Archív felvétel
Fotó: Rostás Szabolcs
Legyen erős hangunk, legyenek garantált kisebbségi jogaink, legyen több fejlesztési forrás, Európa legyen erősebb – ez a négy fő célja az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben – derül ki a szövetség által a Krónikához pénteken eljuttatott közleményből.
2024. január 19., 13:582024. január 19., 13:58
2024. január 19., 14:222024. január 19., 14:22
A 2024-es év kihívásairól, kiemelten az első megmérettetés tétjéről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt politikai tájékoztatójában beszélt a Szövetségi Képviselők Tanácsának pénteki ülésén.
Sorsdöntő ez az év, és legalább egy évtizedet meg fog határozni – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
A június 9-i európai parlamenti választás kapcsán Kelemen Hunor kiemelte: okkal csalódottak az emberek, hiszen azt tapasztalják, hogy Európa elveszíti versenyképességét, a gazdaság elmarad attól, amit korábban nyújtani tudott, kettős mérce van.
– nyomatékosította a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor beszélt ugyanakkor arról is, hogy „az RMDSZ-nek az erdélyi magyarok leadott szavazatainak a 90 százalékát kell megszereznie ahhoz, hogy a 2024-es romániai választási év nyertese legyen”.
Mint fogalmazott: a kisebbségi létben nem elég a szavazatok kétharmadát megszerezni.
– húzta alá. Közölte: két feltételnek kell teljesülni, hogy az RMDSZ, az erdélyi magyar közösség a négy romániai választás – európai parlamenti, önkormányzati, parlamenti és államelnöki – nyertese legyen. Egyik, hogy az erdélyi magyarok ugyanolyan arányban járuljanak az urnák elé, mint a többségi román közösség, illetve, hogy az RMDSZ a leadott magyar szavazatok 90 százalékát szerezze meg.
Hangsúlyozta: ehhez az erdélyi magyar közösségen belüli bizalmat kell erősíteni,
Az SZKT pénteki ülésén a politikai tájékoztató után bemutatják és elfogadják a 2024-es európai parlamenti-, önkormányzati- és parlamenti választások jelöltállítási szabályzatát.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt nyilatkozta hétfő este a Digi24-nek, hogy a 2024-es választások „legnagyobb veszélye” a szélsőjobb győzelme, ami „semmi jót nem eredményezne Románia számára”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!