A magyarországi küldöttség két nap alatt 13 települést látogatott meg, ahol az MCSMSZ a magyar kormány támogatásával óvodákat, iskolákat, közösségi házakat épített, vagy újított fel
Fotó: Facebook/Szászfalvi László
Lendületesen zajlik a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) gondozásában a Bákó megyei, csángóföldi magyar oktatási hálózat fejlesztése – állapította meg Szili Katalin kétnapos csángóföldi látogatása tapasztalatait összegezve.
2023. május 17., 14:452023. május 17., 14:45
A miniszterelnöki főtanácsadó szerdán az MTI-nek elmondta: az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságával és Járai Zsigmonddal, a csángó-magyar együttműködést koordináló miniszterelnöki megbízottal együtt, az MCSMSZ felügyelő bizottságának tagjaként is látogatta végig azoknak a fejlesztéseknek a helyszíneit, amelyek az elmúlt négy évben történtek.
Előzőleg hat éve járt a Nemzeti Összetartozás Bizottságának küldöttsége Csángóföldön. A mostani, Pánczél Károly bizottsági elnök vezette delegációban a testület öt tagja, Jakab István parlamenti alelnök, két kormánypárti és két ellenzéki képviselő vett részt.
Csángóföldön 34 településen körülbelül 55 ezer magyar ajkú, vagy önmagát magyarnak valló lakos él, közülük 22 településen mintegy 2200 gyermek naponta részesül étkeztetésben, és tanulja a magyar nyelvet, fejlesztik tovább a magyar kultúrával, hagyományokkal kapcsolatos ismereteit – részletezte a miniszterelnöki főtanácsadó. Most mintegy 70 pedagógus végzi a tanítást, rajtuk kívül az MCSMSZ-nek 38 olyan munkatársa van még, akik a hagyományőrzést vagy pedig a népi hangszeroktatást tanítják.
Fotó: Facebook/Dr. Szili Katalin
A tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest Bákó megye volt az egyetlen Romániában, ahol az önmagukat magyarnak vallók létszáma nőtt. A tavalyi cenzuson hétszázalékos növekedést regisztráltak a Bákó megyei magyarság létszámában a 2011-es adatokhoz képest.
Örömre ad okot, hogy a cenzus adatai szerint megerősödött a magyar identitás a Csángóföldön – mondta el a Krónika megkeresésére Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) oktatási programjának koordinátora.
„Jelentős eredményeket értünk el, bízom benne, hogy a következő évek fejlesztései tovább fogják segíteni azt, hogy az itt élők az identitásukat, önazonosságukat megőrizzék, azáltal, hogy hozzájutnak a magyar nyelvi kultúrához, támogatják őket a hagyományok ápolásában, megőrzésében” – mondta Szili Katalin Felidézte: 2006-ban, még házelnökként járt először Csángóföldön Bogdan Olteneanuval, a román képviselőház akkori elnökével együtt, amiről, mint mondta az egyik marosvásárhelyi lap úgy számolt be, hogy „IV. Béla után Szili Katalin volt az első magyar közjogi méltóság, aki Csángóföldre látogatott”. Úgy értékelte:
Fotó: Facebook/Szászfalvi László
Elmondása szerint örömmel tapasztalta – és ezt Pogár László, a szövetség elnöke is megerősítette –, hogy az MCSMSZ-nek jó a kapcsolata a polgármesterekkel és egyházi képviselőkkel, mára már sikerült a szervezetnek is olyan tekintélyre szert tennie, amely alapján az együttműködéseket tartalmassá és távlatossá tudják tenni.
Szili Katalin kifejezte meggyőződését, hogy a csángóföldi programok folytatódni fognak, hiszen a magyar alaptörvény leszögezi, hogy a magyar állam felelősséget visel a határon kívül élő nemzettársakért. „Erőnkhöz képest ezeket a feladatokat tovább fogjuk gondozni, hiszen látható, hogy ennek az eredményei ki is mutathatók” – ígérte a miniszerelnöki főtanácsadó.
Nemcsak a magyar nyelv és kultúra (vissza)tanítására, de a csángó gyerekek lelkének formálására is hangsúlyt fektet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tehetséggondozó programja – mondta el a Krónikának Orbán Imola pszichológus, programfelelős.
A magyar állam támogatásával vásárolt és felújított magyar házat avattak vasárnap a csángóföldi Nagypatakon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy elektromos roller okozhatta azt a robbanást és tüzet, amely szombat kora reggel egy temesvári tömbház földszinti lakásában történt. A temesvári balesetben három személy könnyebben megsérült, az épületből 43 lakót kellett kimenekíteni.
Nyomtatott és online kiadványainak valamennyi munkatársától megválik a római katolikus egyház, amely átszervezéssel magyarázza a döntést. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) méltánytalannak tartja az újságírókkal szembeni bánásmódot.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség.
Nagykalota és Kalotaszentkirály között kirajzolódtak a Kalota-patakon épülő víztározónak a körvonalai. A gátnak elsősorban árvízvédelmi szerepe lesz, de a majdani víztükör turisztikai vonzerejére is számítanak Kalotaszentkirályon.
Fotócsomagok, bankettek, ajándékok, limuzin és olykor korlátlan italfogyasztás is növelheti a végzős év költségeit, amelyek egyes családoknál több ezer lejre rúgnak. Kolozs megyei szülőket és pedagógust kérdeztünk a költekezés határairól.
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Még be sem mutatta miniszterjelöltjeinek listáját, a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac máris elveszítette egyik kiszemeltjét. Adrian Papahagi kolozsvári bölcsész bejelentette: nem kívánja irányítani a kulturális tárcát a kormányban.
Az aradi önkormányzatnak 37 ezer lej pénzbírságot kell fizetnie, amiért a jogerős bírósági ítélet ellenére sem aszfaltozott le egy utcát. Korábban a bíróság kártérítést ítélt meg az egyik lakó javára.
Jogerőssé vált a Maros megyei törvényszék május 19-i ítélete, amelyben életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a mezőméhesi Emil Gânjre, aki megölte és felgyújtotta barátnőjét.
Maros megyében teljes körű exporttilalmat vezettek be a juhállományra, miután több gazdaságban juhhimlőt, a múlt héten pedig a kiskérődzők pestisének (PMR) egy újabb gócát is azonosították.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!