Archív felvétel
Fotó: Rostás Szabolcs
Legyen erős hangunk, legyenek garantált kisebbségi jogaink, legyen több fejlesztési forrás, Európa legyen erősebb – ez a négy fő célja az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben – derül ki a szövetség által a Krónikához pénteken eljuttatott közleményből.
2024. január 19., 13:582024. január 19., 13:58
2024. január 19., 14:222024. január 19., 14:22
A 2024-es év kihívásairól, kiemelten az első megmérettetés tétjéről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt politikai tájékoztatójában beszélt a Szövetségi Képviselők Tanácsának pénteki ülésén.
Sorsdöntő ez az év, és legalább egy évtizedet meg fog határozni – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
A június 9-i európai parlamenti választás kapcsán Kelemen Hunor kiemelte: okkal csalódottak az emberek, hiszen azt tapasztalják, hogy Európa elveszíti versenyképességét, a gazdaság elmarad attól, amit korábban nyújtani tudott, kettős mérce van.
– nyomatékosította a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor beszélt ugyanakkor arról is, hogy „az RMDSZ-nek az erdélyi magyarok leadott szavazatainak a 90 százalékát kell megszereznie ahhoz, hogy a 2024-es romániai választási év nyertese legyen”.
Mint fogalmazott: a kisebbségi létben nem elég a szavazatok kétharmadát megszerezni.
– húzta alá. Közölte: két feltételnek kell teljesülni, hogy az RMDSZ, az erdélyi magyar közösség a négy romániai választás – európai parlamenti, önkormányzati, parlamenti és államelnöki – nyertese legyen. Egyik, hogy az erdélyi magyarok ugyanolyan arányban járuljanak az urnák elé, mint a többségi román közösség, illetve, hogy az RMDSZ a leadott magyar szavazatok 90 százalékát szerezze meg.
Hangsúlyozta: ehhez az erdélyi magyar közösségen belüli bizalmat kell erősíteni,
Az SZKT pénteki ülésén a politikai tájékoztató után bemutatják és elfogadják a 2024-es európai parlamenti-, önkormányzati- és parlamenti választások jelöltállítási szabályzatát.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt nyilatkozta hétfő este a Digi24-nek, hogy a 2024-es választások „legnagyobb veszélye” a szélsőjobb győzelme, ami „semmi jót nem eredményezne Románia számára”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!