Hirdetés

„Nincsenek nyertesek és vesztesek” – a három erdélyi magyar pártvezető a népszavazás eredményéről

•  Fotó: Agerpres/Simion Mechno

Fotó: Agerpres/Simion Mechno

A Krónikának nyilatkozó három erdélyi magyar pártelnök közül Kelemen Hunor azzal magyarázta a hétvégi népszavazást övező érdektelenséget, hogy a választók nem tekintették lényeges próblémának a család meghatározását. Biró Zsolt szerint az eredmény figyelmeztetés az egyházak és a közösség vezetői számára, míg Szilágyi Zsolt azt emelte ki, hogy a magyarság nem érezte magáénak a kérdést.

 

Bíró Blanka

2018. október 08., 18:522018. október 08., 18:52

2018. október 08., 18:532018. október 08., 18:53

A választópolgárok nem tekintették olyan fajsúlyos problémának a család meghatározását, amit most alkotmánymódosítással kell megoldani – Kelemen Hunor szerint ez lehet az egyik magyarázata a hétvégi, érvénytelennek bizonyult népszavazáson tapasztalt távolmaradásnak,

a tanulság pedig az, hogy ennél sokkal fontosabb dolgokra kellene figyelnie az ország vezetésének.

Hirdetés

Mint ismeretes, a család meghatározásáról szóló referendumon hiába győztek elsöprő arányban az igenek, mivel a választópolgárok csupán alig több, mint 21 százaléka voksolt a szükséges legalább 30 százalék helyett.

Az RMDSZ elnöke a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, a referendum előtt mindkét oldal „hihetetlen módon manipulált”, butaságokkal riogattak, észszerű érvelésre, korrekt racionális vitára nem volt lehetőség, így ez is összezavarta az embereket. Sokan felvetették, hogy ennek a kérdésnek a rendezése nem a politikum feladata, de a parlamentnek kezdenie kellett valamit egy olyan polgári kezdeményezéssel, amely mellett hárommillió aláírás összegyűlt – mondta a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor hozzátette, szeptemberben még nem hitte el, hogy októberben valóban kiírják a referendumot, és ilyen rövid idő alatt meg tudják szervezni. Emlékeztetett: az RMDSZ hivatalos, illetve az ő személyes álláspontja is, hogy a szavazati joggal élni kell.

Idézet
Mondhatsz igent vagy nemet, de implikálódás nélkül nincs demokrácia. Következetesen részvételre biztattunk, ám mindenkinek a lelkiismeretére bíztuk a döntést, hiszen az erdélyi magyarság opciói sokfélék. Ebbe az is belefért, hogy a szövetségen belül különböző érvelések hangzottak el”

– fogalmazott Kelemen Hunor. Kiemelte, hogy nem bűnösöket kell keresni, hiszen azzal tovább mélyül a társadalom megosztottsága; nincsenek nyertesek és vesztesek, hiszen a gyakorlatban semmi nem változott, szombaton sem tudta összeadni a polgármester az azonos neműeket, és ma sem.

Kelemen Hunor •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Kelemen Hunor

Fotó: Gecse Noémi

Az RMDSZ elnöke ugyanakkor elhibázottnak tartja, hogy 1991-ben az alkotmányban összemosták a család és a házasság intézményét, „elkövették az eredendő bűnt”, 2009-ben pedig a polgári törvénykönyv ezt fokozta, még inkább megosztva a társadalmat.

Hozzátette, érdemben kell foglalkozni a civil partnerség intézményével, megteremtve a lehetőséget azok számára, akik a mostani jogszabályok szerint valamilyen oknál fogva „kimaradnak” a házasság intézményéből. „Hosszú távon külön kell választani a házasság és a család intézményét. Ez nem mostani felismerés: már régóta mondjuk, hiszen jelenleg az alkotmány és a polgári törvénykönyv is a házasságot tekinti a család alapjának, ami eleve elhibázott, mert vannak olyan családok, melyek mögött még vagy már nincs házasság” – szögezte le Kelemen Hunor.

Biró Zsolt: az érvényes népszavazás világos üzenet lett volna

Biró Zsolt a Magyar Polgári Párt elnöke szerint el kell gondolkodni az eredményen, hiszen amikor amúgy is válságban van a család intézménye, a keresztény értékrend, az egyházakat, a közösség vezetőit is figyelmeztették a választópolgárok a távolmaradásukkal. Az MPP vezetője a Krónikának úgy fogalmazott, az érvénytelen népszavazás nem kérdőjelezi meg a család intézményét vagy annak szerepét a társadalom felépítésében.

