Hirdetés

Cifraszoba, juhmérés, kalotaszegi tánc: élő hagyományok a színpompás népviseletéről híres Mérában

cifraszoba

Nemcsak a cifraszobában lapulnak a hagyományos ruhák. Mérai népviseletbe öltöznek a lányok ma is, amikor úrvacsorát vesznek a templomban

Fotó: Horváth Sarolta

Nem is olyan régen a színpompás népviseletéről híres kalotaszegi Méra lányai ünnepi viseletből „húrbolóba” öltözve siettek a táncba, fonóba, fél tizenegy után már „megszólták” azt, aki túl sokáig maradt: ekkor még az éjjeli zene jelentette a legszebb szerelmi vallomást. Horváth Muszka Anna 75 éves, tősgyökeres mérai lakos emlékein keresztül egy olyan világ elevenedik meg előttünk, ahol a hagyomány az élet rendje volt.

-- Külsős szerző --

2026. február 20., 14:002026. február 20., 14:00

2026. február 20., 14:222026. február 20., 14:22

Méra különleges település Kolozsvár közelében, ahol a kalotaszegi hagyományok egy része ma is él és fontos alkotóeleme a közösség életének. (A Kolozsvártól 14 kilométerre fekvő, közigazgatásilag Kisbácshoz tartozó falu lélekszáma 1340, ebből 1050-en magyarok). A régi táncos mulatságok, a gazdag viselet, a cifraszoba mind-mind olyan hagyományos, jellegzetes értékek, amelyek generációról generációra öröklődtek tovább.

cifraszoba Galéria

Konfirmációi ajándék. A református énekeskönyv textíliából készült, hímzéssel díszített borítója

Fotó: Horváth Sarolta

A híres, gazdagon díszített mérai cifraszoba

A híres cifraszoba ma is sok helyen megtalálható Mérában a hagyományos életforma reprezentatív tereként:

Hirdetés

ez a festett bútorokkal, hímzett ágyneműkkel, falvédőkkel, magasra felvetett ágyakkal, népviseletekkel berendezett helyiség nem lakás céljára,

hanem a család vagyonának, cifra tárgyainak és ízlésének bemutatására szolgált, a házak büszkesége volt. Lányos házak esetében is fontos szerepet játszott: például itt öltöztek a férjhez menő hajadonok a díszes kalotaszegi menyasszonyi ruhába.

Megkerestünk egy mérai idős embert, az ő emlékein keresztül voltunk kíváncsiak arra,

  • milyenek voltak a mindennapok,
  • a régi szokásrend,
  • mit jelentettek az emberek számára az ünnepek,
  • a tánc és a zene.

Hiszen jó lenne, ha ezek az emlékek nem merülnének feledésbe, hanem tovább élnének a fiatalabb nemzedékek szívében is. Horváth Anna (lánynevén Muszka Anna) 75 éves, tősgyökeres mérai asszony megkeresésünkre visszaemlékezett arra, hogy milyen is volt régen az élet a faluban, amikor ő még fiatal lány volt.

cifraszoba Galéria

Tetőtől talpig díszben. Hagyományos mérai lányviselet, az úgynevezett „bagazia”

Fotó: Horváth Sarolta

„Nagyon szép volt! Ha most is fiatal lennék, nem kívánnám, hogy másképp legyen. Fonóba jártunk, minden vasárnap templomba, templomozás után táncba, hétköznap esténként pedig összegyűltünk az egyik ház előtti padon, nevettünk, szórakoztunk” – emlékezett vissza.

A táncházakat a kultúrotthonban tartották, templomozás után a lányok ünnepi népviseletből átöltöztek „húrbolóba” (mérai megnevezés, jelentése: hétköznapi viselet a lányok és az asszonyok számára), és abban mentek táncolni.

cifraszoba Galéria

Gazdagon díszített tálalószekrény a mérai cifraszobában: nemcsak porcelán-, hanem fémedények is sorakoznak benne

Fotó: Szabó Adrienn Zsóka

„Alig tudták lehúzni a lábamról a csizmát”

„Édesanyámék egy-egy táncház után alig tudták lehúzni a lábamról a csizmát, úgy bele voltam izzadva. A lányok csak fél tizenegy, esetleg tizenegy óráig maradhattak a táncban, és azt, aki ennél tovább maradt, másnap már kibeszélték a faluban.

A legszebb része az egésznek az volt, amikor éjjeli zenét kaptunk attól a legénytől, akinek megtetszettünk” – tette hozzá Horváth Anna.

Azt is elárulta nekünk, hogy melyik életkortól lehetett táncházakba járni „Addig nem volt szabad menjünk, amíg be nem végeztük a hetedik osztályt. Azután karon fogtak a nagyobb lányok és elvittek minket a »nagyok közé«, mármint a táncba” – emlékezett vissza.

cifraszoba Galéria

Hagyományos mérai párta, ezt viselik a lányok konfirmáláskor

Fotó: Horváth Sarolta

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit jelentett a fonó, mit csináltak ott és kik jártak oda.

