Nemcsak a cifraszobában lapulnak a hagyományos ruhák. Mérai népviseletbe öltöznek a lányok ma is, amikor úrvacsorát vesznek a templomban
Fotó: Horváth Sarolta
Nem is olyan régen a színpompás népviseletéről híres kalotaszegi Méra lányai ünnepi viseletből „húrbolóba” öltözve siettek a táncba, fonóba, fél tizenegy után már „megszólták” azt, aki túl sokáig maradt: ekkor még az éjjeli zene jelentette a legszebb szerelmi vallomást. Horváth Muszka Anna 75 éves, tősgyökeres mérai lakos emlékein keresztül egy olyan világ elevenedik meg előttünk, ahol a hagyomány az élet rendje volt.
2026. február 20., 14:002026. február 20., 14:00
2026. február 20., 14:222026. február 20., 14:22
Méra különleges település Kolozsvár közelében, ahol a kalotaszegi hagyományok egy része ma is él és fontos alkotóeleme a közösség életének. (A Kolozsvártól 14 kilométerre fekvő, közigazgatásilag Kisbácshoz tartozó falu lélekszáma 1340, ebből 1050-en magyarok). A régi táncos mulatságok, a gazdag viselet, a cifraszoba mind-mind olyan hagyományos, jellegzetes értékek, amelyek generációról generációra öröklődtek tovább.
Konfirmációi ajándék. A református énekeskönyv textíliából készült, hímzéssel díszített borítója
Fotó: Horváth Sarolta
A híres cifraszoba ma is sok helyen megtalálható Mérában a hagyományos életforma reprezentatív tereként:
hanem a család vagyonának, cifra tárgyainak és ízlésének bemutatására szolgált, a házak büszkesége volt. Lányos házak esetében is fontos szerepet játszott: például itt öltöztek a férjhez menő hajadonok a díszes kalotaszegi menyasszonyi ruhába.
Megkerestünk egy mérai idős embert, az ő emlékein keresztül voltunk kíváncsiak arra,
Hiszen jó lenne, ha ezek az emlékek nem merülnének feledésbe, hanem tovább élnének a fiatalabb nemzedékek szívében is. Horváth Anna (lánynevén Muszka Anna) 75 éves, tősgyökeres mérai asszony megkeresésünkre visszaemlékezett arra, hogy milyen is volt régen az élet a faluban, amikor ő még fiatal lány volt.
Tetőtől talpig díszben. Hagyományos mérai lányviselet, az úgynevezett „bagazia”
Fotó: Horváth Sarolta
A táncházakat a kultúrotthonban tartották, templomozás után a lányok ünnepi népviseletből átöltöztek „húrbolóba” (mérai megnevezés, jelentése: hétköznapi viselet a lányok és az asszonyok számára), és abban mentek táncolni.
Gazdagon díszített tálalószekrény a mérai cifraszobában: nemcsak porcelán-, hanem fémedények is sorakoznak benne
Fotó: Szabó Adrienn Zsóka
„Édesanyámék egy-egy táncház után alig tudták lehúzni a lábamról a csizmát, úgy bele voltam izzadva. A lányok csak fél tizenegy, esetleg tizenegy óráig maradhattak a táncban, és azt, aki ennél tovább maradt, másnap már kibeszélték a faluban.
Azt is elárulta nekünk, hogy melyik életkortól lehetett táncházakba járni „Addig nem volt szabad menjünk, amíg be nem végeztük a hetedik osztályt. Azután karon fogtak a nagyobb lányok és elvittek minket a »nagyok közé«, mármint a táncba” – emlékezett vissza.
Hagyományos mérai párta, ezt viselik a lányok konfirmáláskor
Fotó: Horváth Sarolta
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit jelentett a fonó, mit csináltak ott és kik jártak oda.
Aztán miután megérkeztek a legények, akkor különféle játékokat játszottunk. Például gurítottuk a rostát (egy kerek, lapos keret, régen fából készült, amelynek az alján lyukacsos háló vagy sűrű fonat van. Arra használták, hogy átszitálják vele a gabonát vagy a lisztet — szerk. megj.) és kinek hogy esett, olyan szerencséje volt: ha a szájával lefele esett le, akkor egyféle, ha felfelé, akkor másféle, a legényekkel kapcsolatos próbatételt kellett kiállni” – mesélte a mérai asszony.
