Kinek áll majd a zászló? Románia 32 képviselőt küld az Európai Parlamentbe, az RMDSZ most is bízik két mandátum megszerzésében
Fotó: Facebook/Európai Parlament
Szűk fél esztendő van hátra a romániai voksolási szuperév első megmérettetéséig, a valós erőviszonyokat feltáró, stratégiaformáló európai parlamenti választásokig. A pártok többsége még javában dolgozik a jelöltlisták összeállításán, amelyek befutó helyei szépen fizetnek a brüsszeli-strasbourgi érdekképviseletért-jelenlétért. A két jelenlegi RMDSZ-es EP-képviselő hasonló összegeket „visz haza”, viszont az egyikük által már biztosan letudott több mandátum jóval nagyobb különleges nyugdíjjal kecsegtet.
2024. január 28., 09:542024. január 28., 09:54
Mint ismeretes, az európai parlamenti választásokon az uniós tagállamok polgárai képviselőket választanak az Európai Parlamentbe. Amint az EP választási kisokosából is kiderül, az Európai Parlament a világ egyetlen közvetlenül választott transznacionális parlamentje. Képviselői európai szinten képviselik az uniós polgárok érdekeit, a tagállamok kormányainak képviselőivel együtt új törvényeket formálnak és döntéseket hoznak velük kapcsolatban. Ezek az élet minden területére hatással vannak az Unióban.
2024. június 6. és 9. között (Romániában június 9-én) több millió választó vesz részt az európai demokrácia jövőjének alakításában. A kisokos szerint azért fontos a voksolás, mert „egyedülálló pillanat ez, amikor mindannyian közösen dönthetünk az Európai Unió jövőjéről”. A szavazás mindig fontos, történjen az helyi, nemzeti vagy európai szinten: kitűnő lehetőség arra, hogy véleményt nyilvánítsunk a minket érdeklő témákról, az előttünk álló globális kihívások kezelése érdekében és a demokrácia védelmében is.
– áll a tájékoztatóban, mely szerint az Európai Parlament olyan jogszabályokat fogad el, amelyek „mindenkit érintenek”: a nagy országokat és a kis közösségeket is. Utóbbi kategória képviseletében van jelen Strasbourgban (az EP hivatalos székhelyén, mely a plenáris üléseknek ad otthont) és Brüsszelben (a bizottságok üléseinek helyszínén) az RMDSZ is, amely színeiben Winkler Gyula és Vincze Loránt politizál.
Amint arról beszámoltunk, a szövetség négy fő célt fogalmazott meg az idei, Romániában június 9-én tartandó EP-választások kapcsán: „legyen erős hangunk, legyenek garantált kisebbségi jogaink, legyen több fejlesztési forrás, Európa legyen erősebb”. Bár még nincs meg a hivatalos jelöltlista, Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető a Maszol.ro portálnak korábban úgy fogalmazott, három személyről tud, akik indulnának: a két mostani EP-képviselő és Biró Rozália bukaresti parlamenti képviselő, az Európai Néppárt Nőszervezetének elnöke. Döntés február-márciusban várható a sorrendről.
Egy felmérés szerint a magyar érdekvédelmi alakulat 5 százalékkal éppen hogy átlépné a parlamenti küszöböt. Továbbra is a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) rendelkezik a legmagasabb támogatással, koalíciós partnere, a nemzeti Liberális Párt (PNL) viszont egyre jobban leszakad, és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mögé szorult.
Fotó: Veres Nándor
A Sociopol közvélemény-kutató által készített, a hét elején közölt felmérés szerint a PSD 29 százalékkal végezne az élen, ha most vasárnap rendeznék az európai parlamenti választásokat. Az AUR 23 százalékkal áll a második, a PNL pedig 17-tel a harmadik helyen. Az elmúlt hónapokban a felmérések többsége által parlamenti bejutó helyen mért, Diana Șoșoacă fémjelezte SOS Románia pártot viszont most csupán 3 százalékon mérték.
Továbbra is a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) rendelkezik a legmagasabb támogatással, koalíciós partnere, a nemzeti Liberális Párt (PNL) viszont egyre jobban leszakad, és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mögé szorult.
Egy még frissebb felmérés csütörtökön közölt eredményei szerint az élen továbbra is a kormány vezető erejét adó PSD áll 31 százalékkal, a második pedig koalíciós partnere, a PNL 20 százalékkal. A harmadik helyen csupán egy százalékkal lemaradva, vagyis 19 százalékkal a szélsőséges AUR áll, amit a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Népi Mozgalom Párt és a Jobboldal Ereje (USR-PMP-FD) alkotta Egyesült Jobboldal Szövetség követ 14 százalékkal.
Javított pozícióin az AUR mellett felbukkant másik szélsőjobboldali párt, az AUR-ból kizárt Diana Șoșoacă szenátor vezette SOS Románia, amelyet 8 százalékon mértek. Az utolsó bejutó helyen az RMDSZ áll, amely épp hogy eléri az 5 százalékos bejutási küszöböt.
A szélsőjobboldal támogatottsága összesen a 30 százalékot közelíti Romániában – derül ki a legfrissebb felmérésből, amelyet csütörtökön ismertettek az idén esedékes európai parlamenti választások kapcsán.
