Bővülő magyar képviseletek

Az eszéki és krakkói főkonzulátusok felállításához szükséges helyi alkalmazotti létszám, továbbá az egyszeri beruházási és működési kiadások a Külügyminisztérium idei költségvetésében már rendelkezésre állnak, míg a marosvásárhelyi és nagyváradi kirendeltségekhez szükséges kiküldötti és helyi alkalmazotti létszámot, valamint a kiadásokat szintén a tárca idei költségvetése tartalmazza.

A közlönyben az olvasható, hogy a marosvásárhelyi konzuli iroda a csíkszeredai főkonzulátushoz tartozik, kerülete Maros és Szeben megyéből áll. A nagyváradi külképviselet a kolozsvári főkonzulátushoz tartozik és Bihar, valamint Arad megyére terjed ki a területe. Martonyi János közölte, a nemzetközi gyakorlat szerint a külképviseletek felállításához a fogadó kormány hozzájárulása is szükséges, ezért román kollégájának, Titus Corlăţeannak már jelezte, hogy kérik Bukarest hozzájárulását a területükön nyitandó két irodához. Hozzátette, bízik abban, hogy nem lesz semmilyen fennakadás az ügyben.

Lapunk úgy tudja, hogy az előzetes egyeztetéseket követően hamarosan elküldik a román külügyminisztériumnak a magyar állam illetékes szervei azt a listát, amelyen az Erdélyben létesítendő két új konzuli iroda tervezett helyszíne is szerepel. A bukaresti tárca válasza, beleegyezése alapján indulhat majd meg a tulajdonképpeni szervezés, részleteket csak akkor közölhetnek majd a külképviseletek. A Krónika információi szerint azért épp Nagyváradra és Marosvásárhelyre esett a választás, mert ezek a városok, illetve megyék számottevő magyar lakossággal, ezen belül sok magyar állampolgárral rendelkeznek, ám messze esnek a legközelebbi konzulátustól – a bihari megyeszékhely Kolozsvártól, a marosi pedig mindkettőtől. Különben a néhány fős személyzettel működő konzuli irodák ugyanolyan kompetenciákkal rendelkeznek majd, mint a főkonzulátusok: a magyar állampolgárok intézhetik itt ügyeiket, illetve igényelhető lesz a könnyített honosítás is; ugyanakkor a konzulátusok már megszokott gazdasági, kulturális rendezvényeire is sor kerül a két városban, amelyekre a román nemzetiségű lakosságot is várják majd.

Budapesti sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy nyilatkozott, szerinte a szocialista Bajnai-kormány szűk látókörű volt, a magyar nemzet érdekérvényesítő képességét rontotta, és a gazdasági kapcsolatok leépülését okozta, amikor négy évvel ezelőtt tizenkét magyar külképviselet bezárásáról döntött. Az államtitkár közölte, „a gazdasági lehetőségek függvényében\" most lehetővé válik több, korábban bezárt külképviselet újranyitása, illetve teljesen újak megnyitása.

„A közép-európai térség prioritás Magyarország számára, az erős Közép-Európa építéséhez pedig megfelelő infrastruktúra szükséges, és a közlekedési, távközlési vagy energetikai hálózatok mellett hasonlóan fontos a diplomáciai hálózat erősítése is\" – hangsúlyozta Németh Zsolt, emlékeztetve, hogy Magyarország idén egyidejűleg tölti be a Közép-európai Kezdeményezés és a visegrádi csoport elnöki tisztét.

A külügyi államtitkár hozzátette, Marosvásárhely és Nagyvárad nemzetpolitikai, gazdasági és kulturális jelentőséggel bíró városok az anyaország számára, nem is beszélve arról, hogy Románia Magyarország második legnagyobb exportpiaca. Eszék többek között a horvátországi magyar kisebbség, a határ menti együttműködés, illetve Horvátország közelgő EU-csatlakozása szempontjából fontos, Krakkó a hagyományos lengyel–magyar barátság és az erős gazdasági kapcsolatok mellett azért sem elhanyagolható, mert rengeteg magyar turista keresi fel, és sok magyar diák tanul a lengyel városban. Mint mondta, az egyes külképviseletek megnyitása mintegy 200 millió forintba kerül, így a jelenlegi bővítéshez 1,2 milliárd forintra van szükség.