A tanévkezdés után megnő a náthás megbetegedések száma a legkisebbek körében
Fotó: Borbély Fanni
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Sok szülő már előre pánikol, és ezért sokan döntenek úgy, hogy „megerősítik a gyermek immunrendszerét” némi vitaminnal és más táplálékkiegészítőkkel, hátha így kevesebb esélye lesz a megbetegedésnek. Ezeknek a készítményeknek a tényleges hasznáról, a legjobb „immunerősítőkről”, a gyógyszerellenes és tablettapárti szülőkről, illetve arról, hogy mikor elég pár nap szünet és mikor kell orvoshoz fordulni, Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
2026. szeptember 19., 08:082026. szeptember 19., 08:08
Nem kell előre pánikolni, és a „varázserejűként” hirdetett, úgynevezett immunerősítőket sem kell halomra vásárolni csak azért, mert itt az ősz, elkezdődött a tanév, és ezzel együtt a náthaszezon is – vallja Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvos, aki maga is két kislány édesanyja. Mint megkeresésünkre leszögezte, jellemző, hogy a kisebb gyerekek gyakrabban betegek, mint a nagyobbak – ez azért van, mert ők „most immunizálódnak”, ráadásul esetükben a legkevésbé jellemző a távolságtartás, és jó eséllyel veszik a szájukba a játékokat.
„Ebben a folyamatban tüneti kezeléssel tudunk segíteni, hogy könnyebben átvészelje a gyerek. Például kitisztítjuk az órát tengervizes orrspray-vel, egy kis torokfertőtlenítőt alkalmazunk – kisebb gyerekeknél torokspray, nagyobbaknál akár cukorka formájában –, hogy ne fájjon a torka, jöhet esetleg egy kis C-vitamin de általában a legtöbb betegség ilyenkor szépen, úgymond magától gyógyul, nem kell túlzottan beleavatkozni” – fogalmazott a gyermekorvos.
Csaknem 2,9 millió diák és óvodás kezdi meg hétfőn a 2026–2027-es tanévet az oktatási minisztérium által jóváhagyott tanév rendje szerint.
De mikor van az a pont, amikor jobb, ha nem engedi a szülő közösségbe, hogy ne fertőzzön meg még több gyereket? – merül fel sok szülőben a kérdés, ami sokszor okoz fejfájást azért is, mert meg kell oldani, ki maradjon otthon a gyerekkel.
„Nem azt mondom, hogy amikor először elcseppent az orra, de ha látszik rajta, hogy náthás, köhög, csurog az orra, akár van egy kis hőemelkedés is, akkor igen, úgy gondolom, hogy jobb, ha otthon tartják” – hangzott a szakember válasza.
„Én azt szoktam mondani a szülőknek, hogyha csak egy kis orrcsorgásról, torokfájásról van szó, és a szülő úgy látja, hogy a gyerek már két-három nap után vissza tud menni a közösségbe, mert jobban van, étvágya van, alapvetően jó a kedve, nincs nagyon leverve, akkor nem kell orvoshoz fordulni. De ha a láz két-három nap után is fennáll, vagy egyre magasabb, vagy elkezd nagyon köhögni, akkor általában azt szoktam mondani, hogy érdemes elmenni a családorvoshoz, gyerekorvoshoz, hogy meghallgassa a tüdejét.
– fejtette ki a szakember.
Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvos
Fotó: Simon-Szatmári Katalin személyes archívuma
A korábban sürgősségin is dolgozó gyermekorvos szerint sok szülő annyira megijed, hogy rögtön a kórház felé veszi az irányt. Pedig a sürgősségi ellátás csak súlyos esetben indokolt, olyankor viszont nem szabad késlekedni.
Ilyen esetek:
A gyermeksürgősségi osztályra befutó esetek alig nagyjából 20 százaléka valós sürgősségi eset, a kis vagy nagyobb páciensek 70–80 százalékával elég lenne előbb otthon megpróbálni csillapítani a lázat, vagy felkeresni a háziorvost, ügyeleti központot.
Simon-Szatmári Katalin amúgy két szélsőséges álláspontot is tapasztalt már a szülőknél:
„Én úgy látom, hogy ez nem fekete vagy fehár, hanem meg kell találni az egyensúlyt. Szerintem nagy dolog, hogy az orvostudomány eljutott oda, hogy itt vannak ezek a gyógyszerek, hogy tudunk segíteni. Az antibiotikumokra is így tekintek. Régebben belehaltak az emberek egy bakteriális fertőzésbe…” – fogalmazta meg a gyermekorvos.
Sok szülő szeretné ugyanakkor elejét venni annak, hogy gyereke megbetegedjen, a televízióból és közösségi médiából arcunkba ömlő reklámok pedig számtalan megoldást kínálnak erre, csak győzzék kitalálni, hogy melyiket válasszák. Ezt tapasztalja rendelései során Simon-Szatmári Katalin is.