Idézet
Kereszténydemokrata ideológián alapuló pártként nekünk a jövőben is el kell követnünk mindent, hogy felhívjuk a figyelmet a nyílt társadalmat agresszíven hirdető veszélyekre, arra, hogy a liberalizmus nem azonos a szabadossággal”

– szögezte le a polgári párti politikus. Biró Zsolt szerint a kormányzó párt népszerűtlensége, a kormányzás kudarcai és a kérdésfelvetés azonosítása az ortodox egyházzal egyaránt távolmaradást eredményezett – ez különösen Székelyföldre mondható el. Az MPP-elnök úgy véli, a referendum legnagyobb vesztese az ortodox egyház, és nem tartja szerencsésnek, hogy a politikai pártok egymásra mutogatnak. Ennek szerinte a „belmagyar politikában” sincs értelme, bár az MPP egyértelműen állást foglalt, beszállt a kampányba, míg az RMDSZ ezt csak „fél szájjal tette”.

Biró Zsolt •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Biró Zsolt

Fotó: Barabás Ákos

A pártelnök lapunknak rámutatott, a referendumot megelőző agresszív negatív kampány is azt eredményezte, hogy a választók azt üzenték, nem kérnek ebből. „Sajnálatos, hogy a polgári törvénykönyvbe foglaltak alkotmányos megerősítése elmarad, hiszen a polgári törvénykönyvet egyszerű parlamenti többséggel lehet módosítani, a különböző kormányzatok előszeretettel nyúlnak a sürgősségi kormányrendeletekhez.

Idézet
Az alkotmányos garancia megakadályozta volna, hogy egy kormány esetleg brüsszeli megrendelésre hozzányúljon a család meghatározásához, annak törvényi szabályozásához”

– mondta Biró Zsolt. Szerinte az érvényes népszavazás világos üzenet lett volna, hogyan képzeljük el a jövőnket az Európai Unión belül, a közösségünk jövőjét a Kárpát-medencében.

Szilágyi Zsolt: a magyarok nem érezték magukénak a kérdést

A társadalmi értékről mondott vélemény lehetősége nem mozgósította az embereket, mert az elmúlt 29 évben a politikum a „zsákmányelosztásra” szocializálta a választópolgárokat – mondta a Krónikának Szilágyi Zsolt. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke felidézte, hogy a kormánypártok rátelepedtek a referendumra, majd a „brüsszeli fenyegetés után behúzták a kéziféket”. Ugyanakkor a népszavazás során technikailag is rosszul tették fel a kérdést, ez sem ösztönözte a részvételt.

Szilágyi Zsolt szerint a magyar közösség nem érezte magáénak a kérdést – ennek a legjobb példája a Kovászna és Hargita megyei távolmaradás.

Az is zavaró lehetett a választópolgárok számára, hogy míg a történelmi egyházak, az MPP, és az EMNP egyértelmű igenre és részvételre mozgósított, az RMDSZ azt mondta, mindenki szavazzon, ahogy akar. „A magyar szavazóbázis szempontjából az a tanulság, hogy közös célok megfogalmazásával és közös mozgósítással lehet maximalizálni a részvételt”– szögezte le lapunknak Szilágyi Zsolt.

Szilágyi Zsolt •  Fotó: Biró István Galéria

Szilágyi Zsolt

Fotó: Biró István

Az EMNP elnöke hangsúlyozta:

a polarizáltság, a kampányban felcsapó indulatok rávilágítottak arra, hogy Romániában rendezni kell a bejegyzett élettársi viszony intézményét, erre társadalmi igény mutatkozik.

„A törvényhozásnak már rég foglalkoznia kellett volna ezzel a kérdéssel, ám a referendum után ezt most mindenképpen meg kell tennie. Mint ahogy a családpolitikák erősítésére, családbarát törvényekre is szükség van” – szögezte le a néppárt elnöke. Szerinte még sokat kell fejlődnie a román politikai kultúrának, hogy egy vita során a befogadás, a tolerancia szelleme domináljon, ne az indulatok és a gyűlölet, amit a magyar közösség többször is megtapasztalt az elmúlt száz év során. Bíró Blanka

 

Erdélyi érdektelenség

Érdektelenségbe fulladt a népszavazás Erdélyben is. Országos szinten a legalacsonyabb részvételt (8,5 százalékot) Kovászna megyéből jelentették: itt 15 500 választó járult az urnákhoz, közülük 2700-an voksoltak pótlistára, az „igenek” aránya 90,69 százalék volt. Hargita megyében a jogosultak 11,12 százaléka voksolt: a 30 ezer szavazó 91,9 százaléka támogatta az alkotmánymódosítást. Szatmár megyében a választók 14,89%-a, Szeben megyében 14,96%-a, Maros megyében 15,70%-a, Brassó megyében 17,58%-a, Máramaros megyében 17,78%-a, Temes megyében 18,36%-a, Kolozs megyében 18,61%-a, Arad megyében 21,33%-a, Szilágy megyében 22,08%-a, Hunyad megyében 22,19%-a, Krassó-Szörény megyében 24,15%-a, Beszterce-Naszód megyében 26,95%-a, Bihar megyében 28,92%-a voksolt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 23., hétfő

Álvevő intézi a futárszolgálatot, eltűnik a pénz: új csalási mechanizmusra figyelmeztet a rendőrség

Új csalási módszerre hívja fel a figyelmet a Fehér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályának közleménye. Az álvevő csalók ezúttal a csomagküldő szolgáltatásokat vették célba.

