
Nem kell rögtön a sürgősségre futni, sok esetben elég, ha van otthon lázcsillapító
Fotó: Pixabay
A gyermeksürgősségi osztályra befutó esetek alig nagyjából 20 százaléka valós sürgősségi eset, a kis vagy nagyobb páciensek jó 70–80 százalékával elég lenne előbb otthon megpróbálni csillapítani a lázat, vagy felkeresni a háziorvost, esetleg az ügyeleti központot – ezt tapasztalja nap mint nap Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvos, aki a nagykárolyi kórházban teljesít ügyeletet váradi magánpraxisa mellett. A Krónikának leszögezte: a sürgősségi eseteknek is megvan a szezonalitásuk, a téli és tavaszi légúti megbetegedések szezonját például most már a kullancscsípések kezdik felváltani.
2024. május 03., 18:582024. május 03., 18:58
Túl könnyen kapják fel a beteg gyereket az aggódó szülők és futnak vele sürgősségre vagy hívnak mentőt akár éjnek idején, miközben sokszor egy lázcsillapító is elég lenne, vagy ráérne reggel felkeresni a háziorvost. Főleg a különböző járványok – influenza, himlő vagy éppen rotavírus – idején van nagyobb sürgés-forgás a nagykárolyi városi kórház gyermeksürgősségi osztályán, ahol rendszeresen teljesít ügyeletet Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvos. Vele a mindennapok tapasztalatairól, illetve arról beszélgettünk, hogy milyen esetekben nem kell rögtön mentőt hívni vagy bemenni a sürgősségre, mert nem olyan nagy a baj, mint amilyennek elsőre tűnik.
„A gyermekgyógyászatra a szezonalitás jellemző, minden időszakban megvan, hogy mi a leggyakoribb ok, amivel hozzánk fordulnak. Télen például a légúti megbetegedések, a tüdőgyulladás, akár kisebb hörgőknek a gyulladása, vagy asztmás rohamok az erre hajlamos gyerekeknél, amikor nagyon nagy a nedvesség kint. Nyáron eközben nagyon sok a hányás, hasmenés. Most a tavaszi időszak folyamán is jöttek légúti betegségekkel is, de már egyre több a kullancscsípés.
– bár előbbi a gyermeksebészethez tartozik, utóbbi pedig már a fertőző osztály szakterülete, el is szoktuk küldeni a pácienst, hiszen a szakorvos tudja eldönteni, hogy kell-e kapnia veszettség elleni oltást” – osztotta meg velünk tapasztalatait az orvosnő, aki maga is két gyerek édesanyja.
Simon-Szatmári Katalin gyermekorvos
Fotó: Simon-Szatmári Katalin személyes archívuma
Nagyon sok esetben nincs is szükség beutalásra, csak a legsúlyosabb betegeket tartják bent, a fertőző betegeknek pedig más osztályon van a helyük. Persze előfordul, hogy a szülő nagyon szeretné, ha éjszakára bent maradhatnának – ez főleg a legszegényebb rétegekre jellemző, akik akár verbális erőszakot is alkalmaznak, de ha nem nagy a baj, akkor az orvos nem utalja be a gyereket, hiszen jöhet valós sürgősségi eset, és esetleg neki már nem lesz hely.
Természetesen nem mindig ennyire egyértelmű, így a szülőkben jogosan merül fel a kérdés, hogy jó, de akkor milyen esetben indokolt a gyermeksürgősségi ellátáshoz folyamodni, és mikor felesleges kitenni a gyereket annak a veszélynek, hogy esetleg még más betegséget is elkap. Simon-Szatmári Katalin felvetésünkre elsőként a lázat említette, amit sokszor nagyon könnyedén lehet csillapítani, ezért azt tanácsolja a szülőknek, hogy mindig legyen otthon lázcsillapító.
Hányás vagy hasmenés esetén is egy nem újszülöttnél egy-két alkalom még nem jelez súlyos esetet, de ha dehidratáltság lépne fel, úgy már elkerülhetetlen a sürgős gyermekorvosi segítség.
Vannak azonban olyan esetek, amikor életmentő a 112-es segélyhívó tárcsázása
Fotó: Tuchiluș Alex
A légúti betegség is akkor sürgősségi eset igazából, ha a gyerek sípol, a köhögéstől már alig kap levegőt. Mint ahogy
Ami a kullancscsípést illeti, ha valaki nem tudja magának biztonságosan eltávolítani, akkor a sürgősségen megteszik ezt, de például nagyobb városokban, ahol van fertőző osztály, inkább hozzájuk kell fordulni, akárcsak a már említett kutyaharapás esetén.
Bár a nagykárolyi kórházhoz több környékbeli település is „tartozik”, egy viszonylag kis kórházról beszélünk, ahol a gyermeksürgősségi ügyeletes egyben neonatológus is, a szülést követően ő veszi kézbe a kicsit, vagy szükség esetén az ő feladata az újraélesztés is. Vagyis
Kérdésünkre, hogy milyen maradandó szép emlékek fűzik a nagykárolyi ügyelethez, Simon-Szatmári Katalin úgy fogalmazott, számára gyermekorvosként – vagyis nem szakosodott neonatológusként – minden szülés csodának számít. „Látni azt, hogy mennyire tökéletes az egész, ahogy a Jóisten megteremtette. Ebből a szempontból hálás is vagyok, hogy egy kisebb kórházban dolgozhatok, hiszen például Nagyváradon ez teljesen külön van, nem a gyermeksürgősségi ügyelethez tartozik” – fogalmazott a Krónikának az orvosnő.
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
szóljon hozzá!