
A böllérversenyen a disznóvágás teljes folyamatát figyelembe veszi a zsűri, „a szúrástól az utolsó mozzanatig” (képünk illusztráció)
Fotó: Barabás Ákos
A Máramaros megyei szórványvidék magyarlakta települései képviseltetik magukat a hagyományteremtő szándékkal, első ízben szervezendő koltói böllérversenyen szombaton. A szervezők a Krónikának elmondták, céljuk az is, hogy ne haljon ki a karácsony előtti disznóvágások régi hagyománya.
2022. december 16., 08:382022. december 16., 08:38
Első ízben szerveznek böllérversenyt szombaton Koltón, ahol hat Máramaros megyei csapat mérheti össze a disznóvágásban és a disznó feldolgozásában szerzett jártasságát. A rendezvényt hagyományteremtő szándékkal szervezi meg a helyi RMDSZ a Nagybányától alig tíz kilométerre található településen, ahol a legutóbbi népszámláláson a lakosság 53 százaléka vallotta magát magyarnak.
Pintér Zsolt főszervező, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, olyan rendezvényt szeretnének létrehozni, ahol a szórványvidék magyarlakta települései valamilyen formában közösen részt vesznek.
Noha városon az uniós és az egészségügyi szabályozások nem teszik lehetővé a disznóvágást, a máramarosi kistelepüléseken még erőteljesen él a karácsony előtti időszakban a disznóvágások hagyománya” – mondta Pintér Zsolt. Hozzátette, a böllérverseny helyszínválasztása sem véletlenszerű, ugyanis Koltó, ahol Petőfi Sándor és felesége, Szendrey Júlia mézesheteit töltötte, Nagybánya mellett van, így a városi magyar közösség könnyen ki tud látogatni az eseményre. A település pedig a megyében egyrészt a múltja miatt, másrészt a nagyon erős magyar közösség miatt jelentős szerepet játszik a hagyományőrzés terén.
A böllérek versenyére magánszemélyekből és civil szervezetek tagjaiból álló csapatok neveztek be – a házigazda Koltóról, de Nagybányáról, Tiszahosszúmezőről és Szinérváraljáról is érkeznek a megmérettetésre.
– mondta el érdeklődésünkre Sebők Zoltán, Koltó alpolgármestere, aki ő maga is foglalkozik disznóvágással. Hozzátette, fontosnak tartják, hogy megszervezzék ezt a versenyt, mivel a térségben korábban is nagy hagyománya volt a karácsony előtti disznóvágásoknak, és szeretnék, ha a mai fiatalok is megismernék a szokást, és nem évülne el az a tudás, ami évszázadok óta meghatározta a falusi ember mindennapjait, illetve az ünnepre való készülődését.
Fotó: Pinti Attila
Falvakon máig élő hagyomány, hogy a gazda egy éven át növeli az állatot, amit aztán az adventi időszakban a rokonság segítségével hajnalban kezdődő, éjszakába nyúló disznótor keretében feldolgoz.
„Falun még ragaszkodnak ahhoz az emberek, hogy saját maguk tartotta disznót vágjanak, a városiak viszont már kevésbé tartják fontosnak, hogy a helyi gazdáktól vásároljanak, sokan inkább a nagyáruházakból vásárolnak 10–15 kiló húst, ami elegendő az ünnepekre. Ez visszafogta a gazdák klientúráját is, így sokan eladásra már nem tartanak disznót” – mesélte az alpolgármester.
A disznóvágás más erdélyi településekhez hasonlóan Koltón is hajnalban kezdődik.
– részletezte a folyamatot Sebők Zoltán. Hozzátette, „disznóebédre” – ahogy Koltón nevezik – sült húst készítenek, amit puliszkával tálalnak, estére pedig a „disznóvacsorára” disznótoros káposztalevest főznek savanyú káposzta levéből úgynevezett „hulladék húsokkal” és kolbászhúsból készült gombócokkal.
A disznó húsából kolbászt és májas-véres hurkát töltenek, van, aki gömböcöt is készít, de csinálnak disznósajtot és szalonnát is, amelyek később felkerülnek a füstre, a tokaszalonnát megabálják – mondta Sebők Zoltán. A koltói böllérversenyen a disznóvágás teljes folyamatát figyelembe veszik, „a szúrástól az utolsó mozzanatig”, ezenkívül pontozzák az ízeket, a sátrak dekorációját, a csapatmunkát, azt, ahogyan dolgozik a hússal a mészáros. A zsűri tagja lesz Hajdú Zoltán, a Magyarországon „kolbászkirályként” ismert, gyulai húsüzem vezetője, a gyergyószéki Benedek húsüzem igazgatója, valamint Koltóról egy nyugalmazott állatorvos – tette hozzá az alpolgármester. További részletek a máramarosi böllérversenyről a rendezvény Facebook-oldalán olvashatók.
A gyorshajtók kiszűrésére szervezett razziában vett részt, és intézkedés közben, a leállósávban gázolta el egy figyelmetlen sofőr.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
A romániai munkavállalók 2026-ban 17 törvényesen elrendelt munkaszüneti napra számíthatnak, amelyek közül 12 hétköznapra esik, így több alkalommal is kedveznek a hosszú hétvégék és a szabadságtervezés kialakításának.
Nemtetszését fejezte ki Ukrajna bukaresti nagykövetsége, miután kiderült: Kolozsváron pénteken két orosz művész részvételével tartanak koncertet.
Felrobbant egy gázpalack Élesden: a robbanás következtében teljesen leomlott egy első emeleti erkély, egy nő pedig súlyosan megsérült.
Romániában a szakiskolai oktatás a rendszer mostohagyerekének számít. Az ígéretes szólamok ellenére a szakiskolák magukra vannak utalva. Videós riportunkban annak jártunk utána, miként működik Kolozs megye egyetlen magyar mezőgazdasági szakiskolája.
A vízügyi szakemberek szerint négy-öt havi esőre lenne szükség ahhoz, hogy az ország legnagyobb síkvidéki víztározója elérje a normális szintet.
A kolozsvári bíróság arra kötelezte a kolozsvári regionális út- és hídügyi igazgatóságot (DRDP Cluj), hogy több mint 11 000 lejes kártérítést fizessen egy autótulajdonosnak.
Integrált közúti ellenőrzést folytattak kedden a DN1-es főúton országszerte. Kolozs megyében a rendőrök a Bányabükk térségében végzett ellenőrzésekre meghívták a sajtó képviselőit is. A rendőrök elsősorban alkoholtesztet végeztek.
Sikerrel valósult meg múlt héten az első Erdélyi Egyetemi Börze az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) szervezésében Csíkszeredában, az Erőss Zsolt Arénában.
szóljon hozzá!