Álvevő intézi a futárszolgálatot, eltűnik a pénz: új csalási mechanizmusra figyelmeztet a rendőrség
Hirdetés
2026. február 23., hétfő

Elszabadult kutyák támadtak rá egy fiúra Maros megyében, őrizetbe vették a gazdát

Súlyos sérüléseket okoztak Nyárádtőn egy ház udvaráról elszabadult kutyák, amikor megtámadtak egy 13 éves fiút, aki az állatok tulajdonosának lakóháza mögötti területen, egy mezőn tartózkodott. Az incidens következtében a kiskorút kórházba szállították.

Elszabadult kutyák támadtak rá egy fiúra Maros megyében, őrizetbe vették a gazdát
2026. február 23., hétfő

Tavasziasra fordul az időjárás: a sokéves átlagnál melegebb napok következnek

A következő két hétben a hegyvidék kivételével az ország nagy részén többnyire fagypont fölötti nappali hőmérsékleti értékek várhatók, csapadékra február utolsó napjaiban és március elején van kilátás.

Tavasziasra fordul az időjárás: a sokéves átlagnál melegebb napok következnek
2026. február 23., hétfő

Felújítják a Franyó Zoltán-emlékházat, és irodalmi fesztivál színhelyévé alakítják

A néhai írót és műfordítót 1970-ben Herder-díjjal tüntették ki, temesvári házát halálakor az írószövetségre hagyományozta végrendeletileg.

Felújítják a Franyó Zoltán-emlékházat, és irodalmi fesztivál színhelyévé alakítják
Hirdetés
2026. február 23., hétfő

Vasútfejlesztés Erdélyben: aláássák a nemzetgazdaságot?

Durván kitámadta a legfontosabbnak tartott erdélyi vasútfejlesztési munkálatok kivitelezőit a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely sürgős miniszteri beavatkozást követel „a nemzetgazdaság aláásása” miatt.

Vasútfejlesztés Erdélyben: aláássák a nemzetgazdaságot?
2026. február 23., hétfő

Elhalasztották Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatását

A szakadó eső ellenére nagyjából kétszázan gyűltek össze hétfő reggel 10 órakor, a bírósági végrehajtó által küldött kilakoltatási felszólításban szereplő végső időpontban a nagyváradi premontrei templom előtt.

Elhalasztották Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatását
2026. február 22., vasárnap

Sűrűn csengett a telefon az elmúlt 24 órában a hegyimentőknél

Az elmúlt 24 órában 127 segélykérés érkezett a Salvamont hegyimentőihez, akik összesen 133 bajba jutott turistán segítettek, közülük 40-et kórházba is szállítottak — a legtöbb riasztást a sinaiai és brassói egységek kapták.

Sűrűn csengett a telefon az elmúlt 24 órában a hegyimentőknél
Hirdetés
2026. február 21., szombat

Marosvásárhelyi kórház is csatlakozik a szívhalál-megelőző hálózathoz

A marosvásárhelyi és craiovai megyei sürgősségi klinikai kórház az országos hirtelen szívhalál megelőző program új központja lett. A bővítés növeli az intervenciós kapacitást, csökkenti az áthelyezéseket, és életet menthet a magas kockázatú betegeknél.

Marosvásárhelyi kórház is csatlakozik a szívhalál-megelőző hálózathoz
2026. február 21., szombat

Mit tudott a Securitate a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor felrobbantásáról?

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.

Mit tudott a Securitate a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor felrobbantásáról?
2026. február 21., szombat

Bűnügyi nyomozás indult a Kolozs megyei bölényfarmon történt tömeges állatpusztulás ügyében

A gyanú megalapozottságát vizsgáló, in rem eljárás indult Kolozs megyei récekeresztúri bölényfarm ügyében, miután a közelmúltban több mint 200 elpusztult állat tetemére bukkantak. A hatóságok súlyos állat- és környezetvédelmi visszaéléseket vizsgálnak.

Bűnügyi nyomozás indult a Kolozs megyei bölényfarmon történt tömeges állatpusztulás ügyében
Hirdetés
Hirdetés