Nem kell rögtön a sürgősségre futni, sok esetben elég, ha van otthon lázcsillapító
Fotó: Pixabay
A gyermeksürgősségi osztályra befutó esetek alig nagyjából 20 százaléka valós sürgősségi eset, a kis vagy nagyobb páciensek jó 70–80 százalékával elég lenne előbb otthon megpróbálni csillapítani a lázat, vagy felkeresni a háziorvost, esetleg az ügyeleti központot – ezt tapasztalja nap mint nap Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvos, aki a nagykárolyi kórházban teljesít ügyeletet váradi magánpraxisa mellett. A Krónikának leszögezte: a sürgősségi eseteknek is megvan a szezonalitásuk, a téli és tavaszi légúti megbetegedések szezonját például most már a kullancscsípések kezdik felváltani.
2024. május 03., 18:582024. május 03., 18:58
Túl könnyen kapják fel a beteg gyereket az aggódó szülők és futnak vele sürgősségre vagy hívnak mentőt akár éjnek idején, miközben sokszor egy lázcsillapító is elég lenne, vagy ráérne reggel felkeresni a háziorvost. Főleg a különböző járványok – influenza, himlő vagy éppen rotavírus – idején van nagyobb sürgés-forgás a nagykárolyi városi kórház gyermeksürgősségi osztályán, ahol rendszeresen teljesít ügyeletet Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvos. Vele a mindennapok tapasztalatairól, illetve arról beszélgettünk, hogy milyen esetekben nem kell rögtön mentőt hívni vagy bemenni a sürgősségre, mert nem olyan nagy a baj, mint amilyennek elsőre tűnik.
„A gyermekgyógyászatra a szezonalitás jellemző, minden időszakban megvan, hogy mi a leggyakoribb ok, amivel hozzánk fordulnak. Télen például a légúti megbetegedések, a tüdőgyulladás, akár kisebb hörgőknek a gyulladása, vagy asztmás rohamok az erre hajlamos gyerekeknél, amikor nagyon nagy a nedvesség kint. Nyáron eközben nagyon sok a hányás, hasmenés. Most a tavaszi időszak folyamán is jöttek légúti betegségekkel is, de már egyre több a kullancscsípés.
– bár előbbi a gyermeksebészethez tartozik, utóbbi pedig már a fertőző osztály szakterülete, el is szoktuk küldeni a pácienst, hiszen a szakorvos tudja eldönteni, hogy kell-e kapnia veszettség elleni oltást” – osztotta meg velünk tapasztalatait az orvosnő, aki maga is két gyerek édesanyja.
Simon-Szatmári Katalin gyermekorvos
Fotó: Simon-Szatmári Katalin személyes archívuma
Nagyon sok esetben nincs is szükség beutalásra, csak a legsúlyosabb betegeket tartják bent, a fertőző betegeknek pedig más osztályon van a helyük. Persze előfordul, hogy a szülő nagyon szeretné, ha éjszakára bent maradhatnának – ez főleg a legszegényebb rétegekre jellemző, akik akár verbális erőszakot is alkalmaznak, de ha nem nagy a baj, akkor az orvos nem utalja be a gyereket, hiszen jöhet valós sürgősségi eset, és esetleg neki már nem lesz hely.
Természetesen nem mindig ennyire egyértelmű, így a szülőkben jogosan merül fel a kérdés, hogy jó, de akkor milyen esetben indokolt a gyermeksürgősségi ellátáshoz folyamodni, és mikor felesleges kitenni a gyereket annak a veszélynek, hogy esetleg még más betegséget is elkap. Simon-Szatmári Katalin felvetésünkre elsőként a lázat említette, amit sokszor nagyon könnyedén lehet csillapítani, ezért azt tanácsolja a szülőknek, hogy mindig legyen otthon lázcsillapító.
Hányás vagy hasmenés esetén is egy nem újszülöttnél egy-két alkalom még nem jelez súlyos esetet, de ha dehidratáltság lépne fel, úgy már elkerülhetetlen a sürgős gyermekorvosi segítség.
Vannak azonban olyan esetek, amikor életmentő a 112-es segélyhívó tárcsázása
Fotó: Tuchiluș Alex
A légúti betegség is akkor sürgősségi eset igazából, ha a gyerek sípol, a köhögéstől már alig kap levegőt. Mint ahogy
Ami a kullancscsípést illeti, ha valaki nem tudja magának biztonságosan eltávolítani, akkor a sürgősségen megteszik ezt, de például nagyobb városokban, ahol van fertőző osztály, inkább hozzájuk kell fordulni, akárcsak a már említett kutyaharapás esetén.
Bár a nagykárolyi kórházhoz több környékbeli település is „tartozik”, egy viszonylag kis kórházról beszélünk, ahol a gyermeksürgősségi ügyeletes egyben neonatológus is, a szülést követően ő veszi kézbe a kicsit, vagy szükség esetén az ő feladata az újraélesztés is. Vagyis
Kérdésünkre, hogy milyen maradandó szép emlékek fűzik a nagykárolyi ügyelethez, Simon-Szatmári Katalin úgy fogalmazott, számára gyermekorvosként – vagyis nem szakosodott neonatológusként – minden szülés csodának számít. „Látni azt, hogy mennyire tökéletes az egész, ahogy a Jóisten megteremtette. Ebből a szempontból hálás is vagyok, hogy egy kisebb kórházban dolgozhatok, hiszen például Nagyváradon ez teljesen külön van, nem a gyermeksürgősségi ügyelethez tartozik” – fogalmazott a Krónikának az orvosnő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!