Biztonságot kér az RMDSZ

A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szatmárnémeti ülésén az elnök hangsúlyozta: az a közösség, amelyik nem érzi magát biztonságban, szabad sem lehet, és nem gyarapodhat, nem fejlődhet megfelelőképpen.

Kelemen szerint nem az RMDSZ tért vissza a sérelmi politizáláshoz, ahogy ezt sokan állítják, hanem a román állam tért le a jogállamiság útjáról. „Az az állam, amelyben a többség és a kisebbség között ingatag a béke, az nem lehet biztonsági tényező a térségben” – jelentette ki. Azt a tényt, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma 2015-ös jelentésébe az erdélyi magyarság számtalan sérelme bekerült, úgy értékelte: „a rakétavédelmi pajzs alatt mégsem kerülnek árnyékba a kisebbségi jogok”. Az RMDSZ elnöke szerint – még ha utópiának is tűnik – a magyarság nem mondhat le arról a törekvéséről, hogy Romániában köttessék egy etnikumközi megállapodás a kisebbségi jogokról. Ehhez kell kitaposni az utat. Szerinte a júniusi önkormányzati választásokon és az őszi parlamenti választásokon olyan helyzetet kell teremteni, amelyben számolni kell az RMDSZ erejével.

A szövetségi elnök az RMDSZ választási programjának a főbb elemeit is felsorolta, amelyeket a szövetség vezető politikusai bontottak ki részletesen. Mint hangsúlyozta, a program kiemelt célja, hogy a szövetség majdani önkormányzati képviselői esélyt, munkahelyeket biztosítsanak a fiataloknak, rezsicsökkentést a családoknak, gyermekközpontú, minőségi oktatást a gyermekeknek, az épített örökség védelmét, valamint a mélyszegénység felszámolását, a roma közösség munkaerőpiaci esélyének a megteremtését. A programot elfogadta az RMDSZ vezetőtestülete.
Az SZKT ülésén az RMDSZ fontos önkormányzati tisztségekre pályázó politikusai is felszólaltak. A szatmárnémeti polgármesteri székért versenybe szálló Kereskényi Gábor képviselő kijelentette: a Szociáldemokrata Párt színeiben megválasztott jelenlegi elöljáró több kárt okozott a városnak, mint száz év árvizei. Ezért van szükség arra, hogy négy év kimaradás után ismét RMDSZ-es vezetője legyen, vélte.

„Nőuralom” a nagyváradi jelöltlistán
Új, a közéletben eddig még nem tevékenykedő személyek kerültek fel az RMDSZ nagyváradi tanácsosjelölt-listájának befutó helyeire, ráadásul az eddigi gyakorlattól eltérően a nők vannak többségben. Mivel a rangsoroló gyűlésen több jelölt között holtverseny alakult ki, az első hat jelölt – Kecse Gabriella, Kirei Melinda, Kis Gábor, Kecskés Irén Mónika, Pető Dalma és Végh Margaréta – ábécésorrendben következik Huszár István alpolgármester, polgármesterjelölt után.
Pénteken a Hargita megyei tanácsosi jelöltlistát is véglegesítették. A Hargita Megyei Tanács élére Borboly Csaba megyei tanácselnököt, míg a két alelnöki tisztségbe Incze Csongort és Barti Tihamért nevesítették.

A legnagyobb tapsot Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kapta, aki arról beszélt, hogy a Székelyföld is beszorítottnak érzi magát, ha a Partiumban, belső Erdélyben a magyarok kiszorulnak a vezető önkormányzati tisztségekből. Az erdélyi magyarságnak Kolozsvár a feje, a Partium a keze, a Székelyföld a lába, a szórvány pedig a szíve, jelentette ki. Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere azt hangsúlyozta, hogy olyan önkormányzati vezetőkre van szüksége az erdélyi magyar közösségnek, akik nemcsak lelkiismeretesen, hanem a lelkesedéssel végzett munkával tudják visszanyerni a közösség bizalmát, meg tudják erősíteni a közösség saját erejébe vetett hitét. A székelyudvarhelyi polgármesteri tisztségre pályázó Arros Orsolya arról beszélt, hogy olyan körülmények között próbál tenni a városáért, amikor a jelenlegi, szintén RMDSZ-színekben megválasztott polgármester iránti bizalom fogyott el Székelyudvarhelyen.

Zárszavában Kelemen Hunor arra figyelmeztetett, hogy még mindig nem tisztázott, hogy egyfordulós vagy kétfordulós polgármester-választást tartanak júniusban, erről május 4-én dönt majd az alkotmánybíróság. Úgy vélte, ha az alkotmánybíróság úgy határozna, hogy kétfordulós választást kell tartani, az első fordulót nem lehetne megtartani június ötödikén.