2008. október 16., 00:002008. október 16., 00:00
A magyarországi Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) is cáfolta a román fuvarozók érdekvédelmi szövetségének (APTE 2002) állítását, miszerint a magyar hatóságok továbbra is „vadásznának” a romániai fuvarozókra. A magyar vámhatóság közölte: semmilyen nemzetiségű külföldi fuvarozókkal szemben nem gyakorolnak diszkriminációt, a román fuvarozók által elkövetett jogsértések magas aránya a nagy számok törvényéből következik, ugyanis rengeteg szomszédos országbeli fuvarozó közlekedik Magyarország közútjain. Hozzátették: a VPOP által alkalmazott bírságok minden esetben megfelelnek a jogforrásokban előírtaknak, függetlenül az elkövető nemzetiségétől. A VPOP cáfolta továbbá, hogy az NKH szervezésében 2008. október 9-én tartott egyeztetésen megállapodás született volna a román fuvarozók érdekképviselőivel a magyar jogszabályok rövid időn belüli módosításáról. A vámhatósághoz csupán jogalkalmazói feladatok tartoznak, jogalkotói hatáskörrel nem rendelkezik, így nem lehet ráhatása az általa végzett ellenőrzések során alkalmazott nemzeti és közösségi előírásokban foglaltakra sem – közölte a vámhatóság.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztatása szerint a külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművek által Magyarországon elkövetett szabálysértések esetén az eljárás teljesen hasonló módon zajlik, mint a magyarországi fuvarozóknál. Az eljáró hatóság a szabálysértést elkövető külföldi munkáltatót levélben értesíti az eljárás megindításáról, majd határozatban veti ki a vonatkozó rendeletben rögzített szankciót, és a bírság fizetésének késlekedése esetén kezdeményezi a végrehajtási eljárást az illetékes hatóságnál.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a román fuvarozók érdekvédelmi szövetségének vezetői hétfőn bejelentették, a magyar hatóságok továbbra is aránytalanul magas pénzbírságokkal sújtják őket az elkövetett szabálytalanságok mértékéhez képest. Mayer Siegfried, az egyesület elnökségi tagja elmondta: a hatóságok a büntetés kifizetéséig lefoglalják a fuvarozók kamionjait, egyaránt sújtva ezzel a kamionost, valamint a jármű és az áru tulajdonosait.
Hírösszefoglaló
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.