Klubtragédia: vidéken nincs megfelelő ellátás

A vizsgált helyszínek közül talán Kolozsvár áll a legjobban, azonban minél kisebb egy település, annál bizonyosabb, hogy csak nagyobb egészségügyi központba vagy Bukarestbe szállítással tudna esélyt adni a felgyógyulásra a súlyos sérülteknek.

Az egy éve módosított protokoll értelmében amúgy is Bukarestbe szállítják azokat a személyeket, akiknek testük több mint 30 százalékban megégett. A vonatkozó előírások szerint az égési részleg orvosai ilyenkor csak kiszállnak a SMURD-hoz, és megállapítják az égés felületét, mélységét és az illető személy életkorát, majd helikopterrel szállítják tovább őket.

A bővítés pénzbe kerül

A kolozsvári megyei sürgősségi kórház mintegy 110 pácienst tudna beutalni katasztrófa alkalmával, azonban égési sérüléseket elszenvedettek számára alig öt ágyat tartanak fenn, és csak két szakorvosuk van – fejtette ki Monica Costin, az egészségügyi intézmény szóvivője. Hozzátette: egy plasztikai sebészeti osztályukon különítették el az ágyakat az égési sérültek számára, azonban ott csak azokat a betegeket látják el, akiknek testfelületük kevesebb, mint 25 százaléka égett meg, a súlyosabb sérülteket Bukarestbe szállítják.

A szóvivő ugyanakkor rámutatott, kérés esetén lehet növelni az égési sérülteknek elkülönített ágyak számát, azonban ehhez meg kell találni a megfelelő teret, egészségügyi személyzetet, ki kell alakítani egy műtőt. „Nem beszélve a költségekről\" – szögezte le Monica Costin.

Maros megye sem tudna helyt állni

A rendelkezésünkre álló információkat összefésülve úgy tűnik, Marosvásárhely, Maros megye sem tudna megbirkózni egy olyan méretű balesettel, mint ami pénteken Bukarestben történt. Bár az égési sérüléseket ellátására vonatkozó, egy éve megváltozott megállapodás értelmében, nem is kellene egyedül helytállnia – hiszen a súlyos égési sérüléseket szenvedetteket Bukarestbe szállítják, a Maros Megyei Klinikai Kórház keretében működő égési és plasztikai sebészeti részlegen az orvosok a vészharangokat kongatják.

Amint arról Tudor Chirilă, a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi és Klinikai Kórház szóvivője tájékoztatott, a nagykórházban nincs égési osztály. Van plasztikai sebészet – rekonstrukciós mikrosebészeti klinika, de az égési sérülteket nem látják el. Az egyetlen kórház a megyében, mely ezeket a sérülteket ellátja az a Maros Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó Maros Megyei Klinikai Kórház.

Sikerült telefonon elérnünk a Maros Megyei Klinikai Kórház keretében működő plasztikai sebészet rekonstrukciós mikrosebészeti részleg egyik főorvosát. Megtudtuk, mivel az egykor osztályként működő egység ma már csak részlegként működik, az ágyak számát is 25-ről 18-ra redukálták. De nemcsak az jelent problémát, hogy ezeket a betegeket nem tudják külön szalonokban ellátni, hanem a részleg felszerelése is nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. „A körülmények nagyon bizonytalanok\" – nyilatkozta Carmen Friciu főorvos.

Pontosan hétfőn leltároztak, és sikerült további fogyóeszközöket beszerezniük. Friciu doktornő elmondta, amikor 1996-ban rezidensként érkezett az osztályra, sokkal jobban fel volt szerelve. Pedig az égési részlegen ma is több megyebelit látnak el, ide hozzák a Beszterce-Naszód, Hargita, Fehér és ritkábban a Kovászna megyei sebesülteket. Telefonon keresztül nem kívánta részletezni a náluk uralkodó viszonyokat. Úgy vélte, a részleg állapotának megítélésben a legilletékesebb lenne az egészségügyi minisztériumból érkező ellenőrző bizottság, egy pénzügyi és orvosi szakemberekből álló csoport, de akár maga Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár is, hogy döntsék el ők közösen, hogy a jelenlegi állapotok megfelelnek-e az elvárásoknak.

