
Fotó: Agerpres/Simion Mechno
A Krónikának nyilatkozó három erdélyi magyar pártelnök közül Kelemen Hunor azzal magyarázta a hétvégi népszavazást övező érdektelenséget, hogy a választók nem tekintették lényeges próblémának a család meghatározását. Biró Zsolt szerint az eredmény figyelmeztetés az egyházak és a közösség vezetői számára, míg Szilágyi Zsolt azt emelte ki, hogy a magyarság nem érezte magáénak a kérdést.
2018. október 08., 18:522018. október 08., 18:52
2018. október 08., 18:532018. október 08., 18:53
A választópolgárok nem tekintették olyan fajsúlyos problémának a család meghatározását, amit most alkotmánymódosítással kell megoldani – Kelemen Hunor szerint ez lehet az egyik magyarázata a hétvégi, érvénytelennek bizonyult népszavazáson tapasztalt távolmaradásnak,
Mint ismeretes, a család meghatározásáról szóló referendumon hiába győztek elsöprő arányban az igenek, mivel a választópolgárok csupán alig több, mint 21 százaléka voksolt a szükséges legalább 30 százalék helyett.
Az RMDSZ elnöke a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, a referendum előtt mindkét oldal „hihetetlen módon manipulált”, butaságokkal riogattak, észszerű érvelésre, korrekt racionális vitára nem volt lehetőség, így ez is összezavarta az embereket. Sokan felvetették, hogy ennek a kérdésnek a rendezése nem a politikum feladata, de a parlamentnek kezdenie kellett valamit egy olyan polgári kezdeményezéssel, amely mellett hárommillió aláírás összegyűlt – mondta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor hozzátette, szeptemberben még nem hitte el, hogy októberben valóban kiírják a referendumot, és ilyen rövid idő alatt meg tudják szervezni. Emlékeztetett: az RMDSZ hivatalos, illetve az ő személyes álláspontja is, hogy a szavazati joggal élni kell.
– fogalmazott Kelemen Hunor. Kiemelte, hogy nem bűnösöket kell keresni, hiszen azzal tovább mélyül a társadalom megosztottsága; nincsenek nyertesek és vesztesek, hiszen a gyakorlatban semmi nem változott, szombaton sem tudta összeadni a polgármester az azonos neműeket, és ma sem.
Kelemen Hunor
Fotó: Gecse Noémi
Hozzátette, érdemben kell foglalkozni a civil partnerség intézményével, megteremtve a lehetőséget azok számára, akik a mostani jogszabályok szerint valamilyen oknál fogva „kimaradnak” a házasság intézményéből. „Hosszú távon külön kell választani a házasság és a család intézményét. Ez nem mostani felismerés: már régóta mondjuk, hiszen jelenleg az alkotmány és a polgári törvénykönyv is a házasságot tekinti a család alapjának, ami eleve elhibázott, mert vannak olyan családok, melyek mögött még vagy már nincs házasság” – szögezte le Kelemen Hunor.
Biró Zsolt a Magyar Polgári Párt elnöke szerint el kell gondolkodni az eredményen, hiszen amikor amúgy is válságban van a család intézménye, a keresztény értékrend, az egyházakat, a közösség vezetőit is figyelmeztették a választópolgárok a távolmaradásukkal. Az MPP vezetője a Krónikának úgy fogalmazott, az érvénytelen népszavazás nem kérdőjelezi meg a család intézményét vagy annak szerepét a társadalom felépítésében.
– szögezte le a polgári párti politikus. Biró Zsolt szerint a kormányzó párt népszerűtlensége, a kormányzás kudarcai és a kérdésfelvetés azonosítása az ortodox egyházzal egyaránt távolmaradást eredményezett – ez különösen Székelyföldre mondható el. Az MPP-elnök úgy véli, a referendum legnagyobb vesztese az ortodox egyház, és nem tartja szerencsésnek, hogy a politikai pártok egymásra mutogatnak. Ennek szerinte a „belmagyar politikában” sincs értelme, bár az MPP egyértelműen állást foglalt, beszállt a kampányba, míg az RMDSZ ezt csak „fél szájjal tette”.
Biró Zsolt
Fotó: Barabás Ákos
A pártelnök lapunknak rámutatott, a referendumot megelőző agresszív negatív kampány is azt eredményezte, hogy a választók azt üzenték, nem kérnek ebből. „Sajnálatos, hogy a polgári törvénykönyvbe foglaltak alkotmányos megerősítése elmarad, hiszen a polgári törvénykönyvet egyszerű parlamenti többséggel lehet módosítani, a különböző kormányzatok előszeretettel nyúlnak a sürgősségi kormányrendeletekhez.
