Hirdetés

Cifraszoba, juhmérés, kalotaszegi tánc: élő hagyományok a színpompás népviseletéről híres Mérában

cifraszoba

Nemcsak a cifraszobában lapulnak a hagyományos ruhák. Mérai népviseletbe öltöznek a lányok ma is, amikor úrvacsorát vesznek a templomban

Fotó: Horváth Sarolta

Nem is olyan régen a színpompás népviseletéről híres kalotaszegi Méra lányai ünnepi viseletből „húrbolóba” öltözve siettek a táncba, fonóba, fél tizenegy után már „megszólták” azt, aki túl sokáig maradt: ekkor még az éjjeli zene jelentette a legszebb szerelmi vallomást. Horváth Muszka Anna 75 éves, tősgyökeres mérai lakos emlékein keresztül egy olyan világ elevenedik meg előttünk, ahol a hagyomány az élet rendje volt.

-- Külsős szerző --

2026. február 20., 14:002026. február 20., 14:00

2026. február 20., 14:222026. február 20., 14:22

Méra különleges település Kolozsvár közelében, ahol a kalotaszegi hagyományok egy része ma is él és fontos alkotóeleme a közösség életének. (A Kolozsvártól 14 kilométerre fekvő, közigazgatásilag Kisbácshoz tartozó falu lélekszáma 1340, ebből 1050-en magyarok). A régi táncos mulatságok, a gazdag viselet, a cifraszoba mind-mind olyan hagyományos, jellegzetes értékek, amelyek generációról generációra öröklődtek tovább.

cifraszoba Galéria

Konfirmációi ajándék. A református énekeskönyv textíliából készült, hímzéssel díszített borítója

Fotó: Horváth Sarolta

A híres, gazdagon díszített mérai cifraszoba

A híres cifraszoba ma is sok helyen megtalálható Mérában a hagyományos életforma reprezentatív tereként:

Hirdetés

ez a festett bútorokkal, hímzett ágyneműkkel, falvédőkkel, magasra felvetett ágyakkal, népviseletekkel berendezett helyiség nem lakás céljára,

hanem a család vagyonának, cifra tárgyainak és ízlésének bemutatására szolgált, a házak büszkesége volt. Lányos házak esetében is fontos szerepet játszott: például itt öltöztek a férjhez menő hajadonok a díszes kalotaszegi menyasszonyi ruhába.

Megkerestünk egy mérai idős embert, az ő emlékein keresztül voltunk kíváncsiak arra,

  • milyenek voltak a mindennapok,
  • a régi szokásrend,
  • mit jelentettek az emberek számára az ünnepek,
  • a tánc és a zene.

Hiszen jó lenne, ha ezek az emlékek nem merülnének feledésbe, hanem tovább élnének a fiatalabb nemzedékek szívében is. Horváth Anna (lánynevén Muszka Anna) 75 éves, tősgyökeres mérai asszony megkeresésünkre visszaemlékezett arra, hogy milyen is volt régen az élet a faluban, amikor ő még fiatal lány volt.

cifraszoba Galéria

Tetőtől talpig díszben. Hagyományos mérai lányviselet, az úgynevezett „bagazia”

Fotó: Horváth Sarolta

„Nagyon szép volt! Ha most is fiatal lennék, nem kívánnám, hogy másképp legyen. Fonóba jártunk, minden vasárnap templomba, templomozás után táncba, hétköznap esténként pedig összegyűltünk az egyik ház előtti padon, nevettünk, szórakoztunk” – emlékezett vissza.