Továbbá véleménye szerint az égési sérüléseket ellátó részleget össze kellene hasonlítani a város más, gyógyító tevékenységet végző osztályával, ahol azonban nem fogadnak égési sérült személyeket, és azt is meg kellene vizsgálni, hogy melyik egység a legmegfelelőbb erre a célra. De hasonlóképpen úgy vélte, a nagyobb méretű kontroll azért is volna hasznos, mert a témában jártas illetékesek más városok égési klinikáival is össze tudják hasonlítani a vásárhelyi állapotokat.

A főorvos azt a problémát is felvetette, hogy a kórház nem az egészségügyi minisztériumhoz, hanem a megyei tanácshoz tartozik, amely intézmény sokszor nem érti meg a problémáikat. Szétosztják a rendelkezésükre álló korlátozott pénzösszeget az osztályok között, de a további igényeknek nem tudnak eleget tenni.

Gyakran nem tudják megérteni, hiszen honnan is tudhatnák, ha nem szakemberek, hogy a műszerek, felszerelések sokba kerülnek, fogyóanyag is rengeteg kell, és hiába róják fel azt, hogy milyen sokáig feküsznek bent a betegek, „egy szénné égett lábú beteget nem küldhetek haza a kórházból pár nap után\" – példázta a doktornő egy saját betegével, aki nyár óta fekszik az Ifjúsági Ház mögött található kórház egyik eldugott részében, ahol az égési részleg működik.

Várad: a szükségletekhez alkalmazkodnak

Hadrian Borcea, a nagyváradi SMURD és a megyei kórház sürgősségi osztályának vezetője rámutatott, hogy a felszereléseik és embereik a város szükségletéhez alkalmazkodnak, így náluk eleve szerényebb az infrastruktúra, mint Bukarestben. Hangsúlyozta, hogy még az úgynevezett „piros kód\" is eltérően van kidolgozva a fővárosban.

A kód szerepe, hogy behívják a szabad idejüket töltő tartalékos kórházi csapatokat is, hogy részt vegyenek a mentőakcióban és az ellátásban egyaránt. Ilyenkor a nem súlyos kórházi esetek ellátását felfüggesztik. „Az a fontos, hogy vannak megfelelően felszerelt autóink és jól képzett szakembereink\" – tette hozzá. Kérdésünkre válaszolva leszögezte, hogy a fővárosi szórakozóhelyen történtekből mindenképp okulni kell, egy ilyen tragikus eset egészen biztosan rávilágít hiányosságokra, amelyek majd változtatáshoz vezetnek. Ugyanakkor azt még nem tudná megmondani, hogy gyakorlatban mi az, amit a jövőben másképp fognak végezni.

Csíkszereda: „nagy katasztrófa lenne\"

„Amennyiben Hargita megyében kellene több mint 150 személyt ellátni, nagyon nagy katasztrófa lenne. Ha például Csíkszeredában történne egy hasonló katasztrófa, a rövid távolságok miatt viszonylag hamar kórházba lehetne szállítani a sérülteket, viszont a kórház biztos működésképtelenné válna\" – szögezte le érdeklődésünkre Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat igazgatója.

Amikor a sérültek száma meghaladja a rendelkezésre álló mentőegységek számát, a gyógyintézeteknek érvénybe kell léptetniük az úgynevezett piros kódot. A városban ilyen tragédia esetén a környéken lévő mentőpontokról is átcsoportosítanák a rendelkezésre álló mentőket – tudtuk meg.