„A fonóba lányok és legények is jártak egyaránt. A lányok mindig hamarabb összegyűltek, mint a fiúk, ők általában később érkeztek és addig mi, lányok énekeltünk, varrtunk, kézimunkáztunk.

Aztán miután megérkeztek a legények, akkor különféle játékokat játszottunk. Például gurítottuk a rostát (egy kerek, lapos keret, régen fából készült, amelynek az alján lyukacsos háló vagy sűrű fonat van. Arra használták, hogy átszitálják vele a gabonát vagy a lisztet — szerk. megj.) és kinek hogy esett, olyan szerencséje volt: ha a szájával lefele esett le, akkor egyféle, ha felfelé, akkor másféle, a legényekkel kapcsolatos próbatételt kellett kiállni” – mesélte a mérai asszony.

cifraszoba Galéria

„Magasra felvetett” ágy a mérai cifraszobában: gazdagon hímzett ágyterítő és párnák, festett székek és padláda

Fotó: Szabó Adrienn Zsóka

„Régebb nem volt annyira cifra a viselet, mint mostanában”

Horváth Annát arra is megkértük, fejtse ki, miben különbözött a hétköznapi viselet a ünnepitől. „Az ünnepi viselet kasmírból készült, és díszes volt, viszont annak idején nem volt annyira cifra és kigyöngyözött, mint mostanában.

A hétköznapi viselet pedig a húrboló, ami egyszerűbb volt, abban táncoltunk, mivel könnyebben lehetett mosni – az ünnepi viseletben nem táncoltunk, ez volt a szabály”

– emlékezett vissza Horváth Anna. Azt is megemlítette, hogy a ruhákat az édesanyja varrta neki, és általában minden lány édesanyja tudott varrni vagy volt varrógépük is és ők készítették a ruhákat. „Az anyagot Csehszlovákiából hozták vagy kereskedőktől vásárolták és miután megvarrták a ruhát, Bánffyhunyadra vitték pliszírozni vagy másképp mondva ráncba szedni” – mondta el Horváth Anna. A díszes ünnepi viseletet ma is felveszik Mérában, ha templomba mennek karácsonykor, húsvétkor vagy más jeles alkalmakkor.

cifraszoba Galéria

A díszes ünnepi viseletet ma is felveszik Mérában, ha templomba mennek karácsonykor, húsvétkor vagy más jeles alkalmakkor

Fotó: Horváth Sarolta

Senki sem aludt a cifraszobában

A cifraszobáról szólva megkérdeztük, hogy mire is használták pontosan és mikor nyitották ki ezt a helyiséget. „Abban a szobában soha nem aludt senki, csak ünnepkor vagy fontosabb eseménykor nyitották ki.

Egy másik szobában aludt az egész család, néhol négy házaspár egy szobában” – emlékezett Horváth Anna.

A cifraszobában megtalálható volt a faragott, díszített szekrény, a felvetett ágy, a díszített padládák, hímzett terítők és falvédők, tükör díszes keretben és a cifra kredenc, vagyis régi, nagyobb méretű konyhabútor, tulajdonképpen tálalószekrény.

cifraszoba Galéria

Többféle hagyományos női viselet a mérai ruhásszekrényben

Fotó: Horváth Sarolta

Horváth Anna a régebbi szokásokról, hagyományokról is beszélt. „Volt a farsangolás, amikor beöltöztünk például mi, lányok öregasszonynak, a fiúk pedig kecskének, fából készített, csattogó szájú kecskefejjel, és úgy mulattunk, táncoltunk. Aztán van a híres juhmérés, amikor a pásztorok kint alusznak a legelőn a juhaikkal, másnap pedig bevonulnak velük, és ilyenkor mérték meg a lefejt tejet – amiből később sajtot és »telemiát« (egyfajta sós túró) készítettek. A bevonulást nótaszó és pálinka kíséri, a pásztorok bundát viselnek, az emberek pedig lelocsolják őket egy-egy veder vízzel” – mesélte el mosolyogva Horváth Anna.

cifraszoba Galéria

A mérai női „gyászos” viselet, ezt öltik magukra például húsvétkor

Fotó: Horváth Sarolta

Arra is kitért, hogy karácsony első napján öltöztek cifra viseletbe, másodnapján gyászos viseletbe és karácsony harmadnapján pedig ismét cifra viseletbe.

Horváth Anna szavaiból nem csupán történetek bontakoznak ki, hanem egy egész közösség múltja rajzolódik ki előttünk. A táncházak szabályai, a fonóban játszott játékok, a húrboló egyszerűsége és a cifra szoba ünnepélyessége mind azt mutatják, hogy a régi mérai mindennapok elválaszthatatlanok voltak a közösség hagyományaitól.

cifraszoba Galéria

Festett dísztányérok sorakoznak a hímzett falvédők és a gazdagon hímzett ágyneművel vetett ágy fölött

Fotó: Szabó Adrienn Zsóka

„Bár a világ sokat változott, ezek az emlékek ma is élnek azokban, akik átélték őket, és amíg vannak, akik elmesélik,

addig Mérán a hagyomány nem csupán múlt idő” – hangoztatta megkeresésünkre Horváth Anna.