A táncházakat a kultúrotthonban tartották, templomozás után a lányok ünnepi népviseletből átöltöztek „húrbolóba” (mérai megnevezés, jelentése: hétköznapi viselet a lányok és az asszonyok számára), és abban mentek táncolni.

cifraszoba Galéria

Gazdagon díszített tálalószekrény a mérai cifraszobában: nemcsak porcelán-, hanem fémedények is sorakoznak benne

Fotó: Szabó Adrienn Zsóka

„Alig tudták lehúzni a lábamról a csizmát”

„Édesanyámék egy-egy táncház után alig tudták lehúzni a lábamról a csizmát, úgy bele voltam izzadva. A lányok csak fél tizenegy, esetleg tizenegy óráig maradhattak a táncban, és azt, aki ennél tovább maradt, másnap már kibeszélték a faluban.

A legszebb része az egésznek az volt, amikor éjjeli zenét kaptunk attól a legénytől, akinek megtetszettünk” – tette hozzá Horváth Anna.

Azt is elárulta nekünk, hogy melyik életkortól lehetett táncházakba járni „Addig nem volt szabad menjünk, amíg be nem végeztük a hetedik osztályt. Azután karon fogtak a nagyobb lányok és elvittek minket a »nagyok közé«, mármint a táncba” – emlékezett vissza.

cifraszoba Galéria

Hagyományos mérai párta, ezt viselik a lányok konfirmáláskor

Fotó: Horváth Sarolta

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit jelentett a fonó, mit csináltak ott és kik jártak oda.

„A fonóba lányok és legények is jártak egyaránt. A lányok mindig hamarabb összegyűltek, mint a fiúk, ők általában később érkeztek és addig mi, lányok énekeltünk, varrtunk, kézimunkáztunk.

Aztán miután megérkeztek a legények, akkor különféle játékokat játszottunk. Például gurítottuk a rostát (egy kerek, lapos keret, régen fából készült, amelynek az alján lyukacsos háló vagy sűrű fonat van. Arra használták, hogy átszitálják vele a gabonát vagy a lisztet — szerk. megj.) és kinek hogy esett, olyan szerencséje volt: ha a szájával lefele esett le, akkor egyféle, ha felfelé, akkor másféle, a legényekkel kapcsolatos próbatételt kellett kiállni” – mesélte a mérai asszony.

cifraszoba Galéria

„Magasra felvetett” ágy a mérai cifraszobában: gazdagon hímzett ágyterítő és párnák, festett székek és padláda

Fotó: Szabó Adrienn Zsóka

„Régebb nem volt annyira cifra a viselet, mint mostanában”

Horváth Annát arra is megkértük, fejtse ki, miben különbözött a hétköznapi viselet a ünnepitől. „Az ünnepi viselet kasmírból készült, és díszes volt, viszont annak idején nem volt annyira cifra és kigyöngyözött, mint mostanában.

A hétköznapi viselet pedig a húrboló, ami egyszerűbb volt, abban táncoltunk, mivel könnyebben lehetett mosni – az ünnepi viseletben nem táncoltunk, ez volt a szabály”

– emlékezett vissza Horváth Anna. Azt is megemlítette, hogy a ruhákat az édesanyja varrta neki, és általában minden lány édesanyja tudott varrni vagy volt varrógépük is és ők készítették a ruhákat. „Az anyagot Csehszlovákiából hozták vagy kereskedőktől vásárolták és miután megvarrták a ruhát, Bánffyhunyadra vitték pliszírozni vagy másképp mondva ráncba szedni” – mondta el Horváth Anna. A díszes ünnepi viseletet ma is felveszik Mérában, ha templomba mennek karácsonykor, húsvétkor vagy más jeles alkalmakkor.

cifraszoba Galéria

A díszes ünnepi viseletet ma is felveszik Mérában, ha templomba mennek karácsonykor, húsvétkor vagy más jeles alkalmakkor

Fotó: Horváth Sarolta

Senki sem aludt a cifraszobában

A cifraszobáról szólva megkérdeztük, hogy mire is használták pontosan és mikor nyitották ki ezt a helyiséget. „Abban a szobában soha nem aludt senki, csak ünnepkor vagy fontosabb eseménykor nyitották ki.

