
A miniszteri biztos szerint arra lenne szükség, hogy Európában minden ország tekintse a területén élő nemzeti kisebbségeket államalkotó közösségnek
Fotó: Beliczay László
A nemzeti kisebbségi közösségek védelemét napirenden kell tartani – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa kedden Temesváron. Kalmár Ferenc szerint a kisebbségi jogok védelme fontos stabilizáló szerepet játszhatna, és korántsem csak Közép- vagy Kelet-Európában.
2025. december 16., 21:142025. december 16., 21:14
Kalmár Ferenc a Temesvári Közéleti Kávéház rendezvényén hangsúlyozta, a nemzeti kisebbségek védelmének kérdése nem belügy, hanem európai ügy. A brassói születésű kereszténydemokrata politikus kifejtette, az emberi méltóságnak az identitás elválaszthatatlan része, ebbe éppúgy beleértendő az önmeghatározás, mint a vallási vagy nemzeti közösséghez tartozás. Az identitás védelméhez ezért egyaránt szükség van az egyéni és kollektív jogok elismerésére.
„Arra lenne szükség, hogy Európában minden ország tekintse a területén élő nemzeti közösségeket államalkotó közösségnek” – idézte Kalmár Ferencet az MTI.
Az anyaországi politikus – aki korábban országgyűlési képviselőként részt vett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének munkájában, ahol a kisebbségi kérdésekkel foglalkozott – elmondta, az 1990-es években a délszláv háborúk irányították rá a figyelmet a nemzeti közösségek helyzetére. Ezt követően született meg a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, majd az Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezmény.
A miniszteri biztos felidézte, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése több jelentést is elfogadott a kisebbségvédelem területén. Ezek közül jelentéstevőként ő készítette el 2014-ben A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentést. „A kisebbségi jogok védelme fontos stabilizáló szerepet játszhatna, és korántsem csak Közép- vagy Kelet-Európában” – mondta Kalmár Ferenc, példaként említve a skót, a katalán vagy a korzikai közösség helyzetét.
A Magyarországgal szomszédos országok közül a politikus jó példaként említette Szerbiát, ahol szerinte jelentős előrelépés történt a kisebbségi jogok érvényesítése terén. Azt mondta, a kollektív jogok érvényesítésében a többi közt oktatási, kulturális intézményeket is fenntartó nemzeti tanácsok fontos szerepet játszanak.

Talán nem vagyunk egyedül azzal, hogy inkább azon lepődtünk volna meg, ha az EB elfogadja a nemzeti régiók támogatásáról szóló erdélyi kezdeményezést. Így nem is csodálkozunk azon, hogy a testület lesöpörte az asztalról a projektet.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
szóljon hozzá!