Fotó: Kiss Gábor
Újraszentelték pénteken délután a külsőleg és belsőleg is gyönyörűen megújult kolozsvári evangélikus-lutheránus műemlék templomot, amelyet hat esztendőnyi munkával restauráltak, összesen közel tízmillió lejből.
2021. szeptember 24., 20:572021. szeptember 24., 20:57
2021. szeptember 26., 15:332021. szeptember 26., 15:33
A pénteki ünnepi rendezvényen egyházi és világi elöljárók, számos lelkész részvételével tartottak hálaadó istentiszteletet. Püspökök, lelkipásztorok, politikusok és a kincses városbeli hívek jelenlétében szentelték újra az istenházát, amelynek alapkőletételére 1816-ban került sor, a templomot 1829-ben szentelték fel.
Az épület felébredhetett Csipkerózsika-álmából
Adorjáni Dezső evangélikus püspök úgy fogalmazott, a város egyik legértékesebb műemléképület-együtteséről van szó, amelynek alapjai a 13. századból származnak, így a templom mai arculata magán hordozza a történelmet. „Az épület Isten kegyelméből felébredhetett Csipkerózsika-álmából, és bár sokan méltányolják gyönyörűen megújult muzeális értékeit, azonban a legfontosabb az lenne, hogy egy templom ne múzeum legyen.
A templomnak élőnek kell maradnia, az a fontos, hogy a templomokban élet legyen, hiszen a léleknek szüksége van táplálékra” – fogalmazott Adorjáni. Arról is szólt, a kisebbségi sorsban gyakran hangzik el a „megmaradás” és a „megőrzés” fogalma, azonban legalább ennyire fontos az „alkotás” és „gyarapítás” fogalma is, vagyis nemcsak az értékek átmentése és megőrzése, hanem új értékek teremtése is. „A templom a megváltó Isten és a megváltandó ember találkozásának színhelye, ezért is fontos átmenteni a következő nemzedékeknek” – fogalmazott.
Fotó: Kiss Gábor
Fehér Attila főtanácsos-esperes, a felújítási projekt egyházi koordinátora kiemelte, nagy összefogás eredményeként újulhatott meg a kolozsvári templom és az azt övező épületegyüttes, amelyben a levéltár, a Reményik Sándor Galéria, az egyházközség irodái is helyet kapnak. „Legyenek sokan itt, töltsük meg élettel ezt a teret! És adjunk hálát, mert manapság sokan megfeledkeznek a hálaadásról” – hangoztatta Fehér Attila.
Csak az épít és újít meg, akinek van jövőhite
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke köszöntő beszédében kiemelte: amellett, hogy sok más tekintetben válság tapasztalható a világon, az értékeink is válságban vannak. „Nem lehet elszakítani a gyökereinket, hiszen elsivatagosodik a lélek. Bizakodóak is lehetünk, hiszen nemcsak arról lehet beszélni, hogy kiürülnek a templomok, hanem meg is újulnak, hiszen az embernek szüksége van a szent térre. Csak az épít és újít meg, akinek van jövőhite” – mondta Kelemen Hunor. A politikus arról is beszélt, hogy az elmúlt harminc évben felgyorsult a kivándorlás üteme, ezért arra kell fektetni a hangsúlyt, hogy ne ürüljenek ki a templomok és az iskolák.
Mint mondta, a magyar kormány 2010-től azon munkálkodik, hogy egységesítse a magyar nemzetet, és hála Istennek alig van nap, hogy a Kárpát-medencében ne avassanak fel megújult vagy újonnan épült közösségi teret: óvodát, iskolát, templomot, közösségi házat. „Támogatjuk a szülőföldön való boldogulást, a nemzet szellemi és lelki megújulását. 2010 és 2020 között 1600 templomot, plébániát, parókiát, közösségi teret újítottunk meg. 2021-ben is az a fontos, hogy őrizzük meg magyarságunkat és hitünket” – fogalmazott Potápi Árpád János. Az ünnepségen részt vett Brendus Réka, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője is.
Fotó: Kiss Gábor
Cseke Attila, a bukaresti kormány fejlesztési minisztere kiemelte, a gyökerek, az értékek, a jövő és az örökség azok a kulcsfogalmak, amelyek a közösség megmaradását szolgálják. „A közösségnek is gyökerekre van szüksége. A kolozsvári evangélikus templomnak nemcsak az infrastruktúrája újult meg, de a kolozsvári evangélikusok és a kolozsvári magyarság gyökere is megerősödött. Az általunk hátrahagyandó örökség is fontos, és a kolozsvári evangélikusok ezzel a templommal igazi örökséget hagynak a következő nemzedékekre” – mondta Cseke Attila. A rendezvényen az újraszentelést és megújulást méltatta Victor Opaschi bukaresti vallásügyi államtitkár is.
Az ünnepség keretében újraszentelték az oltárt, a keresztelőkövet és az orgonát is. A hangszer szakemberek szerint nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély legnagyobb és legjobb pneumatikus hangversenyorgonája. A Johann Gentiluomo bécsi akadémiai festő által készített oltárképet Marosvásárhelyen, Kiss Loránd műhelyében restaurálták, az 1721-es, kagylódíszes kupájú kő keresztelőmedencét Nagy Benjámin kőrestaurátor műhelyében. A karzat alatti részben gyerekeknek szánt, üvegfalakkal rendelkező kuckót alakítottak ki, ahová az édesanyák, apukák bemehetnek gyerekeikkel.
Adorjáni Dezső evangélikus püspök szerint a legfontosabb az lenne, hogy egy templom ne múzeum legyen
Fotó: Kiss Gábor
Az újraszentelési ünnepségen a brassói evangélikus ifjak Mátka népdalkórusa énekelt, az orgonán Horváth Zoltán és Erich Türk játszott, és rézfúvós együttes játékát is hallhatta a közönség. A kincses városbeli evangélikus egyházközség gyülekezete jelenleg körülbelül 500 hívet számlál, akik túlnyomórészt magyarok, de vannak német ajkúak is. A belső egyházi statisztikák szerint a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyháznak körülbelül 23 ezer tagja van, 39 anyaegyházközségben, több leány- és szórványegyházközségben.
Fotó: Kiss Gábor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!