Egy másik szobában aludt az egész család, néhol négy házaspár egy szobában” – emlékezett Horváth Anna.

A cifraszobában megtalálható volt a faragott, díszített szekrény, a felvetett ágy, a díszített padládák, hímzett terítők és falvédők, tükör díszes keretben és a cifra kredenc, vagyis régi, nagyobb méretű konyhabútor, tulajdonképpen tálalószekrény.

cifraszoba Galéria

Többféle hagyományos női viselet a mérai ruhásszekrényben

Fotó: Horváth Sarolta

Horváth Anna a régebbi szokásokról, hagyományokról is beszélt. „Volt a farsangolás, amikor beöltöztünk például mi, lányok öregasszonynak, a fiúk pedig kecskének, fából készített, csattogó szájú kecskefejjel, és úgy mulattunk, táncoltunk. Aztán van a híres juhmérés, amikor a pásztorok kint alusznak a legelőn a juhaikkal, másnap pedig bevonulnak velük, és ilyenkor mérték meg a lefejt tejet – amiből később sajtot és »telemiát« (egyfajta sós túró) készítettek. A bevonulást nótaszó és pálinka kíséri, a pásztorok bundát viselnek, az emberek pedig lelocsolják őket egy-egy veder vízzel” – mesélte el mosolyogva Horváth Anna.

cifraszoba Galéria

A mérai női „gyászos” viselet, ezt öltik magukra például húsvétkor

Fotó: Horváth Sarolta

Arra is kitért, hogy karácsony első napján öltöztek cifra viseletbe, másodnapján gyászos viseletbe és karácsony harmadnapján pedig ismét cifra viseletbe.

Horváth Anna szavaiból nem csupán történetek bontakoznak ki, hanem egy egész közösség múltja rajzolódik ki előttünk. A táncházak szabályai, a fonóban játszott játékok, a húrboló egyszerűsége és a cifra szoba ünnepélyessége mind azt mutatják, hogy a régi mérai mindennapok elválaszthatatlanok voltak a közösség hagyományaitól.

cifraszoba Galéria

Festett dísztányérok sorakoznak a hímzett falvédők és a gazdagon hímzett ágyneművel vetett ágy fölött

Fotó: Szabó Adrienn Zsóka

„Bár a világ sokat változott, ezek az emlékek ma is élnek azokban, akik átélték őket, és amíg vannak, akik elmesélik,

addig Mérán a hagyomány nem csupán múlt idő” – hangoztatta megkeresésünkre Horváth Anna.

Horváth Sarolta

A szerző a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem újságírás szakának másodéves hallgatója.

cifraszoba Galéria

Gyöngyökkel gazdagon díszített, színes mérai fejdísz

Fotó: Horváth Sarolta

korábban írtuk

Luxussá vált a bárányhús, már csak hagyományőrző látványosság a híres mérai juhmérés Kalotaszegen
Luxussá vált a bárányhús, már csak hagyományőrző látványosság a híres mérai juhmérés Kalotaszegen

Egyre csökken a kereslet a bárányhús iránt Romániában, ugyanis nagyon magas lett az ára, immár luxuscikknek számít. A gazdák ezért értelemszerűen inkább az arab országokba adják el a bárányt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 30., vasárnap

A szilvaízen és pálinkán túl: izgalmas ízvilágú, különleges receptek az őszi gyümölccsel

Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.

A szilvaízen és pálinkán túl: izgalmas ízvilágú, különleges receptek az őszi gyümölccsel
Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

2026. augusztus 23., vasárnap

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének

Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének
2026. augusztus 23., vasárnap

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság

Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró

Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró
2026. augusztus 19., szerda

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők

A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők
2026. augusztus 19., szerda

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval

Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban

A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban
2026. augusztus 16., vasárnap

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja

Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja
2026. augusztus 16., vasárnap

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője

Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője
Hirdetés
Hirdetés