Hirdetés

„Immunerősítő csodaszirup” helyett játszótér – Gyermekorvossal a tanévkezdéssel karöltve érkező náthaszezonról

gyermek

A tanévkezdés után megnő a náthás megbetegedések száma a legkisebbek körében

Fotó: Borbély Fanni

Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Sok szülő már előre pánikol, és ezért sokan döntenek úgy, hogy „megerősítik a gyermek immunrendszerét” némi vitaminnal és más táplálékkiegészítőkkel, hátha így kevesebb esélye lesz a megbetegedésnek. Ezeknek a készítményeknek a tényleges hasznáról, a legjobb „immunerősítőkről”, a gyógyszerellenes és tablettapárti szülőkről, illetve arról, hogy mikor elég pár nap szünet és mikor kell orvoshoz fordulni, Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.

Bálint Eszter

2026. szeptember 19., 08:082026. szeptember 19., 08:08

Nem kell előre pánikolni, és a „varázserejűként” hirdetett, úgynevezett immunerősítőket sem kell halomra vásárolni csak azért, mert itt az ősz, elkezdődött a tanév, és ezzel együtt a náthaszezon is – vallja Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvos, aki maga is két kislány édesanyja. Mint megkeresésünkre leszögezte, jellemző, hogy a kisebb gyerekek gyakrabban betegek, mint a nagyobbak – ez azért van, mert ők „most immunizálódnak”, ráadásul esetükben a legkevésbé jellemző a távolságtartás, és jó eséllyel veszik a szájukba a játékokat.

Ezeknek a „megfázásoknak” a nagy része vírusos, és a legtöbb gyereknél nem is okoz komolyabb tüneteket, egyszerűen „kihordják lábon”.

Hirdetés

„Ebben a folyamatban tüneti kezeléssel tudunk segíteni, hogy könnyebben átvészelje a gyerek. Például kitisztítjuk az órát tengervizes orrspray-vel, egy kis torokfertőtlenítőt alkalmazunk – kisebb gyerekeknél torokspray, nagyobbaknál akár cukorka formájában –, hogy ne fájjon a torka, jöhet esetleg egy kis C-vitamin de általában a legtöbb betegség ilyenkor szépen, úgymond magától gyógyul, nem kell túlzottan beleavatkozni” – fogalmazott a gyermekorvos.

korábban írtuk

Indul a tanév, indulhat a visszaszámlálás is: nem kell sokat várni az első vakációra
Indul a tanév, indulhat a visszaszámlálás is: nem kell sokat várni az első vakációra

Csaknem 2,9 millió diák és óvodás kezdi meg hétfőn a 2026–2027-es tanévet az oktatási minisztérium által jóváhagyott tanév rendje szerint.

Menjen-e iskolába? Orvoshoz kell-e fordulni?

De mikor van az a pont, amikor jobb, ha nem engedi a szülő közösségbe, hogy ne fertőzzön meg még több gyereket? – merül fel sok szülőben a kérdés, ami sokszor okoz fejfájást azért is, mert meg kell oldani, ki maradjon otthon a gyerekkel.

„Nem azt mondom, hogy amikor először elcseppent az orra, de ha látszik rajta, hogy náthás, köhög, csurog az orra, akár van egy kis hőemelkedés is, akkor igen, úgy gondolom, hogy jobb, ha otthon tartják” – hangzott a szakember válasza.

Nagy dilemmát jelent sokaknál ugyanakkor az is, hogy vigye-e orvoshoz a gyereket, vagy nem annyira súlyos, elég pár nap otthoni gyógyulás.

„Én azt szoktam mondani a szülőknek, hogyha csak egy kis orrcsorgásról, torokfájásról van szó, és a szülő úgy látja, hogy a gyerek már két-három nap után vissza tud menni a közösségbe, mert jobban van, étvágya van, alapvetően jó a kedve, nincs nagyon leverve, akkor nem kell orvoshoz fordulni. De ha a láz két-három nap után is fennáll, vagy egyre magasabb, vagy elkezd nagyon köhögni, akkor általában azt szoktam mondani, hogy érdemes elmenni a családorvoshoz, gyerekorvoshoz, hogy meghallgassa a tüdejét.

Idézet
Úgy szoktam megfogalmazni, hogy a gyerek általános állapota az, amit figyeljen a szülő. És ha azt látjuk, hogy a gyerek egyre rosszabbul van, kedvetlen, nincs étvágya, nincs jó kedve, akkor ott érdemes komolyabban ránézni”

– fejtette ki a szakember.

Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvos Galéria

Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvos

Fotó: Simon-Szatmári Katalin személyes archívuma

A korábban sürgősségin is dolgozó gyermekorvos szerint sok szülő annyira megijed, hogy rögtön a kórház felé veszi az irányt. Pedig a sürgősségi ellátás csak súlyos esetben indokolt, olyankor viszont nem szabad késlekedni.

