
Fotó: Agerpres
2011. december 21., 07:192011. december 21., 07:19
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt időszakban egyre több olyan vidéki kórház újranyílásáról érkezett hír, amelyeket áprilisban bezárásra javasolt az egészségügyi minisztérium. A Cseke Attila korábbi tárcavezető által kezdeményezett, az egészségügyi decentralizáció keretében lebonyolított kórházátszervezést azzal indokolták a szakértők, hogy a vidéki kórházak zöme nem felel meg a minőségi előírásoknak, vagy a közelükben másik, jobban felszerelt egészségügyi intézmény található.
A kormány április elején hagyta jóvá a kórházi „feketelistát” tartalmazó határozatot, amely kimondja: nem javasolja 67 vidéki kórház további fenntartását, így ezek nem köthetnek szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. A bezárásra ítélt kórházakban a szaktárca öregotthon létrehozását, háziorvosi ügyeleti központok vagy szakorvosi rendelők működtetését javasolta.
A rendelkezést a legtöbb településen ellenkezéssel fogadta a lakosság és az önkormányzat, több erdélyi városban, községben – például az Arad megyei Szentannán, a Brassó megyei Feketehalmon, a Maros megyei Nagysármáson vagy a Kolozs megyei Mócson – tüntetések sorával próbálták jobb belátásra bírni a minisztériumot. A helyi hatóságok végül a bírósághoz fordultak, és többnyire formai hibákra hivatkozva támadták meg a kormányhatározatot, az igazságszolgáltatás pedig több esetben – például a feketehalmi kórház ügyében – a felperesnek adott igazat és elrendelte az intézmény újranyitását. A minisztérium ugyanakkor megfellebbezte a döntést.
Rácz Éva a Krónikának elmondta, tudomása szerint még egyik ügyben sem született jogerős bírósági döntés, azonban a minisztériumnak életbe kell léptetnie a bírósági végzést, még akkor is, ha ezzel nem ért egyet. Ráadásul a szaktárcának a decentralizációt követően kisebb a beleszólási lehetősége a kórházak működésébe, bár az ehhez szükséges engedélyt a minisztérium bocsátja ki – amennyiben az eleget tesz az infrastruktúrával és személyzettel kapcsolatos feltételeknek –, a szerződést a megyei egészségbiztosítási pénztárral kötik meg a kórházak, a szaktárcának ebbe nincs beleszólása – részletezte lapunknak a tanácsos.
„Azért volt logikus lépés ezeknek a kórházaknak a bezárása, mert nem feleltek meg a standardoknak” – magyarázta Rácz Éva. Kérdésünkre, hogy pár hónap alatt mennyire változhatott a helyzet, röviden így reagált: „szerintem semennyire”. „A minisztérium megmondja, mit kellene tenni, de attól az önkormányzat dönthet másként” – mondta el a szakember. Ha azonban az újranyíló kórházak nem felelnek meg az új besorolási kritériumoknak, egyik kategóriába sem kerülnek be, és ezáltal elesnek az állami támogatásoktól. „Kérdéses, hogy hosszú távon fenn tudják-e tartani őket, hiszen a betegek és az önkormányzat pénzére vannak utalva” – fogalmazott Rácz Éva.
A minisztériumi tanácsos szerint ésszerűbb lenne, ha a bezárt kórházakban úgynevezett multifunkcionális központok működnének, ahol lenne állandó háziorvosi ügyelet, illetve szakorvosi rendelők – tehát ugyanúgy el lehetne látni a beteget, csak nem lehetne beutalni. „A kórházak újranyitása sokkal inkább büszkeség, pszichózis kérdése, mert az emberek nem arra vágynak, hogy a táblán azt írja: „kórház”, hanem arra, hogy legyen, aki ellássa őket” – hangsúlyozta a szakember hozzátéve, azáltal, hogy újranyílnak a kórházak, nem biztos, hogy jobb lesz a betegellátás, mint volt. „Külföldön szinte mindent ambuláns módon oldanak meg, nálunk mindenki kórházba akar menni” – mutatott rá Rácz Éva, hangsúlyozva, hogy a bezárásra vonatkozó rendelkezésnek az volt a célja, hogy csökkentse a felesleges beutalások által keltett pazarlást.
Mint arról beszámoltunk, Alexandru Bălescu, a Brassó megyei egészségügyi hatóság igazgatója bejelentette, hogy januártól átszervezett formában megnyílik az áprilisban bezárt viktóriavárosi kórház, és a négyfalusi egészségügyi intézmény engedélyezésére is ígéretet tett a minisztérium. A feketehalmi kórház – amelynek bezárása ellen számtalan alkalommal tüntettek a helyiek – november óta fogadja újra a betegeket, miután a brassói táblabíróság alapfokon a felperesnek adott igazat az önkormányzat által indított perben. A végrehajtandó döntés értelmében az egészségbiztosítási pénztárnak ismét szerződést kellett kötnie az intézménnyel, mindaddig, míg jogerős ítélet nem születik az ügyben.
A 40 ággyal működő kórházat önkormányzati pénzből és adományokból próbálják fenntartani.
Több településen, ahol áprilisban szintén tiltakoztak a kórház bezárása ellen, a minisztériumi javaslatoknak eleget téve próbálják biztosítani az orvosi ellátást. A nagysármási kórház sürgősségi részlegét a rohammentő-szolgálat (SMURD) vette át, de az épületben orvosi laboratóriumok és imaginisztikai osztály is működik. A Beszterce-Naszód megyei Tekében januártól állandó ügyeleti központként működtetik tovább a kórházat, melyben egy mentőalakulat is működik.
Míg a legtöbb esetben a helyi önkormányzat kardoskodott az orvosi ellátás fenntartásáért, bizonyos településeken, mint például a Kolozs megyei Mócson, a megyei tanács próbálta megmenteni a kórházat. A sorozatos tiltakozás ellenére Előpatakról Bodzafordulóra költöztetett izomideg-sorvadásos betegek intézetének üresen maradt épületét a Kovászna Megyei Tanács venné át, és a sepsiszentgyörgyi megyei kórház tüdőbetegosztályát működtetné benne. A Sanitas szakszervezet bejelentette, megtámadja a bíróságon a minisztérium költöztetésre vonatkozó határozatát, melyet azzal indokolt, hogy az előpataki épület alkalmatlan egészségügyi tevékenységre.
Arra vonatkozóan, hogy a bezárt kórházakból hányban nyílt öregotthon, az egészségügyi minisztériumnak nincsenek adatai, a kimutatásokkal a munkaügyi tárca rendelkezik: az ennek honlapján közzétett adatok szerint májusban 22 ilyen intézmény kért támogatást. Rácz Éva példaként Szilágycseh települést említette, ahol a háziorvosi ügyeleti központ és szakorvosi rendelők működtetése mellett időseket is ellátnak az egykori kórházban.
Az ügyben Cseke Attila volt egészségügyi minisztert is meg szerettük volna szólaltatni, a Bihar megyei RMDSZ-es szenátort azonban többszöri próbálkozás után sem sikerült elérnünk.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.