Cemo: az RMDSZ nem nyújthat be árnyékjelentést

Vitatja az RMDSZ illetékességét a kisebbségi jogokról szóló árnyékjelentés elkészítésében a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo). A marosvásárhelyi szervezet szerdai közleményében rámutatott: az RMDSZ nem független civil szervezet, ezért nem nyújthat be a magyar közösség nevében árnyékjelentést az Európa Tanácshoz (ET).

A szervezet az RMDSZ jelentéstevői jogát kétségbe vonó állásfoglalásával Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombati bejelentésére reagált, amely szerint a szövetség árnyékjelentést készít ahhoz, amelyet Románia a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról nyújtott be az ET-nek.

Kelemen Hunor a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén elmondta: a kormány több mint kétéves késéssel, február elején nyújtotta be a kisebbségi jogok biztosításáról szóló jelentését. A dokumentum elkészítése során a kabinet nem konzultált a magyar közösség érdekképviseletével, és a szövetségi elnök szerint a jelentés rengeteg hibát, pontatlanságot és valótlan állítást tartalmaz.

„Az RMDSZ nem független szervezet”

A Cemo az Európa Tanács kritériumait idézte, amelyek szerint a nemzetközi egyezmények alkalmazásáról szóló országjelentésekről az adott országban működő független civil szervezetek fogalmazhatják meg árnyékjelentésekben az álláspontjukat. Úgy vélte, hogy az RMDSZ nem tekinthető független szervezetnek, hiszen a jelentés összeállításáért az RMDSZ-es vezetésű Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala felelt. A kormány struktúrájában működő hivatalt 2015 októberéig az RMDSZ-es Laczikó Enikő vezette, aki jelenleg is ott dolgozik, helyettes vezetőként. „Lehetetlen lenne bebizonyítani, hogy egy RMDSZ-es államtitkár által vezetett intézmény nem kérdezte meg az RMDSZ-t az országjelentés készítése során” – érvelt a Cemo.

A vásárhelyi szervezet azt is megemlítette, Románia immár a negyedik jelentését nyújtja be a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazásáról, és – noha a korábbi három jelentés megállapításai sem feleltek meg a valóságnak – az RMDSZ eddig soha nem emelt kifogást ezek ellen. A szövetség „mindhárom alkalommal maximálisan támogatta az országjelentések nem túlzottan magyarbarát és irreális statisztikáit, amelyek a magyar közösséget érintően a »minden rendben« képet festették” – fogalmazott a Cemo.

A szervezet úgy vélte, lényeges változásokat lehetett volna elérni, ha a magyar közösség civil szervezetei már a korábbi jelentésekhez is árnyékjelentéseket tettek volna le. A Cemo arra biztatta az erdélyi civil szervezeteket, hogy készítsenek árnyékjelentést, és igazítsák ki a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról készített kormányjelentés pontatlan és valótlan állításait.

Kovács Péter: a Cemót nem a cél érdekli

Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke cáfolta a Cemo vádjait, kijelentve, kisebbségi szervezetként az RMDSZ-nek minden joga megvan az árnyékjelentés elkészítésére. ,,Őszinte meglepetésként érne, ha a marosvásárhelyi Cemo egyszer csak valami mellett és nem valami ellen foglalna állást. Sokszor úgy érzem, hogy ezt a civil szervezetet nem elsősorban a cél elérése érdekli, hanem az RMDSZ bírálatában merül ki a tevékenysége” – kritizálta ugyanakkor a civil szervezet tevékenységét az ügyvezető elnök.

Rámutatott, az RMDSZ-nek minden joga és kötelezettsége is megvan ahhoz, hogy előterjessze árnyékjelentését, amely érinteni fogja a diszkrimináció, a kultúra és restitúció, a tolerancia és párbeszéd, a szabad gyülekezés és társulás, a vallásszabadság, a nyelvhasználat, a kétnyelvű feliratok, az anyanyelvi oktatás témáit is. Mint mondta, a dokumentumot várhatóan a jövő hét folyamán véglegesítik.

Többletinformációnak szánt cemós jelentés

A Cemo egyébként 2011-ben maga is készített árnyékjelentést a magyar nyelv használatáról, melyben azt vonta le következtetésként, hogy a romániai törvénykezés csak részben garantálja a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának 8. paragrafusa által előírt rendelkezéseket.

A civil szervezet két éven keresztül végzett felmérései, kutatásai, esettanulmányai alapján rámutatott: a pontos jogi szabályozás hiányában esetleges maradt a magyar nyelv használata a közigazgatásban és az oktatási intézményekben, hiszen az intézményvezetők maguk döntik el, eleget tesznek-e a közigazgatási törvény kisebbségekre vonatkozó előírásainak.

Úgy vélték, a helyzetet központilag kellene orvosolni, mivel a metodológiai hiányosság miatt csorbul a nyelvhasználati jog. Szigeti Enikő, a szervezet ügyvezetője akkor elmondta, hogy a 106 oldalas, angol nyelvű árnyékjelentést inkább többletinformációt tartalmazó kiegészítő anyagnak szánták. Ebből többek között kiderült, hogy a polgármesteri hivatalok és közintézmények nagy többsége nincs felkészülve a kétnyelvű működésre, illetve nincsenek kiforrott, a romániai közigazgatási, jogi és gazdasági terminológiát híven tükröző magyar szakkifejezések.

A Cemo 2013-ban is arra hívta fel a figyelmet, hogy az anyanyelv-használati jog továbbra sem érvényesül maradéktalanul az állami intézményekben. Úgy vélték, hogy ez még azokban a megyékben sem kielégítő, ahol a lakosság magyar többségű, vagy magyar vezetésű intézmények működnek: felméréseik szerint maguk a magyar intézményvezetők sem élnek a nyelvi jogokkal. Rámutattak, hatékonyabb politikai fellépésre van szükség e téren, amit a hatalomgyakorlásban az önkormányzati szinttől a törvényhozásig részt vevő RMDSZ-től kell elvárni.