Ilyen esetek:

  • ha a gyerek nehezen kap levegőt, vagy sípoló légzése van;
  • ha nagyon magas láza van, amit sehogy sem sikerül csillapítani, és ehhez társul akár egy nagyon erős bágyadtság, aluszékony, nem ébred fel, vagy félrebeszél, szédül;
  • ha rángógörcse van, úgynevezett konvulzió;
  • hányás, hasmenés esetén, ha nem marad meg semmi a gyerekben, vagy véres a széklete.
  • Minél kisebb a gyerek, annál kevesebbet szabad várni – tanácsolja a szakember.

korábban írtuk

Sokan indokolatlanul keresik fel a gyermeksürgősséget – A légúti megbetegedések után beköszöntött a kullancsszezon
Sokan indokolatlanul keresik fel a gyermeksürgősséget – A légúti megbetegedések után beköszöntött a kullancsszezon

A gyermeksürgősségi osztályra befutó esetek alig nagyjából 20 százaléka valós sürgősségi eset, a kis vagy nagyobb páciensek 70–80 százalékával elég lenne előbb otthon megpróbálni csillapítani a lázat, vagy felkeresni a háziorvost, ügyeleti központot.

Szülők és szülők

Simon-Szatmári Katalin amúgy két szélsőséges álláspontot is tapasztalt már a szülőknél:

  • vannak azok az anyukák, akik rögtön gyógyszerért nyúlnak, ha a gyereknek elkezd csorogni az orra;
  • a másik véglet pedig a gyógyszerellenes szülő, aki akkor is elutasítja az orvosságot, amikor látszik, hogy a gyerek kínlódik.

„Én úgy látom, hogy ez nem fekete vagy fehár, hanem meg kell találni az egyensúlyt. Szerintem nagy dolog, hogy az orvostudomány eljutott oda, hogy itt vannak ezek a gyógyszerek, hogy tudunk segíteni. Az antibiotikumokra is így tekintek. Régebben belehaltak az emberek egy bakteriális fertőzésbe…” – fogalmazta meg a gyermekorvos.

Csodakészítmények, avagy kell-e erősíteni az immunrendszert?

Sok szülő szeretné ugyanakkor elejét venni annak, hogy gyereke megbetegedjen, a televízióból és közösségi médiából arcunkba ömlő reklámok pedig számtalan megoldást kínálnak erre, csak győzzék kitalálni, hogy melyiket válasszák. Ezt tapasztalja rendelései során Simon-Szatmári Katalin is.

„Igen, nagyon gyakori kérdés az immunrendszer erősítése. Tudni kell azt, hogy az immunológia orvostudományi szakág. Mi meg megvesszük a csodaszirupot a gyógyszertárból, és csak úgy, megerősítjük az immunrendszert? Ilyen nincs. Az immunrendszeri betegségek nagyon súlyos betegségek.

Idézet
Ha tényleg létezik egy veleszületett immunrendszeri probléma, akkor azt nem úgy kell elképzelni, hogy adunk egy szirupot, és meggyógyítjuk.

Ezek komoly betegségek, és van közöttük olyan is, hogy akár egy tüdőgyulladás is elviheti azt a gyereket” – húzta alá a gyerekorvos.

Akitől azt is megkérdeztük, hogy mikortól számít úgymond „betegesnek” egy gyermek.

gyermek Galéria

Közösségben sokkal könnyebben elkap valamit a gyermek

Fotó: Borbély Fanni

„Ha azt vesszük észre, hogy egy gyereknél minden enyhe virózis odáig jut, hogy antibiotikum kell, kórházba kerül vagy felülfertőződik, akkor meg kell nézni, mi történik” – magyarázta a szakember, jelezve, hogy ilyenkor megnézhetik többek között, hogy megfelelően működik-e a gyermek immunrendszere, illetve van-e esetleg vitaminhiánya. És például ebben az esetben ajánlja vitamin, nyomelem szedését. Amikre szükség lehet ugyanakkor olyan esetekben is, ha a gyerek válogatós, nem eszik eleget, és a táplálékból nem jut hozzá elég vitaminhoz, nyomelemhez.

Vagyis az egészséges gyereknek nincs szüksége „csodát ígérő immunerősítőkre”, tanévkezdés ide, náthaszezon oda.

Simon-Szatmári Katalin egyetlen kivételként a D-vitamint említette, amit szerinte tájainkon nem árt pótolni, és bizonyítottan hatékony is.

Ha pedig megjelennek a nátha első jelei, a C-vitamint ajánlja.

