
Fotó: A szerző felvétele
2008. június 27., 00:002008. június 27., 00:00
a szentírást gyalog viszik el a fiatalok egyik református gyülekezetből a másikba, hogy októberben a zilah-ligeti református templomban fejezze be vándorlását. A Szentírás 26 Szilágy megyei református egyházközségbe jut el egy napló kíséretében, amelyben megörökítik útját. Eddig Egrespatak, Magyarkecel, Szilágypanit, Zilah-Fenyves, Zsibó, Bősháza és Völcsök református gyülekezetei adtak otthont a Könyvek Könyvének, amelyet az elmúlt szombaton Szilágyszegről vittek át gyalogosan a szilágycsehi parókiára, útjának tizedik állomására. „Jelképes dátumon érkezett hozzánk a Biblia, napfordulókor, június 21-én, amikor a legnagyobb a világosság” – közölte a Krónikával az ötletgazda Tóth László szilágycsehi református lelkipásztor.
A Biblia évének jegyében egyébként vasárnap bibliakiállítás is nyílt a szilágycsehi imateremben, a megnyitón Pálffy József nagyvárad-réti lelkipásztor hirdette az igét. Az istentiszteleten egyébként négyen olvastak a Szentírásból, egy presbiter, egy nőszövetségi tag, egy IKE-tag és egy vasárnapi iskolás, jelezve: a Szentírás mindenkié.
Ugyanakkor a felolvasás során négyfajta bibliafordítást használtak a legrégebbitől a legújabbig, arra utalva, hogy Isten igéje időtálló és múlhatatlan.
Régi és új szentírások seregszemléje
„A fiatalok körülbelül negyven plakátot helyeztek el a városban, és egy hónapig hirdettük, hogy akik rendelkeznek százévesnél régebbi bibliával, hozzák el a kiállításra. Összesen 18 szentírás érkezett a református híveinktől, egyet pedig a római katolikus plébániáról kaptunk kölcsön, egy klasszikus Aranybibliát, egy gyönyörű kötésű képes bibliát magyarázatokkal” – számolt be lapunknak a lelkipásztor. A látogatók megtekinthetnek még itt héber nyelven írt ószövetséget, görög nyelvű ó- és újtestamentumot, valamint a Váradi és a Vizsolyi Biblia reprint kiadását. Emellett modern bibliákat is kiállítottak, gyermekeknek szóló képes bibliát, valamint román, spanyol, angol, német és francia nyelvű szentírásokat. „A Könyvek Könyvének legrégebbi példányát 1794-ben adták ki, ezt Váncza Enyedi Margit bocsátotta rendelkezésünkre. Nagy dolognak tartom, hogy nem féltek ideadni a nemzedékeken át megóvott kincseket, és komolyan vették a kezdeményezést” – értékelte a hívek hozzáállását Tóth.
A magyarországi egyházak a Biblia évének meghirdetésekor összeállítottak egy 18 tablóból álló bibliatörténeti kiállítást, amely Magyarországon vándorol. Az erdélyi kezdeményezők ezek pontos mását is elkészítették, és a tablók szintén megtekinthetők a szilágycsehi kiállítás keretében. „Ezzel szervesen bekapcsolódunk a teljes Kárpát-medencét átfogó rendezvénysorozatba, anélkül, hogy előre megterveztük volna. Tehát mindenki a maga helyén teszi a maga dolgát” – magyarázta a lelkész.
Aktív gyülekezeti élet
A 2800 lelkes szilágycsehi református gyülekezet fő büszkesége, hogy biztosított az utánpótlás, idén például 31 fiatal konfirmált. Emellett tevékeny ifjúsági csoportja is van, 15–20 fiatal vesz részt rendszeresen a különböző tevékenységekben. Évente kétszer táboroznak, meséli a lelkész, voltak már Déván, Torockón, Vízaknán és Nagyszebenben, idén augusztusban pedig Szovátára utaznak csapatépítő tréningre, majd elmennek a Gyilkos-tóhoz, Csíkszeredába és Uzonkára is, Gyimesbükkön pedig megnézik az ezeréves határt. Jövőre a magyarországi, 2010-ben a hollandiai testvérgyülekezetekhez készülnek. A dél-hollandiai Meerkerk gyülekezetével már 1989 után kialakult a kapcsolat, a hollandiai gyülekezet képviselői évente kétszer látogatnak el a Szilágy megyei településre. Emellett a Debrecen Kistemplomi-ispotályi és a kiskunhalasi református gyülekezetekkel is kapcsolatot ápolnak, az utóbbiban a közelmúltban volt lelkészbeiktatás, és a szilágycsehiek ott is képviseltették magukat.
A gyülekezet nőszövetsége is aktív, hetente tartanak bibliaórákat, emellett vegyes kórust is működtetnek, illetve a családokat és a betegeket is látogatják. Tóth László arról is beszámol, hogy diakóniai munka is folyik a gyülekezetben, a rászorulók kéthavonta kapnak egy alapélelmiszerekből összeállított csomagot, valamint úgynevezett kenyérprogramot is működtetnek. Ennek lényege, hogy a presbitérium diakóniai bizottsága kiválasztja a nélkülöző családokat, amelyeket havonta öt kenyérrel támogat. A pékségben ott a lista, és a jogosultak kiválthatják a kenyereket, amelyeket hónap végén az egyházközség fizet ki. „A körülmények adottak: van gyülekezeti házunk, a templomunk is rendbe van téve, ezért lelki értelemben folytatnánk azt az építkezést, amelyet elődeink kezdtek el” – fogalmazta meg a célokat Tóth László.
Tovább vándorol a Szentírás
A vándorbiblia június 28-án érkezik Menyőbe, júliusban pedig három állomása lesz. Désházán július 5-étől, Vérvölgyben 12-étől, Szilágyszentkirályon pedig 19-étől látható. Augusztus 2-án a dobai, 9-én a szilágyfőkeresztúri, 16-án a zilah-belvárosi, 23-án a szilágygörcsöni, 30-án pedig a diósadi református gyülekezethez viszik el a szentírást. Szeptember 6-án Szilágyerked, 13-án Kusaly, 20-án Szilágysámson, 27-én pedig Mocsolya reformátusai tekinthetik meg, október 4-én a szilágyballai, 11-én a magyargoroszlói gyülekezethez kerül, majd az ünnepélyes zárórendezvényt 18-án a zilah-ligeti gyülekezetben tartják.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Új út építésével kötnék össze az észak-erdélyi autópályát Kolozsvárral, a kincses város tervezett körgyűrűjével.