Boldoggá avatták Bogdánffy Szilárd egykori vértanú püspököt Nagyváradon

Ezrek gyűltek össze a nagyváradi római katolikus székesegyházban és környékén, hogy tanúi legyenek, amint az egykor titokba felszentelt váradi püspök, Bogdánffy Szilárdot a katolikus egyház boldogainak sorába léptetik. A bazilika és a püspöki palota impozáns kertjében kivetítőt szereltek fel, amelyen azok is végigkövethették az eseményeket, akik már nem fértek be a templomba. A kerítéssel körülvett kert maga, de még annak környéke is már akkor annak látszott, amivé a neves esemény után válni is fog: búcsújáró helynek. Rózsafüzéreket, apró csecsebecséket árultak néhány standnál, sátorral érkezett a Kolbe könyvkiadó, a Caritasnál bárki segítséget kérhetett, aki nem érezte jól magát, de közben a rendőrség, illetve egy mentőautó is készenlétben állt.

Soknyelvű köszöntés

A romániai római katolikus egyház gyakorlatilag minden plébániája képviseltette magát, összesen nem kevesebb mint harmincnégy püspök és számos nagyméltóságú egyházi személy vonult be ünnepélyesen a székesegyházba. Böcskei László megyés püspök olaszul köszöntötte az esemény legmagasabb rangú meghívottját, Angelo Amato érseket, a vatikánvárosi Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusát, magyarul pedig Erdő Péter bíborost, prímást, az esztergom–budapesti főegyházmegye érsekét. Felidézte: amikor nagyjából egy évvel ezelőtt Esztergomban Meszlényi Zoltán Lajos vértanú püspököt avatták boldoggá, még nem is sejtették, hogy mostanra Nagyvárad válik egy ilyen örömteli és jelentős esemény helyszínévé. A váradi főpásztor a meghívottakat anyanyelvükön, románul, szlovákul és németül üdvözölte. Ezután kezdődött el a tulajdonképpeni boldoggá avatási ceremónia. Böcskei László előbb olaszul, majd magyarul kérte meg Amato érseket, közvetítse a Szentatya üzenetét Isten szolgája Bogdánffy Szilárd ügyében. Bogdánffy életútját ezután Szőke János szalézi atya ismertette – ő volt a boldoggá avatási kérelem posztulátora, tehát ő képviselte az ügyet a vatikáni kongregáció előtt. 

Bogdánffy Szilárd 1911-ben  született a vajdasági Feketetón. Iskolai tanulmányait Temesváron végezte, majd a váradi papneveldében tanult, később a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen csiszolta tovább teológiai tudását. 1934 júniusában szentelték pappá, majd Váradra visszakerülve számos iskolában nevelte a felnövekvő generációt, leendő papokat és világi tanulókat egyaránt. A nehéz helyzetű emberek, szegények, betegek gondozásában és védelmezésében mindig élen járt. Az akkori pápai nuncius 1949. június 11-én Bukarestben avatta titokban váradi püspökké, amikor a kommunista elnyomás egyre inkább sújtotta a római katolikus egyházat. Még abban az esztendőben letartóztatták, és egészen 1953-ig viselte a szenvedéseket és megaláztatásokat, mígnem október elsején a nagyenyedi börtönben testileg megtörve, magára hagyatva elnyerte a vértanúság koszorúját. Angelo Amato érsek az életút-ismertetés után felolvasta a XVI. Benedek pápa által szignált dekrétumot, amelyben az egyházfő kijelenti: Bogdánffy Szilárdot ezután boldogként tisztelhetjük, és minden év október 3-án ülhetjük meg ünnepét. Záróakkordként az új boldogról készült képet leplezték le a bazilika oltára mellett.

Ne féljetek!

„Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Féljetek inkább attól, aki a lelket is és a testet is el tudja pusztítani a gyehennában” – szólt Isten igéje Máté evangéliumából. Erdő Péter bíboros olyan megrendítő nagy ünnepnek nevezte ezt a napot, amelyet 57 éve vártak „mindazok, akik tudták vagy sejtették, hogy milyen szörnyű megpróbáltatás nehezedett az egyházra és a hívő emberekre a háború, majd a fanatikus kommunizmus nehéz és sötét évei alatt.” Kijelentette: Bogdánffy boldoggá avatása megtöri a több évtizedes csendet, amely az elnyomást mostanáig övezte. Isten az egyetlen, akit félnünk kell, mert ember csak a testet pusztíthatja el, a lelket nem, és épp ezt tudta a váradiak boldog mártírja is, aki a szenvedésben a végsőkig kitartott hite mellett. „Mert a vértanúk vére nem a keserűség emléke és a földi igazságszolgáltatás követelése, hanem a megbocsátás, a kiengesztelődés és az újjászületés ellenállhatatlan ereje. Magvetés a vértanúk vére, amelyből új hit, új élet és új remény fakad” – zárta beszédét a prímás.

A székesegyház belsejében és kertjében is több ponton folyt az áldoztatás. Azok, akik betértek, hogy részesei legyenek az eseménynek, távozáskor kisebb ajándékokat, ételt kaptak a szervezőktől. Zárásképpen Angelo Amato érsek néhány mondatban méltatta Bogdánffy jellemének nagyságát.

Példaértékű kitartás és vértanúság

Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatása a teljes romániai katolikus egyház számára nagy örömet jelent. A valamennyi romániai katolikus püspököt és érseket magában foglaló püspöki konferencia már egy májusi közleményben kifejtette álláspontját a boldoggá avatásról.

A dokumentum Ioan Robu bukaresti római katolikus érseket idézi, a püspöki konferencia akkori elnökét, aki kifejtette, hogy a teljes romániai katolikus egyház számára örömet jelent az 1953-ban elhunyt nagyváradi püspök boldoggá avatása, hiszen a hitéért vállalt vértanúsága és kitartása mindenki számára példaértékű.

A bukaresti érsek emellett októberi körlevelében a romániai katolikus egyház ünnepének nevezte a boldoggá avatás kihirdetését, és azt kérte a papoktól, hogy a bukaresti érsekség területén lévő valamennyi templomban szombaton délelőtt 11 órakor negyed órán keresztül szóljanak a harangok.

A romániai katolikus egyház magában foglalja az országban található római katolikus, görög katolikus, örmény katolikus és bolgár katolikus egyházmegyék összességét. A püspöki konferenciát valamennyi részegyház és felekezet vezetői közösen alkotják.