
Archív felvétel
Fotó: Rostás Szabolcs
Legyen erős hangunk, legyenek garantált kisebbségi jogaink, legyen több fejlesztési forrás, Európa legyen erősebb – ez a négy fő célja az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben – derül ki a szövetség által a Krónikához pénteken eljuttatott közleményből.
2024. január 19., 13:582024. január 19., 13:58
2024. január 19., 14:222024. január 19., 14:22
A 2024-es év kihívásairól, kiemelten az első megmérettetés tétjéről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt politikai tájékoztatójában beszélt a Szövetségi Képviselők Tanácsának pénteki ülésén.
Sorsdöntő ez az év, és legalább egy évtizedet meg fog határozni – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
A június 9-i európai parlamenti választás kapcsán Kelemen Hunor kiemelte: okkal csalódottak az emberek, hiszen azt tapasztalják, hogy Európa elveszíti versenyképességét, a gazdaság elmarad attól, amit korábban nyújtani tudott, kettős mérce van.
– nyomatékosította a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor beszélt ugyanakkor arról is, hogy „az RMDSZ-nek az erdélyi magyarok leadott szavazatainak a 90 százalékát kell megszereznie ahhoz, hogy a 2024-es romániai választási év nyertese legyen”.
Mint fogalmazott: a kisebbségi létben nem elég a szavazatok kétharmadát megszerezni.
– húzta alá. Közölte: két feltételnek kell teljesülni, hogy az RMDSZ, az erdélyi magyar közösség a négy romániai választás – európai parlamenti, önkormányzati, parlamenti és államelnöki – nyertese legyen. Egyik, hogy az erdélyi magyarok ugyanolyan arányban járuljanak az urnák elé, mint a többségi román közösség, illetve, hogy az RMDSZ a leadott magyar szavazatok 90 százalékát szerezze meg.
Hangsúlyozta: ehhez az erdélyi magyar közösségen belüli bizalmat kell erősíteni,
Az SZKT pénteki ülésén a politikai tájékoztató után bemutatják és elfogadják a 2024-es európai parlamenti-, önkormányzati- és parlamenti választások jelöltállítási szabályzatát.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt nyilatkozta hétfő este a Digi24-nek, hogy a 2024-es választások „legnagyobb veszélye” a szélsőjobb győzelme, ami „semmi jót nem eredményezne Románia számára”.
Egy ingatlanfejlesztő több mint egy tucat házból álló új lakópark építését tervezi a nagybányai Kereszthegyen, ami a környékbeli tősgyökeres lakosok, város- és műemlékvédők elégedetlenkedését és ellenkezését váltotta ki.
Jogerősen is pert vesztett a legfelsőbb bíróságon Dominic Fritz temesvári polgármester az őt érdekellentéttel vádoló Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) szemben.
Új korszak kezdődhet a romániai egészségügyi rendszerben – persze ha minden a tervek szerint halad. Már ezen a nyáron elindulhat az „e-SănătateaMea” (az én e-egészségem) elnevezésű országos digitális platform.
A Maros megyében azonosított juh- és kecskehimlő, illetve a kiskérődzők pestisének megjelenése ismét ráirányította a figyelmet a romániai juhágazatra.
Az elhajtására összehívott csapat két tagjára támadt egy medve szerdán este a székelyföldi Kászonújfaluban, ahol két nappal korábban is volt egy kettős medvetámadás. A szerda esti újabb támadásban a vadász és segédje sérült meg.
A magyar nyelv használata és a kétnyelvű feliratok ellen ágált egy videóban Lucian Mușat, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Szilágy megyei parlamenti képviselője, a megyei pártszervezet elnöke.
Lebénult a tömegközlekedés Gyulafehérváron, ahol csütörtökön már harmadik napja sztrájkolnak a buszsofőrök.
Úthasználati díjat vezettek be a városon áthaladó nehézgépjármű-forgalomra Nyárádszeredában az A8-as autópálya közelében zajló útépítési munkálatok miatt – jelentette be a Maros megyei város önkormányzata.
A legtöbb fiatal húsmarhatartó gazda ma inkább az Angus vagy a Limousin szarvasmarhafajtát választja Erdélyben, Kis Lehel azonban más utat jár. Magyar szürkemarha-állományával olyan családi gazdaságot épít, ami őrzi a hagyományokat és keresi a jövőt.
Századik születésnapját ünnepli Kolozsváron a hétvégén az 1926-ban alapított Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület (FIKE). A református egyetemisták közösségének jelenlegi és egykori vezetőjét, valamint egy jelenlegi tagját kérdeztük.
szóljon hozzá!