„Egy kórház sem tud felkészülni arra, hogy egyszerre akár száz beteget ellásson\" – hangsúlyozta Péter. Ilyenkor más megyei és megyén kívüli kórházakba is szállítják a sérülteket, viszont a betegeknek először helyben kell megkapniuk a szükséges ellátást – tette hozzá. Mindemellett az igazgató kiemelte, a katasztrófát mindenekelőtt meg kell előzni. „A szórakozóhelyek, klubok minden szempontból biztonságosak kell hogy legyenek. Amikor egy egység tulajdonosa működési engedélyt vált ki, tisztában kell lennie a biztonsági előírásokkal, nem beszélve az ellenőrző szervek ez irányú munkájáról\" – osztotta meg véleményét Péter.

Udvarhely: továbbküldik a súlyos eseteket

Az eset kapcsán megkerestük az udvarhelyi kórház illetékesét is: arra voltunk kíváncsiak, hogy hasonló esetben el tudnák-e itt látni a sérülteket. Mint Lukács Antal, az intézmény vezetője elmondta, a helyi viszonyok között csupán az első- és másodfokú égési sérüléseket láthatják el. Ezt az esettől függően már a sürgősségi osztályon elvégzik: tetanusz elleni injekciót adnak a páciensnek, sóoldattal lemossák a sérülést és speciális kötszerrel kötözik be azt, illetve antibiotikummal kezelik az illetőt a fertőzések ellen. Ha szükséges, illetve ha a sebész a sérülés mértékétől függően vállalja, plasztikázást is végeznek – ismertette az orvosigazgató.

A súlyosabb (II/a, II/b, III., IV.) sérüléseket szenvedő pácienseket viszont tovább kell küldeniük olyan kórházakba, amelyek égési osztállyal rendelkeznek, azaz Brassóba vagy Bukarestbe. Hozzátette, a fokozatokat a megégett bőrfelület mérete, az égési sérülés mélysége, illetve a páciens kora függvényében állapítják meg. További lényeges kritérium, hogy milyen típusú égésről van szó – ha elektromos árammal való kontaktus vagy villámcsapás miatt keletkezett, netán kémiai vagy belső égésről van szó, a lehető legrövidebb időn belül a speciális osztállyal rendelkező kórházba viszik az illetőt.

Gyergyó: csak elsősegély

„Bármikor készek vagyunk arra, hogy akár több, égési sérüléssel érkező beteget ellássunk. Jelzem: az elsősegélynyújtás szintjéig\" – jelentette ki Ferenczi István, a gyergyószentmiklósi kórház menedzsere. Az égett sebek hoszszabb távú kezelését nem tudják folytatni, de az elsődleges ellátást biztosítják, illetve egy 8 ágyas intenzív osztály is rendelkezésre áll. „Erre már évekkel ezelőtt is fel volt készülve a mi kórházunk, amikor robbanás történt, közel 30 emberen kellett segítenünk, és helyt álltunk\" – fogalmaz a gazdasági igazgató.

Ferenczi egy 2008 nyarán történt esetre céloz, amikor az egyik helyi famegmunkáló cégnél történt tragédia. A központi elszívó rendszerhez tartozó, közel 80 köbméteres tartályban gyúlt be a fűrészpor, majd amikor a nyomástól kinyílt a csapóajtó, 20 méteres tűzcsóva tört ki. Aki a füst láttán a helyszín felé közeledett, nem úszta meg ép bőrrel. Akkor huszonhét embert szállítottak a gyergyószentmiklósi sürgősségre, közülük tízet Bukarestbe, hatot Marosvásárhelyre kellett továbbküldeni.

A gyergyói sürgősségen ellátott betegek egy része haza mehetett, a többieket a kórházban ápolták és tartották megfigyelés alatt. A tragédiában ketten vesztették életüket. Mind a kórház vezetősége, mind a cég képviselője elmondta: nem az egészségügyi ellátás esetleges hiányossága, hanem egyéb tényezők okozták halálukat.