– mondta Biró Zsolt. Szerinte az érvényes népszavazás világos üzenet lett volna, hogyan képzeljük el a jövőnket az Európai Unión belül, a közösségünk jövőjét a Kárpát-medencében.
A társadalmi értékről mondott vélemény lehetősége nem mozgósította az embereket, mert az elmúlt 29 évben a politikum a „zsákmányelosztásra” szocializálta a választópolgárokat – mondta a Krónikának Szilágyi Zsolt. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke felidézte, hogy a kormánypártok rátelepedtek a referendumra, majd a „brüsszeli fenyegetés után behúzták a kéziféket”. Ugyanakkor a népszavazás során technikailag is rosszul tették fel a kérdést, ez sem ösztönözte a részvételt.
Az is zavaró lehetett a választópolgárok számára, hogy míg a történelmi egyházak, az MPP, és az EMNP egyértelmű igenre és részvételre mozgósított, az RMDSZ azt mondta, mindenki szavazzon, ahogy akar. „A magyar szavazóbázis szempontjából az a tanulság, hogy közös célok megfogalmazásával és közös mozgósítással lehet maximalizálni a részvételt”– szögezte le lapunknak Szilágyi Zsolt.
Szilágyi Zsolt
Fotó: Biró István
Az EMNP elnöke hangsúlyozta:
„A törvényhozásnak már rég foglalkoznia kellett volna ezzel a kérdéssel, ám a referendum után ezt most mindenképpen meg kell tennie. Mint ahogy a családpolitikák erősítésére, családbarát törvényekre is szükség van” – szögezte le a néppárt elnöke. Szerinte még sokat kell fejlődnie a román politikai kultúrának, hogy egy vita során a befogadás, a tolerancia szelleme domináljon, ne az indulatok és a gyűlölet, amit a magyar közösség többször is megtapasztalt az elmúlt száz év során. Bíró Blanka
Erdélyi érdektelenség
Érdektelenségbe fulladt a népszavazás Erdélyben is. Országos szinten a legalacsonyabb részvételt (8,5 százalékot) Kovászna megyéből jelentették: itt 15 500 választó járult az urnákhoz, közülük 2700-an voksoltak pótlistára, az „igenek” aránya 90,69 százalék volt. Hargita megyében a jogosultak 11,12 százaléka voksolt: a 30 ezer szavazó 91,9 százaléka támogatta az alkotmánymódosítást. Szatmár megyében a választók 14,89%-a, Szeben megyében 14,96%-a, Maros megyében 15,70%-a, Brassó megyében 17,58%-a, Máramaros megyében 17,78%-a, Temes megyében 18,36%-a, Kolozs megyében 18,61%-a, Arad megyében 21,33%-a, Szilágy megyében 22,08%-a, Hunyad megyében 22,19%-a, Krassó-Szörény megyében 24,15%-a, Beszterce-Naszód megyében 26,95%-a, Bihar megyében 28,92%-a voksolt.
A magyar kormány támogatóan viszonyul a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCsSz) tevékenységéhez. Legalábbis ez derült ki, amikor Lannert Judit oktatási miniszter csütörtökön online beszélgetést folytatott csángó gyerekekkel.
Rátámadt egy idős férfira egy medve, amelyet előzőleg elgázolt egy autó a Maros megyei Erdőszentgyörgyön – közölte a megyei rendőr-kapitányság.
Farkasok terrorizálják egy ideje a Hunyad megyei Petrilla városához tartozó beosztott falu, Csimpa lakóit.
Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.
A jogosítvány megszerzése után sokan már csak a mindennapi rutinra hagyatkoznak, csakhogy egyes közlekedési szabályok időközben megváltoztak, másokat pedig eleve tévesen tanultak meg az autósok.
Bethlenszentmiklóson nem egyszerűen egy műemlék helyreállítása zajlik: miközben a szakemberek a tűzvészben megrongálódott unitárius templom szerkezeti problémáit próbálják orvosolni, az épület eddig ismeretlen múltja is egyre részletesebben kirajzolódik.
Hargita megye hivatalosan is Románia első zöld desztinációja – adta hírül szerdán a székelyföldi megye önkormányzatának sajtóosztálya. A Krónikához eljuttatott közlemény úgy fogalmaz: ez újabb fontos mérföldkő a fenntartható turizmus útján.
Ötszáz lej első látásra komoly segítségnek tűnik az iskolakezdéshez, ám a hazai árak alapján legfeljebb az alapvető tanszerekre és egy olcsóbb iskolatáskára lehet elég.
Megalakulásának 80. és önállósodásának 50. évfordulóját ünnepelte a
Marosvásárhely-Felsővárosi Református Egyházközség. Az immár évek óta hagyományos Felsővárosi Napok idei mottója: „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr.”
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium.
szóljon hozzá!