Csak a honatyáknak szabad március 15.

Miközben a Kovászna megyei prefektúra megóvta a megyei és helyi önkormányzatok arra vonatkozó határozatait, hogy március 15. ünnepnap, azaz munkaszüneti nap legyen, a parlament két háza tegnap úgy döntött: nem ülésezik hétfőn és kedden, hogy az RMDSZ-es honatyák saját körzeteikben ünnepelhessék a magyar nemzeti ünnepet. Március 15. munkaszüneti nappá való nyilvánítását a Magyar Polgári Párt (MPP) kezdeményezte, háromszéki szervezete felhívást intézett a helyi vállalkozókhoz és intézményvezetőkhöz, járuljanak hozzá, hogy alkalmazottaik szabadon ünnepelhessenek, hiszen minden magyarnak joga van ehhez. Az MPP-s tanácsosok e célból minden helyi önkormányzathoz határozattervezetet nyújtottak be, melyben kezdeményezik március 15-ének a település ünnepévé és munkaszüneti nappá való nyilvánítását.

Kovászna város, Bodok, Zágon és Nagyborosnyó tanácsa visszautasította vagy később, prefektusi felszólításra visszavonta a határozatot. A Kovászna megyei prefektúra ugyanis minden esetben a határozat visszavonására szólította fel az önkormányzatokat, kijelentve: ellenkező esetben megtámadja a döntést a közigazgatási bíróságon. Több település – így például Sepsiszentgyörgy és Barót önkormányzata – azonban úgy döntött, nem változtatja meg álláspontját, inkább a közigazgatási bíróságon képviseli tovább az ügyet.

Törvényes és törvénytelen döntések

György Ervin Kovászna megyei prefektus szerint a március idusi szabadnappal kapcsolatban kétféle helyzet alakult ki. Rámutatott: törvényes, ha a polgármester az alkalmazottak képviselőivel, a szakszervezettel egyeztetve úgy módosította a kollektív munkaszerződést, hogy március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja. Ellenben törvénytelen az a határozat, amely kimondja, hogy az 1848–1849-es forradalom kitörésének napja helyi jellegű hivatalos ünnep és szabadnap. „Ezek az önkormányzatok a határozattal túllépték hatáskörüket, hiszen a hivatalos ünnepekről csak Románia parlamentje dönthet”, szögezte le a prefektus.

Mint arról beszámoltunk, elsőként a Kovászna Megyei Tanács foglalta bele a kollektív munkaszerződésbe, hogy alkalmazottai nem dolgoznak március 15-én, majd Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala is így járt el, illetve több háromszéki önkormányzat is tervbe vette a lépést. Tamás Sándor tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester több ízben is elmondta: remélik, más önkormányzatok, intézmények is követik a példát, hiszen teljesen jogszerű, hogy saját hatáskörükben döntsenek a munkaszüneti napokról.

Az RMDSZ-es politikusok elmondták, azért szorgalmazták, hogy fogadjanak el határozatokat is arról, hogy helyi jellegű hivatalos ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítják március 15-ét, mert meglátásuk szerint a döntés jelzésértékű lehet, és a helyi határozatokkal alátámasztva a parlamentben is könnyebb fenntartani a kezdeményezést. Antal Árpád korábban úgy vélekedett, a magyar nemzeti ünnep szabadnappá nyilvánítását mindenképp nehéz lesz elfogadtatni a román törvényhozással.

Bonyolult kérdéskör

Eközben a román parlament két háza az RMDSZ kérésére tegnap úgy döntött, nem ülésezik március 14-én és 15-én, hogy a magyar honatyák Erdélyben ünnepelhessék március idusát. A döntés szerint ezeken a napokon a honatyák saját választókerületeikben tevékenykednek. A szenátusban 61-en támogatták a kezdeményezést, ketten szavaztak ellene, míg egy személy tartózkodott. Mircea Geoană házelnök elmondta, a szokásjog szerint a magyar honatyák március 15-e környékén saját körzeteikben vesznek részt az ünnepi rendezvényeken.

Ugyanezt hangsúlyozta lapunk kérdésére Varga Attila RMDSZ-es képviselő is, rámutatva: nem ez az első alkalom, hogy a házbizottság tudomásul veszi, a magyar nemzetiségű képviselők március idusán nem maradnak a fővárosban. Például az Olt vagy Teleorman megyei honatyák biztosan nem ünnepelnek, ők a körzetükben végzik a munkát, amire általában pénteken van lehetőségük. A Szatmár megyei honatya hangsúlyozta, a házbizottság egyszeri alkalomra vonatkozó döntést hozott, az intézmények vezetői ezt megtehetik anélkül, hogy jogszabály kötelezné őket erre.
Az alkotmányjogász a Krónikának elmondta, nagyon bonyolult kérdéskör március 15-e ünneppé és munkaszüneti nappá való nyilvánítása. Nagyon sok ünnep van, amely nem jár szabadnappal, holott vallásos jellegű ünnepek vagy különböző világnapok, amikor megemlékezéseket, rendezvényeket szerveznek.

Egyértelmű, hogy országos szinten nem lehet ünneppé és szabadnappá nyilvánítani március idusát, hiszen a románok számára nem ünnep, míg a helyi ünneppé nyilvánításnak több módja van, de mindegyiknek vannak buktatói, magyarázta Varga Attila. Kifejtette, ha felhatalmazzák az önkormányzatokat, hogy döntsenek a helyi jellegű ünnepekről és munkaszüneti napokról, félő, hogy sokan populista elgondolásból visszaélnek ezzel, és indokolatlanul adnak szabadnapokat. Egy másik lehetőség az lenne, hogy március idusa azokon a településeken legyen hivatalos ünnep és munkaszüneti nap, ahol a magyarok számaránya meghaladja a 20 százalékot, ez a döntés azonban hátrányosan megkülönböztetné a szórványban élőket, mutatott rá a képviselő.