Fotó: Veres Nándor
Miközben az egészségügyi minisztérium és a biztosító azt állítja, sikerült megoldást találni az alapellátás problémáira, a háziorvosok kitartanak amellett, hogy még mindig „süketek párbeszéde” folyik.
2017. december 26., 17:552017. december 26., 17:55
Elégedetlenek a háziorvosok az egészségügyi miniszternek és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (CNAS) az alapellátásra szánt költségvetés növelésére vonatkozó ígéretével. A háziorvosok azt állítják: a nyilatkozatok továbbra is csak „megoldási hajlandóságként” értelmezhetőek, ilyen körülmények között pedig nem kívánnak részt venni a „süketek párbeszédében”.
Az alapellátásban dolgozókat képviselő országos szervezet, valamint a munkáltatói szövetség csütörtökön közleményben jelentette be, hogy január 3-ától a háziorvosok nem nyújtanak ingyenes szolgáltatásokat a biztosítással rendelkező pácienseknek sem, mivel a szakemberek nem hajlandóak aláírni a számukra továbbra is kedvezőtlen feltételeket tartalmazó új keretszerződést.
Nem kizárt, hogy januártól a biztosított pácienseknek is fizetniük kell a háziorvosi ellátásért, az alapellátásban dolgozók ugyanis nem hajlandóak aláírni a biztosító által javasolt keretszerződést.
Ennek nyomán Florian Bodog egészségügyi miniszter a CNAS vezetőjével tartott megbeszélés után
„Közelről követtem a háziorvosok és a biztosító illetékesei közötti egyeztetéseket, amelyek abból indultak ki, hogy az alapellátásban csökkenteni kell a bürokráciát, és hatékonyabbá kell tenni az informatikai rendszert. Úgy tűnik azonban, hogy a beszélgetés most inkább az anyagi problémákról szól. Ezért, válaszolva a háziorvosok részéről érkező kérésnek, jövő évben bővítjük az alapellátás büdzséjét” – idézte Bodogot a Hotnews.ro hírportál. A miniszter hangsúlyozta: továbbra is nyitott a párbeszédre és az együttműködésre, továbbá figyelmeztette az orvosokat, hogy a rendszer leállása elsősorban a pácienseket érinti hátrányosan.
Az egészségbiztosítási pénztár eközben közleményében „sajnálatosnak” tartotta, hogy „a háziorvosok bizonyos szervezetei” a keretszerződés visszautasítására buzdítják a szakembereket. A CNAS álláspontja szerint „az egyeztetések során tett ilyen jellegű nyomásgyakorlás indokolatlan nyugtalanságot gerjeszt Románia egész lakosságának körében”.
A biztosító azt állítja, a tárgyalások során számos ponton sikerült közös nevezőre jutniuk a háziorvosok képviselőivel, és ezek mentén módosították a 2018-as keretszerződés-tervezet „mintegy 70 százalékát”, beleértve a bürokrácia csökkentésére vonatkozó intézkedéseket is. Arra is kitértek, hogy a CNAS költségvetése jövő évben 17 százalékkal növekszik, és az egészségügyi ágazatok közül az alapellátás részesül majd a legnagyobb büdzsé-kiegészítésben. Ennek mentén a biztosító „felelősségteljes” magatartásra intette a háziorvosokat.
A háziorvosok azonban meglepetésüknek adtak hangot a szaktárca és a CNAS reakciójával kapcsolatban. Újabb közleményükben úgy fogalmaznak: a költségvetés-kiegészítés, amiről a miniszter beszél, és amire „a háziorvosoknak nyújtott ajándék”-ként hivatkozik, valójában nem újdonság, hiszen az említett összeggel is számoltak, amikor amiatt panaszkodtak, hogy az alapellátásnak biztosított összeg nevetséges mértékben növekszik. Azon is megdöbbentek, hogy a tárcavezető egy szóval sem tért az általuk felhozott többi problémára.
– hangsúlyozzák a szakemberek. Mint rámutatnak: ismét bebizonyosodott, hogy a biztosító nem a páciensek érdekei szerint bánik a rendelkezésére bocsátott közpénzekkel. „Rossz törvényeket írtak, és hibás informatikai rendszereket alkottak ebből a közpénzből. Az emberek egyre nehezebben jutnak hozzá az alapellátás szolgáltatásaihoz” – olvasható a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!