Horváth Sarolta

A szerző a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem újságírás szakának másodéves hallgatója.

cifraszoba Galéria

Gyöngyökkel gazdagon díszített, színes mérai fejdísz

Fotó: Horváth Sarolta

korábban írtuk

Luxussá vált a bárányhús, már csak hagyományőrző látványosság a híres mérai juhmérés Kalotaszegen
Luxussá vált a bárányhús, már csak hagyományőrző látványosság a híres mérai juhmérés Kalotaszegen

Egyre csökken a kereslet a bárányhús iránt Romániában, ugyanis nagyon magas lett az ára, immár luxuscikknek számít. A gazdák ezért értelemszerűen inkább az arab országokba adják el a bárányt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 19., csütörtök

Csodák Terráriuma – Erdély-szerte „felbukkannak” majd az egzotikus állatok

Leguánok, kaméleonok és tarantulák „költöztek” Erdélybe: a Csodák Terráriuma vándorkiállítás egy-egy városban csak egy-két napig vendégeskedik, de különleges élményt ígér. A látogatók nemcsak megnézhetik, hanem kézbe is vehetik az állatokat.

Csodák Terráriuma – Erdély-szerte „felbukkannak” majd az egzotikus állatok
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Az AI és Michelangelo kézírása is szerepet kap a Szent Péter-bazilika felszentelésének 400. évfordulóján

Egyházi és kulturális programsorozattal, új látogatóbarát alkalmazásokkal és egy új, Michelangelo kézírása ihlette betűtípussal készül a Szent Péter-bazilika felszentelésének négyszázadik évfordulójára a Vatikán.

Az AI és Michelangelo kézírása is szerepet kap a Szent Péter-bazilika felszentelésének 400. évfordulóján
2026. február 15., vasárnap

Egzotikus nyaralásra vágyókat károsított meg több ezer euróval egy utazási iroda

Egzotikus nyaralásra vágytak azok, akik megbíztak egy Ilfov megyei utazási iroda ajánlatában. A kárvallottakat becsapták, így azok a rendőrséghez fordultak. A hatóságok óvatosságra intenek.

Egzotikus nyaralásra vágyókat károsított meg több ezer euróval egy utazási iroda
2026. február 14., szombat

Vadvilág védelme: román-magyar határ menti ellenőrző központ jött létre

A román-magyar határ mentén vadon élő állatvilág értékeinek megőrzése érdekében hozott létre Regionális Határ-menti Vadvilág Monitoring Központot a Debreceni Egyetem, amely együttműködik a Temesvári Egyetemmel.

Vadvilág védelme: román-magyar határ menti ellenőrző központ jött létre
Hirdetés
2026. február 14., szombat

Minden adat számít: tízéves az OpenBirdMaps, a Milvus közösségi madártérképe (VIDEÓ)

Több mint kétmillió adatot tartalmaz 407 fajról, 21 országból az OpenBirdMaps (OBM) online adatbázis, amelyet ezelőtt tíz évvel hozott létre a Milvus Csoport. Papp Edgár ökológus a kezdeményezés céljáról, időközbeni bővítéséről beszélt a Krónikának.

Minden adat számít: tízéves az OpenBirdMaps, a Milvus közösségi madártérképe (VIDEÓ)
2026. február 14., szombat

Karalábé mellék- és főszerepben – Kreatív fogások hétköznapokra és ünnepekre

Erdélyben a karalábét elsősorban hús- és zöldséglevesek alapanyagaként tartják számon, jó tudni, hogy a nagyvilág gasztronómiáiban nagyon változatos az elkészítési módja.

Karalábé mellék- és főszerepben – Kreatív fogások hétköznapokra és ünnepekre
2026. február 13., péntek

Buffalo Billtől a TikTokig: diákok népszerűsítik a szatmárnémeti vasútállomás történetét

A szatmárnémeti vasútállomás 126 éves története most hetedik osztályos diákok által kel új életre: a Kölcsey Ferenc Főgimnázium Peronkommandó csapata színdarabbal és feltárt érdekességekkel készül az Örökségünk őrei verseny szombati regionális döntőjére.

Buffalo Billtől a TikTokig: diákok népszerűsítik a szatmárnémeti vasútállomás történetét
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Bevetésre igyekvő tűzoltót bírságolt meg a rendőrség

Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg a Galac megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz az esethez igyekvő rendőrautónak. Végül mire a tűzoltók megérkeztek, a lakosok eloltották a lángokat.

Bevetésre igyekvő tűzoltót bírságolt meg a rendőrség
2026. február 12., csütörtök

Megütötték a 4,5 millió eurós főnyereményt a hatos lottón

Elvitték csütörtökön este a hatos lottó bruttó 22,9 millió lejes (4,5 millió euró) főnyereményét – közölte a Román Lottótársaság.

Megütötték a 4,5 millió eurós főnyereményt a hatos lottón
2026. február 12., csütörtök

Válságos időket él a romániai turizmus

Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.

Válságos időket él a romániai turizmus
Válságos időket él a romániai turizmus
2026. február 12., csütörtök

Válságos időket él a romániai turizmus

Hirdetés
Hirdetés