Brexit: nem félnek a „brit” székelyek

Alaposan meglepődtek a lapcsaládunk munkatársai által megszólaltatott, Angliában dolgozó székelyföldiek azon, hogy Nagy-Britannia a kilépés mellett döntött az uniós tagságról tartott csütörtöki népszavazáson. Többen is azt nyilatkozták, a Brexit-voks után a helyzet érezhetően feszült, azonban úgy vélik, a szigetországban munkát vállaló külföldiek helyzete egyhamar nem fog gyökeresen megváltozni.

A székelyudvarhelyi születésű Kiss Dénes egy dél-angliai tengerparti városban, Bognor Regisben él és dolgozik. A helyi többség a kilépés mellett döntött, de Kiss szerint azóta egyesek meggondolták magukat. A lakosság 70 százaléka bevándorló vendégmunkás, legtöbben lengyelek. Kiss Dénes azt tapasztalja, hogy az ott élő és dolgozó székelyekkel nem bánnak másképp, mint a szavazás előtt. Szerinte amíg ott élnek, a font gyengülése sem érinti őket. „Akinek van munkája, nyugodtan éli az életét\" – tette hozzá. A Londonban dolgozó Mihály Róbert furának nevezte a referendum utáni helyzetet, szerinte még az angolok sem hiszik, hogy ki fognak lépni az Európai Unióból. „Egyelőre semmi változást nem érzékeltek a vendégmunká­sok, igazából azt sem lehet tudni, hogyan lesz tovább. Én egyáltalán nem vagyok megijedve attól, hogy haza fognak küldeni\" – mondta el kérdésünkre Mihály Róbert.

Hasznos is lehet a Brexit az EU-nak
Nagy-Britannia kilépése elvezethet ugyan az Európai Unió széteséséhez, ám az EU még nem jutott el abba a zsákutcába, ahol már ne lehetne megújítani a rendszert – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Törő Csaba nemzetközi jogász. A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja szerint a Brexit nem jelent kedvező fordulatot a nemzeti kisebbségek önrendelkezési törekvései számára.

„Azoknak lesz nehezebb, akik ezután jönnek\"

A székelyudvarhelyi Kalapács Izolda két éve költözött Angliába, két munkahelye is van. Mint mondta, különösebben nem foglalkoztatta a népszavazás kérdése, de egészen biztos volt abban, hogy végül a maradáspártiak győznek. Izolda azt érezte a népszavazást megelőző kampány során, hogy alig volt ellenérv, az általános hangulat az volt, hogy feltétlen külön kell válni. „Legtöbben a pénzkidobást emlegették: az ország támogatja az EU-t, de alig kapnak cserébe valamit.

Nem hiszem, hogy a kilépés problémát okoz nekem, nekünk, akik már kint vagyunk. A referendumot követően viszont feszült volt mindenki, és nemcsak a külföldiek, hanem a helybeliek is\" – magyarázta az udvarhelyi lány. Kalapács Izolda szerint nehezebb dolga azoknak lesz, akik most szánták rá magukat arra, hogy egy jobb jövő céljából Angliát válasszák, mivel nemrég megszigorították a társadalombiztosítási szám (National Insurance Number) kiváltásának a feltéte­leit, amely nélkül hivatalosan nem lehet dolgozni.

„Szerintem nem fognak senkit hazaküldeni, csak meghúzták most a határokat. Ennyi. Az angolok lusták. Nem végzik el a mocskos munkát. Ezért vannak tele például az építkezési és takarítócégek, idősgondozók más országból jött emberekkel, mert a helybéliek nem tudnak, és nem akarnak ilyesfajta munkát elvégezni. Miért van sok családnak bevándorló gyerekfelügyelője? Ezek anyák sem tudnak lenni, nemhogy főállású takarítók\" – fogalmazott a fiatal udvarhelyi lány.

„Vendégmunkások nélkül csődbe menne az ország\"

„Az angolok nagyon magabiztos hangulatban voltak a népszavazás előtt, úgy érezték, hogy könnyedén kiléphetnek az EU-ból\" – mesélte lapunknak Szappanyos Csongor, aki Székelyudvarhelyről ment ki munkát vállalni Warringtonba. Úgy tudja, a vendégmunkások körében a hangulat változatlan, mert tudják, hogy az angolok nem szeretnek dolgozni, ezért nem hoznak olyan törvényeket, amelyekkel elkergetnék a külföldieket.

„Ebben az esetben a csőd szélére kerülne az ország\" – jegyezte meg. Szappanyos szerint azokat az embereket akarják kitoloncolni Angliából, akik törvénytelenül dolgoznak, vagy segélyekhez próbálnak jutni – fogalmazott. Arra gondol, utóbbiakat úgy szűri majd ki az állam, hogy előír egy összeget, amelyet meg kell keresniük a munkásoknak ahhoz, hogy a szigetországban maradhassanak. Szerinte, ha Anglia ki is lép az Unióból, még nagyon sok ideig függeni fog az EU-tól.

Mihály Ágnes az egyetem befejezése után tíz hónapot dolgozott Skóciában. Egyrészt nyelvtudásának bővítése, másrészt tapasztalatszerzés és pénzgyűjtés miatt, hogy itthon könnyebben indíthasson vállalkozást. Pár nappal a kilépést eredményező népszavazás után érkezett haza Gyergyószentmiklósra. Mint mondta, nagyon megijedt a hír hallatán, hogy keresett pénze vesztett értékéből. Azonnal telefonált a bankba tanácsadásért, így még akkor átváltották az összeget lejbe, s még így is legalább kétheti munka ára veszett oda.

Kampány és rasszizmus

„Sokan tájékozatlanok, a referendum lejártával sokan abban a tévhitben élnek, hogy most minden bevándorolónak pakolnia kell\" – kommentálta a Brexit utáni állapotokat a csíkszeredai Nagy Zsuzsa, aki 2010 óta él Londonban. „Szerintem a referendumos kampány alatt téves üzenetet kaptak a választók, és azok szavaztak a kilépés mellett, akik nem hisznek az Európai Unióban, akik a 30-40 évvel ezelőtti Angliát szeretnék visszakapni\" – mondta Nagy Zsuzsa, aki gyerekgondozót alapított az angol fővárosban.

„Négy alkalmazottam van, közülük kettő brit állampolgár. Én munkahelyet teremtettem, és nem válogattam, hogy ki kapja meg az állást. Fizetem az adót, betartom a törvényeket, ez az otthonom, és itt dolgozom tovább. Szóval én nem aggódom\" – tette hozzá. Szerinte a referendumos kampány közben Angliába beférkőzött a rasszizmus is. „A buszon szemtanúja voltam, amikor egy angol hölgy megszólt egy lengyel anyukát és gyerekét, hogy miért mosolyog, hiszen pakolnia kell, és mehet haza. Az étteremben pedig az angol pár kigúnyolta a spanyol felszolgálót, hogy úgysem fog sokáig ott dolgozni, hiszen megy haza. A nigériai származású, de már Angliában született ismerősöm mesélte vasárnap, hogy a hétéves fia iskolájának vécéjében azt írták fel a falra, hogy lengyelek, románok, menjetek haza\" – mondta Nagy Zsuzsa.