Miközben Bukarestben és európai nagyvárosokban is folytatódnak a verespataki bányaprojekt elleni tiltakozó akciók, a magyar Országgyűlés tájékoztatást kért a román parlamenttől a Fehér megyei településre tervezett aranybányászatról, a Greenpeace pedig online petíciót kezdeményezett a bányanyitás kapcsán.
A vasárnapi tüntetéshez hasonlóan hétfőn este is több százan vonultak utcára a fővárosban a ciántechnológiás bányaprojekt és a Ponta-kormány ezzel kapcsolatos törvénytervezete ellen. A be nem jelentett bukaresti demonstráció során a csendőrség a járdán próbálta tartani a tüntetőket, akik azonban késő este leültek az úttestre, megbénítva a járműforgalmat a Bukaresti Tudományegyetem előtt.
A Verespatak-projekt parlamenti elutasítását, a balliberális kormány lemondását követelő tüntetők csak hajnalban hagyták abba a tiltakozást, amelyet azonban bejelentésük szerint a napokban folytatnak. Szeptember 8-án egyébként külhoni románok az Európa Tanács strasbourgi székháza elé terveznek demonstrációt.
Eközben Szili Katalin tegnap levélben fordult a román parlament közigazgatási, területfejlesztési és ökológiai egyensúly bizottságának elnökéhez, tájékoztatást kérve a Verespatakra tervezett aranybányászatról. Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke azt tudakolta Marin Almăjanutól, készült-e hatásvizsgálat a beruházáshoz, érintettek-e természetvédelmi oltalom alatt álló területek a projektben.
„Előírták-e az engedélyben a kitermelést, a feldolgozást és a hulladékkezelést illetően az elérhető legjobb technikák alkalmazását, valamint biztosíték adását vagy felelősségbiztosítás megkötését egy esetleges katasztrófa esetre?\" – firtatta Szili Katalin, aki arról is érdeklődött, hogy mi a román bizottság álláspontja a ciántechnológia betiltásával kapcsolatban, megnyugtatónak tartják-e azokat a körülményeket, amelyek a környezeti károk elleni maximális védelmet biztosítják, és mit kívánnak tenni a nemzetközi megállapodások betartásáért. A politikus szerint Budapest évek óta hiába kér tájékoztatást az ügyről, érdemi választ nagyjából két éve nem ad a román fél.
A Greenpeace ugyanakkor online petíciót kezdeményezett a színesfémbányászatot támogató bukaresti kormányzati lépések ellen, elítélve a Roşia Montană Gold Corporation cianidos aranybánya-beruházását. „300 tonna aranyért nem áldozhatjuk fel Verespatakot és környékét\" – fogalmazott tegnapi közleményében a környezetvédő szervezet, amely szerint a 15–20 évig tartó projekt elpusztítja a térség kulturális és természeti környezetét és évszázadokra veszélynek teszi ki az egész régiót.
A Greenpeace elindított egy petíciós oldalt, ahol az emberek írhatnak a román parlament képviselőinek, hogy ne szavazzák meg a Verespatak elpusztítását megalapozó jogszabályt. „Kevesebb mint 24 óra alatt több mint 2500-an írták alá a petíciót, aminek hatására a román parlament 11 tagja már közölte, hogy nem támogatja a bányaberuházást\" – hangsúlyozták. A szervezet szerint a Ponta-kormány múlt heti törvénytervezete több alapjogot is sért, így például a magántulajdonhoz és a tiszta környezethez való jogot.
Zatykó Gyula, az alakulat országos alelnöke kedden Nagyváradon közölte, az Erdélyi Magyar Néppárt a verespataki beruházást ellenző környezetvédőket támogatja és egyértelműen elutasítja a törvénytervezetet. Szerinte az ügy „politikailag kifutott\", már csak a civil szervezetek állíthatják le, éppen ezért bízik abban, hogy minél több ember vonul utcára tüntetni a bányaprojekt ellen. „Elmegyünk a végsőkig, akár a polgári engedetlenségig is\" – tette hozzá a párt Bihar megyei vezetője, Csomortányi István.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!