Ami sokkal fontosabb a tablettáknál és csodaszirupoknál

„Ami nagyon fontos, és úgy gondolom, hogy kevés hangsúlyt kap, az a szabad levegőn való játék, az, hogy a gyerekek eleget legyenek kint, és eleget mozogjanak. Például iskolás gyerekeknél, amikor már különórák és mindenféle extra tevékenység van, nagyon kevés idő jut arra, hogy a szabadban focizzon, szaladgáljon, rollerezzen, biciklizzen, kint játsszon.

Idézet
Holott ez hasznosabb bármilyen immunerősítő vitaminnál”

– szögezte le a gyermekorvos.

Aki szerint legalább ennyire fontos az is, hogy a gyerek eleget aludjon. Hogy mennyi az annyi, az természetesen a korától és sajátos igényeitől függ, de lényeges, hogy kipihenje magát.

„Például tinédzserkorban nagyon gyakori – a legtöbb szülő nem is tudja –, hogy éjszaka is a telefont nézik, és igazából nagyon keveset alszanak. Ez pedig nagyon tudja befolyásolni és gyengíteni az immunrendszer működését” – mutatott rá.

Harmadik természetes immunerősítőként a táplálkozást említette. Egy kiegyensúlyozott, vitaminokban, rostokban gazdag, változatos táplálkozást, sok gyümölccsel, zöldséggel, és minél kevesebb feldolgozott élelmiszerrel. Amibe ugyanakkor egy kis chips vagy csoki is belefér. Mert ahogy a gyógyszerszedés esetében, úgy ezen a téren sem szereti a szélsőségeseket. Már csak azért sem, mert az dacot vált ki, és amikor a szülő nem látja, úgy is meg fogja enni a gyerek a tiltott nasit.

gyermek Galéria

Fontos, hogy a gyermek a lehető legtöbb időt töltse a szabadban

Fotó: Borbély Fanni

A betegségek megelőzése érdekében fontos továbbá, hogy a szülő ránevelje a gyereket a rendszeres kézmosásra, megtanítsa, hogy egymás kulacsából ne igyanak, zsebkendőbe tüsszentsenek, a legkisebbek ne vegyenek mindent egyből a szájukba.

Idézet
Természetesen sok vírus terjedését nem tudjuk teljesen meggátolni, de lassítani és korlátozni igen

– fogalmazott a gyermekorvos.

Mi az, amit a szülők a leggyakrabban rosszul csinálnak, amikor beteg a gyermek?

Simon-Szatmári Katalint arról is faggattuk, hogy tapasztalatai szerint mi az, amit a szülők a leggyakrabban rosszul csinálnak, amikor beteg a gyerek.

„Az, hogy nem viszik ki a szabad levegőre” – érkezett a válasz az orvosnőtől, aki szerint a fertőző gyereket valóban nem szabad társaságba vinni, de attól a szabadlevegőre kimehet, ha nincs láza, nincs rettenetesen hideg, és nem fúj erős szél.

És ha már levegő, akkor pont ilyen fontos a megfelelő szellőztetés, még ha sok szülő ódzkodik is ettől, nehogy huzatot kapjon a gyerek.

Ugyanakkor sok szülő, ahogy az első kisebb tünetek jelentkeznek, rögtön nyúl a lázcsillapító és más gyógyszerek után.

A nagyváradi gyermekorvos szerint ez sokszor nem indokolt. Ő maga a saját gyerekeinek az első napokban – természetesen enyhe és nem súlyosbodó tünetek esetén – nem ad gyógyszert, csak egy kis mézet és – szükség esetén – tengervizes orrspray-t, és nézi, merre alakul a betegség.

Idézet
De sokszor elég is ennyi. Nem kellene megijedni.

„A szülőknek is kellene kicsit dolgozniuk magukat. Ez egy immunizálódási folyamat, ez egy normális dolog” – húzta alá.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Telkek fiatal családoknak: folytatódik a gyülekezetépítő „fészekrakás” Ajtonban

Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.

Telkek fiatal családoknak: folytatódik a gyülekezetépítő „fészekrakás” Ajtonban
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Jogosítvány nélkül a forgalomban: iskolajárattá vált az elektromos roller, de ki tanult szabályismeretet?

Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.

Jogosítvány nélkül a forgalomban: iskolajárattá vált az elektromos roller, de ki tanult szabályismeretet?
2026. szeptember 18., péntek

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
2026. szeptember 17., csütörtök

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben

Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál

Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál
2026. szeptember 16., szerda

Falakat könnyebb megmenteni, mint közösséget Erzsébetvároson – kérdés, lesz-e, aki megőrizze a megújuló Apafi-kastélyt

Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.

Falakat könnyebb megmenteni, mint közösséget Erzsébetvároson – kérdés, lesz-e, aki megőrizze a megújuló Apafi-kastélyt
2026. szeptember 16., szerda

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet

54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja

Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja
2026. szeptember 15., kedd

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról
2026. szeptember 15., kedd

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága

Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága
Hirdetés
Hirdetés