Egyébként Románia összesen 32 képviselőt küld az Európai Parlamentbe, amelyet egyes bukaresti politikusok, véleményformálók jól megérdemelt „levezető edzésnek”, „elefánttemetőnek” tartanak. Utóbbi kifejezést Radu Berceanu volt közlekedési miniszter használta egy interjúban, szinekúrának, azaz kevés vagy semmi tényleges munkával nem járó hivatalnak, állásnak is nevezve a brüsszeli „küldetést”. Amint a nyilatkozatot idéző Adevărul vonatkozó összeállításából is kiderül,
Egy EP-képviselő havi alap tiszteletdíja a bukaresti lap szerint 7706 euró, azaz 38 ezer lej. Emellett ingázási pénzt is biztosítanak, hogy a választott hazája és Strasbourg-Brüsszel között utazhasson (repülővel vagy vonattal). „Európai” munkanaponként további mintegy 350 euró napidíj jut a szállással, étkezéssel járó költségek fedezésére. Havonta csaknem 5000 euró az otthoni EP-képviselői iroda bérlésére, fenntartására költhető, míg maximum 28 412 euró fordítható a munkatársak fizetésére (legkevesebb negyedét az uniós intézményekben akkreditált asszisztensekre kell költeni).
Eközben egy bukaresti parlamenti képviselő vagy szenátor „csupán” havi 10 816 és 13 019 lej (2170 és 2615 euró) közötti tiszteletdíjban részesül, egyéb költségeire mintegy 35 ezer lejt (7000 eurót) fordíthat, ám ebből csak a felét kell elszámolnia, a maradékot saját felelősségre kitöltött nyilatkozat alapján „könyvelik el” – emlékeztet a bukaresti lap.
Szintén növeli az EP-képviselői munka vonzerejét, hogy a mandátum lejárta után sem engedik el a politikus kezét-zsebét: annyi „átmeneti” hónapon keresztül folyósítják tovább az alapjuttatást, ahány éven keresztül elfoglalta az uniós bársonyszéket. Tehát egy kitöltött mandátum esetén öt hónapon keresztül. Ugyanakkor különleges nyugdíj is megilleti, miután betöltötte 63. életévét: egy EP-mandátum mintegy 8000 lejes időskori pluszjuttatást ér, az összeg az uniós munkaidő függvényében változik. Az Adevărul szerint például a sorozatban második mandátumát kitöltő, illetve 2007 és 2009 között is uniós képviselőként dolgozó Corina Crețu több mint 15 ezer jeles különleges nyugdíjra számíthat ennek köszönhetően.
Winkler Gyula 2007, azaz Románia uniós csatlakozása óta EP-képviselő
Fotó: Facebook/Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum - Kifor
Az RMDSZ EP-képviselői közül az 59 éves vajdahunyadi Winkler Gyula az ország 2007-es uniós csatlakozása óta „tapossa” a brüsszeli malmot.
Jelenlegi erdélyi magyar képviselőtársa, a 46 éves marosvásárhelyi Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke első mandátumát tölti az EP-ben. 2022-es vagyonbevallásában tapasztaltabb kollégájához hasonló összegű juttatások, 84 140 eurós tiszteletdíj, illetve 45 714 és 54 521 eurós költségtérítések szerepelnek.
Vincze Loránt hamarosan első mandátumát zárja az EP-ben
Fotó: Vincze Lóránt sajtóirodája
A június 9-i európai parlamenti választás kapcsán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának minap megtartott ülésén kiemelte: okkal csalódottak az emberek, hiszen azt tapasztalják, hogy Európa elveszíti versenyképességét, a gazdaság elmarad attól, amit korábban nyújtani tudott, kettős mérce van. Mindezért azonban nem az Európai Unióra, hanem azokra a vezetőkre kell haragudni, akik rossz döntéseket hoztak, akiknek a tevékenysége nem találkozik a polgárok többségének az elvárásaival” – nyomatékosította a szövetségi elnök. Kelemen Hunor beszélt ugyanakkor arról is, hogy
A választási szuperév kapcsán elmondta: „a szövetség új és jobb vezetőket akar az Európai Uniónak, új és jobb elnököt, új és jobb kormányt, új és jobb összetételű parlamentet az országnak”. Sorsdöntő ez az év, és legalább egy évtizedet meg fog határozni – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Mint ismeretes, az EP-voks után helyhatósági, parlamenti és elnökválasztást is tartanak idén Romániában. Az első, uniós megmérettetés tétjét így növeli, hogy feltárja az erőviszonyokat, meghatározza a pártok stratégiáit a belföldi választások előtt.
Legyen erős hangunk, legyenek garantált kisebbségi jogaink, legyen több fejlesztési forrás, Európa legyen erősebb – ez a négy fő célja az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben – derül ki a szövetség által a Krónikához pénteken eljuttatott közleményből.
A korábbi két parlamenti megmérettetéshez hasonlóan a jövő évi választási „szuperévben” is hajlandónak mutatkozik az együttműködésre versenypártjaival az RMDSZ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt tíz évben példátlan mértékű fejlesztések valósultak meg az erdélyi református egyházban a magyar állami támogatásoknak köszönhetően. Kolumbán Vilmos József püspök szerint a beruházások messze túlmutatnak az épületek felújításán.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!