Fotó: Kiss Gábor
Újraszentelték pénteken délután a külsőleg és belsőleg is gyönyörűen megújult kolozsvári evangélikus-lutheránus műemlék templomot, amelyet hat esztendőnyi munkával restauráltak, összesen közel tízmillió lejből.
2021. szeptember 24., 20:572021. szeptember 24., 20:57
2021. szeptember 26., 15:332021. szeptember 26., 15:33
A pénteki ünnepi rendezvényen egyházi és világi elöljárók, számos lelkész részvételével tartottak hálaadó istentiszteletet. Püspökök, lelkipásztorok, politikusok és a kincses városbeli hívek jelenlétében szentelték újra az istenházát, amelynek alapkőletételére 1816-ban került sor, a templomot 1829-ben szentelték fel.
Az épület felébredhetett Csipkerózsika-álmából
Adorjáni Dezső evangélikus püspök úgy fogalmazott, a város egyik legértékesebb műemléképület-együtteséről van szó, amelynek alapjai a 13. századból származnak, így a templom mai arculata magán hordozza a történelmet. „Az épület Isten kegyelméből felébredhetett Csipkerózsika-álmából, és bár sokan méltányolják gyönyörűen megújult muzeális értékeit, azonban a legfontosabb az lenne, hogy egy templom ne múzeum legyen.
A templomnak élőnek kell maradnia, az a fontos, hogy a templomokban élet legyen, hiszen a léleknek szüksége van táplálékra” – fogalmazott Adorjáni. Arról is szólt, a kisebbségi sorsban gyakran hangzik el a „megmaradás” és a „megőrzés” fogalma, azonban legalább ennyire fontos az „alkotás” és „gyarapítás” fogalma is, vagyis nemcsak az értékek átmentése és megőrzése, hanem új értékek teremtése is. „A templom a megváltó Isten és a megváltandó ember találkozásának színhelye, ezért is fontos átmenteni a következő nemzedékeknek” – fogalmazott.
Fotó: Kiss Gábor
Fehér Attila főtanácsos-esperes, a felújítási projekt egyházi koordinátora kiemelte, nagy összefogás eredményeként újulhatott meg a kolozsvári templom és az azt övező épületegyüttes, amelyben a levéltár, a Reményik Sándor Galéria, az egyházközség irodái is helyet kapnak. „Legyenek sokan itt, töltsük meg élettel ezt a teret! És adjunk hálát, mert manapság sokan megfeledkeznek a hálaadásról” – hangoztatta Fehér Attila.
Csak az épít és újít meg, akinek van jövőhite
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke köszöntő beszédében kiemelte: amellett, hogy sok más tekintetben válság tapasztalható a világon, az értékeink is válságban vannak. „Nem lehet elszakítani a gyökereinket, hiszen elsivatagosodik a lélek. Bizakodóak is lehetünk, hiszen nemcsak arról lehet beszélni, hogy kiürülnek a templomok, hanem meg is újulnak, hiszen az embernek szüksége van a szent térre. Csak az épít és újít meg, akinek van jövőhite” – mondta Kelemen Hunor. A politikus arról is beszélt, hogy az elmúlt harminc évben felgyorsult a kivándorlás üteme, ezért arra kell fektetni a hangsúlyt, hogy ne ürüljenek ki a templomok és az iskolák.
Mint mondta, a magyar kormány 2010-től azon munkálkodik, hogy egységesítse a magyar nemzetet, és hála Istennek alig van nap, hogy a Kárpát-medencében ne avassanak fel megújult vagy újonnan épült közösségi teret: óvodát, iskolát, templomot, közösségi házat. „Támogatjuk a szülőföldön való boldogulást, a nemzet szellemi és lelki megújulását. 2010 és 2020 között 1600 templomot, plébániát, parókiát, közösségi teret újítottunk meg. 2021-ben is az a fontos, hogy őrizzük meg magyarságunkat és hitünket” – fogalmazott Potápi Árpád János. Az ünnepségen részt vett Brendus Réka, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője is.
Fotó: Kiss Gábor
Cseke Attila, a bukaresti kormány fejlesztési minisztere kiemelte, a gyökerek, az értékek, a jövő és az örökség azok a kulcsfogalmak, amelyek a közösség megmaradását szolgálják. „A közösségnek is gyökerekre van szüksége. A kolozsvári evangélikus templomnak nemcsak az infrastruktúrája újult meg, de a kolozsvári evangélikusok és a kolozsvári magyarság gyökere is megerősödött. Az általunk hátrahagyandó örökség is fontos, és a kolozsvári evangélikusok ezzel a templommal igazi örökséget hagynak a következő nemzedékekre” – mondta Cseke Attila. A rendezvényen az újraszentelést és megújulást méltatta Victor Opaschi bukaresti vallásügyi államtitkár is.
Az ünnepség keretében újraszentelték az oltárt, a keresztelőkövet és az orgonát is. A hangszer szakemberek szerint nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély legnagyobb és legjobb pneumatikus hangversenyorgonája. A Johann Gentiluomo bécsi akadémiai festő által készített oltárképet Marosvásárhelyen, Kiss Loránd műhelyében restaurálták, az 1721-es, kagylódíszes kupájú kő keresztelőmedencét Nagy Benjámin kőrestaurátor műhelyében. A karzat alatti részben gyerekeknek szánt, üvegfalakkal rendelkező kuckót alakítottak ki, ahová az édesanyák, apukák bemehetnek gyerekeikkel.
Adorjáni Dezső evangélikus püspök szerint a legfontosabb az lenne, hogy egy templom ne múzeum legyen
Fotó: Kiss Gábor
Az újraszentelési ünnepségen a brassói evangélikus ifjak Mátka népdalkórusa énekelt, az orgonán Horváth Zoltán és Erich Türk játszott, és rézfúvós együttes játékát is hallhatta a közönség. A kincses városbeli evangélikus egyházközség gyülekezete jelenleg körülbelül 500 hívet számlál, akik túlnyomórészt magyarok, de vannak német ajkúak is. A belső egyházi statisztikák szerint a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyháznak körülbelül 23 ezer tagja van, 39 anyaegyházközségben, több leány- és szórványegyházközségben.
Fotó: Kiss Gábor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Festékszóróval fújtak le magyar feliratokat ismeretlen tettesek Szatmárnémetiben. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elítélte a vandalizmust, és az eset kivizsgálására szólította fel a hatóságokat.
Több mint 250 áru- és személyszállító járművet ellenőriztek a Bihar megyei rendőrök az európai „Truck & Bus” művelet keretében az elmúlt 24 órában. Tizenegy hivatásos sofőr vezetői engedélyét és nyolc forgalmi engedélyt vontak be.
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!