
Nem kell rögtön a sürgősségre futni, sok esetben elég, ha van otthon lázcsillapító
Fotó: Pixabay
A gyermeksürgősségi osztályra befutó esetek alig nagyjából 20 százaléka valós sürgősségi eset, a kis vagy nagyobb páciensek jó 70–80 százalékával elég lenne előbb otthon megpróbálni csillapítani a lázat, vagy felkeresni a háziorvost, esetleg az ügyeleti központot – ezt tapasztalja nap mint nap Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvos, aki a nagykárolyi kórházban teljesít ügyeletet váradi magánpraxisa mellett. A Krónikának leszögezte: a sürgősségi eseteknek is megvan a szezonalitásuk, a téli és tavaszi légúti megbetegedések szezonját például most már a kullancscsípések kezdik felváltani.
2024. május 03., 18:582024. május 03., 18:58
Túl könnyen kapják fel a beteg gyereket az aggódó szülők és futnak vele sürgősségre vagy hívnak mentőt akár éjnek idején, miközben sokszor egy lázcsillapító is elég lenne, vagy ráérne reggel felkeresni a háziorvost. Főleg a különböző járványok – influenza, himlő vagy éppen rotavírus – idején van nagyobb sürgés-forgás a nagykárolyi városi kórház gyermeksürgősségi osztályán, ahol rendszeresen teljesít ügyeletet Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvos. Vele a mindennapok tapasztalatairól, illetve arról beszélgettünk, hogy milyen esetekben nem kell rögtön mentőt hívni vagy bemenni a sürgősségre, mert nem olyan nagy a baj, mint amilyennek elsőre tűnik.
„A gyermekgyógyászatra a szezonalitás jellemző, minden időszakban megvan, hogy mi a leggyakoribb ok, amivel hozzánk fordulnak. Télen például a légúti megbetegedések, a tüdőgyulladás, akár kisebb hörgőknek a gyulladása, vagy asztmás rohamok az erre hajlamos gyerekeknél, amikor nagyon nagy a nedvesség kint. Nyáron eközben nagyon sok a hányás, hasmenés. Most a tavaszi időszak folyamán is jöttek légúti betegségekkel is, de már egyre több a kullancscsípés.
– bár előbbi a gyermeksebészethez tartozik, utóbbi pedig már a fertőző osztály szakterülete, el is szoktuk küldeni a pácienst, hiszen a szakorvos tudja eldönteni, hogy kell-e kapnia veszettség elleni oltást” – osztotta meg velünk tapasztalatait az orvosnő, aki maga is két gyerek édesanyja.
Simon-Szatmári Katalin gyermekorvos
Fotó: Simon-Szatmári Katalin személyes archívuma
Nagyon sok esetben nincs is szükség beutalásra, csak a legsúlyosabb betegeket tartják bent, a fertőző betegeknek pedig más osztályon van a helyük. Persze előfordul, hogy a szülő nagyon szeretné, ha éjszakára bent maradhatnának – ez főleg a legszegényebb rétegekre jellemző, akik akár verbális erőszakot is alkalmaznak, de ha nem nagy a baj, akkor az orvos nem utalja be a gyereket, hiszen jöhet valós sürgősségi eset, és esetleg neki már nem lesz hely.
Természetesen nem mindig ennyire egyértelmű, így a szülőkben jogosan merül fel a kérdés, hogy jó, de akkor milyen esetben indokolt a gyermeksürgősségi ellátáshoz folyamodni, és mikor felesleges kitenni a gyereket annak a veszélynek, hogy esetleg még más betegséget is elkap. Simon-Szatmári Katalin felvetésünkre elsőként a lázat említette, amit sokszor nagyon könnyedén lehet csillapítani, ezért azt tanácsolja a szülőknek, hogy mindig legyen otthon lázcsillapító.
Hányás vagy hasmenés esetén is egy nem újszülöttnél egy-két alkalom még nem jelez súlyos esetet, de ha dehidratáltság lépne fel, úgy már elkerülhetetlen a sürgős gyermekorvosi segítség.
Vannak azonban olyan esetek, amikor életmentő a 112-es segélyhívó tárcsázása
Fotó: Tuchiluș Alex
A légúti betegség is akkor sürgősségi eset igazából, ha a gyerek sípol, a köhögéstől már alig kap levegőt. Mint ahogy
Ami a kullancscsípést illeti, ha valaki nem tudja magának biztonságosan eltávolítani, akkor a sürgősségen megteszik ezt, de például nagyobb városokban, ahol van fertőző osztály, inkább hozzájuk kell fordulni, akárcsak a már említett kutyaharapás esetén.
Bár a nagykárolyi kórházhoz több környékbeli település is „tartozik”, egy viszonylag kis kórházról beszélünk, ahol a gyermeksürgősségi ügyeletes egyben neonatológus is, a szülést követően ő veszi kézbe a kicsit, vagy szükség esetén az ő feladata az újraélesztés is. Vagyis
Kérdésünkre, hogy milyen maradandó szép emlékek fűzik a nagykárolyi ügyelethez, Simon-Szatmári Katalin úgy fogalmazott, számára gyermekorvosként – vagyis nem szakosodott neonatológusként – minden szülés csodának számít. „Látni azt, hogy mennyire tökéletes az egész, ahogy a Jóisten megteremtette. Ebből a szempontból hálás is vagyok, hogy egy kisebb kórházban dolgozhatok, hiszen például Nagyváradon ez teljesen külön van, nem a gyermeksürgősségi ügyelethez tartozik” – fogalmazott a Krónikának az orvosnő.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.
szóljon hozzá!