A magyarországi küldöttség két nap alatt 13 települést látogatott meg, ahol az MCSMSZ a magyar kormány támogatásával óvodákat, iskolákat, közösségi házakat épített, vagy újított fel
Fotó: Facebook/Szászfalvi László
Lendületesen zajlik a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) gondozásában a Bákó megyei, csángóföldi magyar oktatási hálózat fejlesztése – állapította meg Szili Katalin kétnapos csángóföldi látogatása tapasztalatait összegezve.
2023. május 17., 14:452023. május 17., 14:45
A miniszterelnöki főtanácsadó szerdán az MTI-nek elmondta: az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságával és Járai Zsigmonddal, a csángó-magyar együttműködést koordináló miniszterelnöki megbízottal együtt, az MCSMSZ felügyelő bizottságának tagjaként is látogatta végig azoknak a fejlesztéseknek a helyszíneit, amelyek az elmúlt négy évben történtek.
Előzőleg hat éve járt a Nemzeti Összetartozás Bizottságának küldöttsége Csángóföldön. A mostani, Pánczél Károly bizottsági elnök vezette delegációban a testület öt tagja, Jakab István parlamenti alelnök, két kormánypárti és két ellenzéki képviselő vett részt.
Csángóföldön 34 településen körülbelül 55 ezer magyar ajkú, vagy önmagát magyarnak valló lakos él, közülük 22 településen mintegy 2200 gyermek naponta részesül étkeztetésben, és tanulja a magyar nyelvet, fejlesztik tovább a magyar kultúrával, hagyományokkal kapcsolatos ismereteit – részletezte a miniszterelnöki főtanácsadó. Most mintegy 70 pedagógus végzi a tanítást, rajtuk kívül az MCSMSZ-nek 38 olyan munkatársa van még, akik a hagyományőrzést vagy pedig a népi hangszeroktatást tanítják.
Fotó: Facebook/Dr. Szili Katalin
A tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest Bákó megye volt az egyetlen Romániában, ahol az önmagukat magyarnak vallók létszáma nőtt. A tavalyi cenzuson hétszázalékos növekedést regisztráltak a Bákó megyei magyarság létszámában a 2011-es adatokhoz képest.
Örömre ad okot, hogy a cenzus adatai szerint megerősödött a magyar identitás a Csángóföldön – mondta el a Krónika megkeresésére Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) oktatási programjának koordinátora.
„Jelentős eredményeket értünk el, bízom benne, hogy a következő évek fejlesztései tovább fogják segíteni azt, hogy az itt élők az identitásukat, önazonosságukat megőrizzék, azáltal, hogy hozzájutnak a magyar nyelvi kultúrához, támogatják őket a hagyományok ápolásában, megőrzésében” – mondta Szili Katalin Felidézte: 2006-ban, még házelnökként járt először Csángóföldön Bogdan Olteneanuval, a román képviselőház akkori elnökével együtt, amiről, mint mondta az egyik marosvásárhelyi lap úgy számolt be, hogy „IV. Béla után Szili Katalin volt az első magyar közjogi méltóság, aki Csángóföldre látogatott”. Úgy értékelte:
Fotó: Facebook/Szászfalvi László
Elmondása szerint örömmel tapasztalta – és ezt Pogár László, a szövetség elnöke is megerősítette –, hogy az MCSMSZ-nek jó a kapcsolata a polgármesterekkel és egyházi képviselőkkel, mára már sikerült a szervezetnek is olyan tekintélyre szert tennie, amely alapján az együttműködéseket tartalmassá és távlatossá tudják tenni.
Szili Katalin kifejezte meggyőződését, hogy a csángóföldi programok folytatódni fognak, hiszen a magyar alaptörvény leszögezi, hogy a magyar állam felelősséget visel a határon kívül élő nemzettársakért. „Erőnkhöz képest ezeket a feladatokat tovább fogjuk gondozni, hiszen látható, hogy ennek az eredményei ki is mutathatók” – ígérte a miniszerelnöki főtanácsadó.
Nemcsak a magyar nyelv és kultúra (vissza)tanítására, de a csángó gyerekek lelkének formálására is hangsúlyt fektet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tehetséggondozó programja – mondta el a Krónikának Orbán Imola pszichológus, programfelelős.
A magyar állam támogatásával vásárolt és felújított magyar házat avattak vasárnap a csángóföldi Nagypatakon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!