„Igen, nagyon gyakori kérdés az immunrendszer erősítése. Tudni kell azt, hogy az immunológia orvostudományi szakág. Mi meg megvesszük a csodaszirupot a gyógyszertárból, és csak úgy, megerősítjük az immunrendszert? Ilyen nincs. Az immunrendszeri betegségek nagyon súlyos betegségek.
Ezek komoly betegségek, és van közöttük olyan is, hogy akár egy tüdőgyulladás is elviheti azt a gyereket” – húzta alá a gyerekorvos.
Akitől azt is megkérdeztük, hogy mikortól számít úgymond „betegesnek” egy gyermek.
Közösségben sokkal könnyebben elkap valamit a gyermek
Fotó: Borbély Fanni
„Ha azt vesszük észre, hogy egy gyereknél minden enyhe virózis odáig jut, hogy antibiotikum kell, kórházba kerül vagy felülfertőződik, akkor meg kell nézni, mi történik” – magyarázta a szakember, jelezve, hogy ilyenkor megnézhetik többek között, hogy megfelelően működik-e a gyermek immunrendszere, illetve van-e esetleg vitaminhiánya. És például ebben az esetben ajánlja vitamin, nyomelem szedését. Amikre szükség lehet ugyanakkor olyan esetekben is, ha a gyerek válogatós, nem eszik eleget, és a táplálékból nem jut hozzá elég vitaminhoz, nyomelemhez.
Simon-Szatmári Katalin egyetlen kivételként a D-vitamint említette, amit szerinte tájainkon nem árt pótolni, és bizonyítottan hatékony is.
Ha pedig megjelennek a nátha első jelei, a C-vitamint ajánlja.
„Ami nagyon fontos, és úgy gondolom, hogy kevés hangsúlyt kap, az a szabad levegőn való játék, az, hogy a gyerekek eleget legyenek kint, és eleget mozogjanak. Például iskolás gyerekeknél, amikor már különórák és mindenféle extra tevékenység van, nagyon kevés idő jut arra, hogy a szabadban focizzon, szaladgáljon, rollerezzen, biciklizzen, kint játsszon.
– szögezte le a gyermekorvos.
Aki szerint legalább ennyire fontos az is, hogy a gyerek eleget aludjon. Hogy mennyi az annyi, az természetesen a korától és sajátos igényeitől függ, de lényeges, hogy kipihenje magát.
„Például tinédzserkorban nagyon gyakori – a legtöbb szülő nem is tudja –, hogy éjszaka is a telefont nézik, és igazából nagyon keveset alszanak. Ez pedig nagyon tudja befolyásolni és gyengíteni az immunrendszer működését” – mutatott rá.
Harmadik természetes immunerősítőként a táplálkozást említette. Egy kiegyensúlyozott, vitaminokban, rostokban gazdag, változatos táplálkozást, sok gyümölccsel, zöldséggel, és minél kevesebb feldolgozott élelmiszerrel. Amibe ugyanakkor egy kis chips vagy csoki is belefér. Mert ahogy a gyógyszerszedés esetében, úgy ezen a téren sem szereti a szélsőségeseket. Már csak azért sem, mert az dacot vált ki, és amikor a szülő nem látja, úgy is meg fogja enni a gyerek a tiltott nasit.
Fontos, hogy a gyermek a lehető legtöbb időt töltse a szabadban
Fotó: Borbély Fanni
A betegségek megelőzése érdekében fontos továbbá, hogy a szülő ránevelje a gyereket a rendszeres kézmosásra, megtanítsa, hogy egymás kulacsából ne igyanak, zsebkendőbe tüsszentsenek, a legkisebbek ne vegyenek mindent egyből a szájukba.
– fogalmazott a gyermekorvos.
Simon-Szatmári Katalint arról is faggattuk, hogy tapasztalatai szerint mi az, amit a szülők a leggyakrabban rosszul csinálnak, amikor beteg a gyerek.
„Az, hogy nem viszik ki a szabad levegőre” – érkezett a válasz az orvosnőtől, aki szerint a fertőző gyereket valóban nem szabad társaságba vinni, de attól a szabadlevegőre kimehet, ha nincs láza, nincs rettenetesen hideg, és nem fúj erős szél.
Ugyanakkor sok szülő, ahogy az első kisebb tünetek jelentkeznek, rögtön nyúl a lázcsillapító és más gyógyszerek után.
A nagyváradi gyermekorvos szerint ez sokszor nem indokolt. Ő maga a saját gyerekeinek az első napokban – természetesen enyhe és nem súlyosbodó tünetek esetén – nem ad gyógyszert, csak egy kis mézet és – szükség esetén – tengervizes orrspray-t, és nézi, merre alakul a betegség.
„A szülőknek is kellene kicsit dolgozniuk magukat. Ez egy immunizálódási folyamat, ez egy normális dolog” – húzta alá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!