Fotó: Facebook
Ivan Patzaichin mindig is lipovánnak tartotta magát, nemcsak visszatért a Duna-deltába, hanem ott is élt – állapította meg lapunknak a vasárnap elhunyt kenuslegendáról Kósa András László, aki jól ismerte a kiváló sportembert. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója felidézte a négyszeres olimpiai bajnok barátságát a szintén világhírű magyar versenytárssal, Wichmann Tamással, továbbá a romániai sportélet egyik legnagyobb alakjának a természet és az emberek iránti szeretetéről is beszélt.
2021. szeptember 08., 20:492021. szeptember 08., 20:49
2021. szeptember 09., 08:412021. szeptember 09., 08:41
– Közeli kapcsolatban volt a 71 évesen elhunyt, négyszeres olimpiai bajnok Ivan Patzaichinnal. Hogyan alakult ki ez a jó viszony?
– Intézetigazgatói felkészülésem során tudatosan törekedtem arra, hogy a klasszikus kulturális diplomácia határait kitolva sportdiplomáciai, illetve gasztrokulturális eseményekre is fókuszáljak. Ivan Patzaichinnal ugyan még nem találkoztam, de erdélyiként természetesen ismertem sporteredményeit, sztárként volt jelen a romániai sportéletben. A kiváló magyar kenust, Wichmann Tamást ismertem már, hiszen jártunk ki evezni a Dunára, de a Kazinczy utcai kocsmájában is megfordultunk Budapesten.
Kettejük sportvetélkedése és barátsága közismert volt, így adta magát, hogy ők lehetnek az egyik vonal, amin el tudok majd indulni. Az Ivan nevével fémjelzett Rowmania fesztiválnak a bukaresti Magyar Kulturális Intézet a kezdetektől partnere volt, így 2013 nyarának végén egy fotókiállítást, a Duna – Nyitott könyv címűt Tulceára vittük. Ott először találkoztunk személyesen. Akkor egy egész estét átbeszélgettünk, s attól kezdve mondhatni rendszeresen összefutottunk, nemcsak Tulceán, hanem Bukarestben is. A maga csendes szerénységével számomra elképesztő figyelmet szentelt arra, amit csinálunk az intézetben.
– Milyen ember volt?
– Csendes, szerény, figyelmes. Nagyon fontosnak tartotta a Wichmann Tamással való barátságát, az elmúlt majdnem egy évtizedben sokszor találkoztak úgy, hogy én is jelen voltam. Alig beszéltek egymással, a csendből is megértették a másikat. Ugyanakkor mindketten rendkívüli figyelmet szenteltek annak, amit csinálok. Sokszor bátorítottak, biztattak, nekem ez nagyon fontos volt.
– Mesélne egy kicsit részletesebben Patzaichin és Wichmann barátságáról?
– Sokat írtak már erről, s bízom benne, hogy sokáig megmarad a közös emlékezetben ez a barátság. Azt gondolom, tennünk kell azért, hogy ez része legyen a román–magyar emlékezettörténetnek. Én most csak a legutolsót mesélném el, hiszen vasárnap Tulceán épp ez jött elő elsőként, amikor érkezett a megdöbbentő hír. 2019 késő őszén Tamás már betegen eljött az Ivan hetvenedik születésnapjára szervezett eseményre. Ismét ő volt a meglepetésvendég.
Amikor felhívtam Ivánt a lesújtó hírrel, akkor csak annyit tudott mondani: tudom már, hogy az a simogatás november végén a búcsú volt…
– Volt más kapcsolata is Ivan Patzaichinnak az erdélyi magyarokkal, Magyarországgal?
– Ivan mindig úgy tekintett az evezésre, a Dunára, mint a nagybetűs életre. E köré épült minden, amit csinált sportpályafutását követően is. A Rowmanián szervezett programokban mindig voltak magyarok is. S nemcsak az intézetünk szervezésében. Sok magyar evezett végig évente a Duna forrásától a deltáig. A túra vége mindig a Rowmaniához volt kötve. A triatlonversenyeken, amelyre szintén a Rowmania rendezvény környékén került sor, mindig jelen volt. A fiatalon elhunyt Klósz Pétert, a Romániai Triatlon Szövetség elnökét szintén barátjának tekintette. Ugyanakkor a Patzaikin márkanéven futó tevékenységében egy erdélyi magyar divattervező, Oláh Gyárfás volt a partnere.
Egy éve, a tokiói olimpia égisze alatt a Romanian Design Week keretében a magyar olimpiai formaruhaverseny három döntősének kollekcióját mutattuk be. Ott is jelen volt, méltatta a magyar dizájnt. De ismerte az összes magyar evezőst. Két éve a magyar vízisportok legsikeresebb versenyzői című kiállítást vittük a Rowmániára, Ivan pedig csak sorolta a magyar bajnokokat. Nemcsak azokat ismerte személyesen, akikkel közösen versenyzett, hanem az őket követő generációt is.
– Említette, hogy a hétvégén épp Tulceán járt. Közismert Patzaichin ragaszkodása a deltai, lipován származásához. Milyen az a közeg, ahonnan ő útjára indult?
– Igen, vasárnap reggel éppen installáltuk az idei kiállításunkat, a Gőzhajóval Bécstől Konstantinápolyig címűt, amikor érkezett a szörnyű hír. Természetesen a Rowmania minden további eseményét lemondták a szervezők, akikkel néhány órát eltöltöttünk együtt Ivánra emlékezve. A kiállítás megtekinthető, de az ünnepélyes megnyitó a körülmények miatt elmaradt. Egyetlen rövid megemlékezés volt vasárnap este, melyen első alkalommal csendült fel a jurilovcai asszonykórus és a Subcarpați együttes közösen készült dala. Teodor Frolu, az Ivan mögött álló szervezőcsapat vezetője a színpadon elmondta, hogy ez immár egyféle himnusz lesz, amivel mindig emlékezni fognak Ivánra, a fesztivál pedig mostantól Ivan Patzaichin Fesztiválként folytatódik. A dal a lipován népzenére épül. Ivan mindig is lipovánnak tartotta magát, nemcsak visszatért a deltába, hanem ott is élt. Sokat mesélt arról a társadalomról, amelybe beleszületett, és amelynek lételeme volt a természettel való együttélés, annak természetes törvényei. Szerette a természetet, szerette az embereket és szerette a zenét…
„Társ volt, aki bölcsebb emberré tett”
Amellett, hogy számos világversenyen ellenfelek voltak, Patzaichin jó barátságot ápolt a magyar kenuslegendával, a kilencszeres világbajnok, háromszoros Európa-bajnok, kétszer olimpiai második Wichmann Tamással. „Nem voltunk nagyon beszédesek, de emlékszem, már a hetvenes években volt szerencsém vendégül látni, amikor az edzőjével átutazóban voltak Budapesten. Más alkalmakkor a versenyeken találkoztunk. Mindig nagy tudású versenyzőnek tartottam, egyesben, párosban, hosszú távon is győzni tudott” – emlékezett vissza a Krónikának 2016-ban Kolozsvárt adott interjúban Wichmann Tamás Ivan Patzaichinra. A román sportoló Wichmann 2020 februárjában bekövetkezett halálakor megrendítő üzenetben búcsúzott barátjától, felidézve: örökre szóló barátság kötötte a természet erejével megáldott Wichmann Tamáshoz. „Olyan versenytársam volt, aki értékesebb sportolóvá tett, de főleg olyan társ volt, aki bölcsebb emberré tett. Nyugodjék békében!” – írta Patzaichin. (R. Sz.)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!