Tervek vannak, gyerekek is lennének, csak pénz kell” – mondta lapunknak Kerekes Zoltán, rámutatva, a décsei és bethleni kollégiumok beruházásain kívül Vicében is egyre sürgetőbbé vált egy különálló konyha építése, melyhez zuhanyzót, irodákat csatolnának. „A normatív támogatásból ki tudnánk fizetni a béreket és a járulékokat. Ha ezek fedezve lennének, a fenntartáson kívül másra is tudnánk összpontosítani” – mutatott rá az elnök, aki szerint iskolán kívüli tevékenységeket, kulturális rendezvényeket szerveznének.

Enyedet is erősítenék

A Bástya Egyesület kiadásait növeli, hogy miközben a vicei és décsei 5–8. osztályos iskolák fenntartásához folyamatosan kell biztosítani az utánpótlást, a gimnáziumba kerülő csángó gyerekeknek továbbra is ők viselik gondját. Az első végzősgeneráció Besztercén folytatta tanulmányait, de a korlátozott szálláslehetőségek miatt ősztől messzebbre kerültek: hárman Csíkszeredába, egyikük Gyulafehérvárra. A szervezet a szintén gyerekhiánnyal küzdő Fehér megyei szórványt erősítené a továbbiakban, a tervek szerint ősztől már hét „véndiákjuk” kezdi a tanévet a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, ahol az egyesületi elnök is tanult. Szőcs Ildikó igazgató ugyanis felajánlotta, hogy a nagy múltú alma mater megpróbálja teljesen vagy legalább részben átvállalni a gyerekek taníttatásával járó anyagi terhet.

Gátolják az önállósodást

Az egyesület munkatársai azonban nem találnak mindenhol segítő kezekre: az apanagyfalusi önkormányzat például, amelyhez Vice is tartozik, ahelyett hogy támogatná, gátolja munkájukat. Legutóbb az önállósodási terveiket szavazták le a tanácsosok, megakadályozva, hogy a községközpontbeli román tannyelvű tanintézethez tartozó Dsida Jenő Általános Iskolának jogi státusa legyen. Holott az új tanügyi törvény szerint kisebbségi tanintézetként, 106 diákkal kérhetnék ezt – amit meg is tettek. Az önállósodás elsősorban anyagi szempontból lenne nagy előrelépés, magyarázza Kerekes Zoltán, rámutatva, a fejkvótarendszerben a kisebbségi tanintézeteknek több pénz jár, azonban épp emiatt akadékoskodnak az apanagyfalusi román iskola vezetői és az önkormányzati képviselők is. „Mi megoldottuk a gondjainkat. Azért van bentlakásunk, kulturális rendezvényeink, hogy fennmaradhassunk. Oldják meg ők is” – érvel a tanító, aki szerint nem hagyják annyiban a dolgot, a megyei tanfelügyelőséghez fordultak.
Balázs Dénes, a tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős munkatársa szerint az ügyet továbbították a minisztériumba, és Király András államtitkár segítségét kérték. Mint a tanfelügyelő beszámolójából kiderült, a Bástya Egyesület tevékenységére nagy szükség van a térségben, ahol a növekvő gyerekhiány miatt egyre több magyar iskolát kell bezárni. A 2011/2012-es beiskolázási terv szerint ősztől a mezőveresegyházi óvodát számolják fel, míg a várkudúi általános iskolát csak az mentette meg a bezárástól, hogy „sikerült valahonnan gyerekeket szerezni”.

Veszélyeztetett szigetek

Az észak-erdélyi megyében egyre nagyobb veszélybe kerülnek a magyar iskolák, és ezzel a román falvaktól körülvett magyar települések, szigetek is. Tekében, Kékesen négy-négy, Tacson, Cegőtelkén 5-6 gyerek van – sorolta a tanfelügyelő. Mint mondta, már csak a vicei, décsei és szentmátéi általános iskolában nincsenek összevont osztályok, Besztercén és Bethlenben sincs meg a négy elemi osztály működtetéséhez szükséges létszám. Balázs Dénes szerint ennek oka a gyerekek számának csökkenése mellett a vegyes házasságokban keresendő. „Bethlenben tavaly a hét házasságkötésből csupán egy esetében volt mindkét fél magyar. Már az óvodások zöme vegyes házasságból jön, Besztercén az elemisták több mint fele vegyes házasságban született” – részletezte a Krónikának a tanfelügyelő, hozzátéve, ezek szülei csupán ötödikes korig taníttatják magyar nyelven a gyereket. Ezt a magyar tagozatok szerkezete is bizonyítja: a besztercei Andrei Mureşanu Főgimnáziumban már csak a gimnáziumban sikerül két párhuzamos osztályt működtetni a megyeszékhelyre bejövő vidéki diákoknak köszönhetően.

Magyar iskolák kellenek

Bár értékeli a Bástya Egyesület tevékenységét, Balázs Dénes szerint a csángó gyerekek behozatala csak helyi szinten enyhíti a bajt, hosszú távon nem jelent megoldást. Szerinte ezt csak az önálló magyar iskolák létrehozása biztosítaná, akkor a magyar gyerekek egymás között barátkoznának, magyar házasságok köttetnének, és magyar gyerekek születnének – foglalta össze elmélete lényegét. Mint mesélte, erre már történt próbálkozás – a tanácskozáson Borsos K. László tanügyminisztériumi igazgató, korábbi tanfelügyelő is jelen volt –, de a többség nem támogatta a tervet. A legfőbb érv az volt, hogy a tanároknak nem jönne ki a szükséges óraszáma, hiszen jelenleg a román osztályokba is betanítanak. „Ehhez bátorság kell, és sajnos egyeseknek nincs” – fogalmazott Balázs Dénes, aki szerint az önálló magyar iskolák tervét az is akadályozza, hogy a református egyháznak nincs épülete, amit felajánlhatna e célra.