„Magasra felvetett” ágy a mérai cifraszobában: gazdagon hímzett ágyterítő és párnák, festett székek és padláda
Fotó: Szabó Adrienn Zsóka
Horváth Annát arra is megkértük, fejtse ki, miben különbözött a hétköznapi viselet a ünnepitől. „Az ünnepi viselet kasmírból készült, és díszes volt, viszont annak idején nem volt annyira cifra és kigyöngyözött, mint mostanában.
– emlékezett vissza Horváth Anna. Azt is megemlítette, hogy a ruhákat az édesanyja varrta neki, és általában minden lány édesanyja tudott varrni vagy volt varrógépük is és ők készítették a ruhákat. „Az anyagot Csehszlovákiából hozták vagy kereskedőktől vásárolták és miután megvarrták a ruhát, Bánffyhunyadra vitték pliszírozni vagy másképp mondva ráncba szedni” – mondta el Horváth Anna. A díszes ünnepi viseletet ma is felveszik Mérában, ha templomba mennek karácsonykor, húsvétkor vagy más jeles alkalmakkor.
A díszes ünnepi viseletet ma is felveszik Mérában, ha templomba mennek karácsonykor, húsvétkor vagy más jeles alkalmakkor
Fotó: Horváth Sarolta
A cifraszobáról szólva megkérdeztük, hogy mire is használták pontosan és mikor nyitották ki ezt a helyiséget. „Abban a szobában soha nem aludt senki, csak ünnepkor vagy fontosabb eseménykor nyitották ki.
A cifraszobában megtalálható volt a faragott, díszített szekrény, a felvetett ágy, a díszített padládák, hímzett terítők és falvédők, tükör díszes keretben és a cifra kredenc, vagyis régi, nagyobb méretű konyhabútor, tulajdonképpen tálalószekrény.
Többféle hagyományos női viselet a mérai ruhásszekrényben
Fotó: Horváth Sarolta
Horváth Anna a régebbi szokásokról, hagyományokról is beszélt. „Volt a farsangolás, amikor beöltöztünk például mi, lányok öregasszonynak, a fiúk pedig kecskének, fából készített, csattogó szájú kecskefejjel, és úgy mulattunk, táncoltunk. Aztán van a híres juhmérés, amikor a pásztorok kint alusznak a legelőn a juhaikkal, másnap pedig bevonulnak velük, és ilyenkor mérték meg a lefejt tejet – amiből később sajtot és »telemiát« (egyfajta sós túró) készítettek. A bevonulást nótaszó és pálinka kíséri, a pásztorok bundát viselnek, az emberek pedig lelocsolják őket egy-egy veder vízzel” – mesélte el mosolyogva Horváth Anna.
A mérai női „gyászos” viselet, ezt öltik magukra például húsvétkor
Fotó: Horváth Sarolta
Horváth Anna szavaiból nem csupán történetek bontakoznak ki, hanem egy egész közösség múltja rajzolódik ki előttünk. A táncházak szabályai, a fonóban játszott játékok, a húrboló egyszerűsége és a cifra szoba ünnepélyessége mind azt mutatják, hogy a régi mérai mindennapok elválaszthatatlanok voltak a közösség hagyományaitól.
Festett dísztányérok sorakoznak a hímzett falvédők és a gazdagon hímzett ágyneművel vetett ágy fölött
Fotó: Szabó Adrienn Zsóka
addig Mérán a hagyomány nem csupán múlt idő” – hangoztatta megkeresésünkre Horváth Anna.
Horváth Sarolta
A szerző a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem újságírás szakának másodéves hallgatója.
Gyöngyökkel gazdagon díszített, színes mérai fejdísz
Fotó: Horváth Sarolta
Egyre csökken a kereslet a bárányhús iránt Romániában, ugyanis nagyon magas lett az ára, immár luxuscikknek számít. A gazdák ezért értelemszerűen inkább az arab országokba adják el a bárányt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!