A miniszteri biztos szerint arra lenne szükség, hogy Európában minden ország tekintse a területén élő nemzeti kisebbségeket államalkotó közösségnek
Fotó: Beliczay László
A nemzeti kisebbségi közösségek védelemét napirenden kell tartani – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa kedden Temesváron. Kalmár Ferenc szerint a kisebbségi jogok védelme fontos stabilizáló szerepet játszhatna, és korántsem csak Közép- vagy Kelet-Európában.
2025. december 16., 21:142025. december 16., 21:14
Kalmár Ferenc a Temesvári Közéleti Kávéház rendezvényén hangsúlyozta, a nemzeti kisebbségek védelmének kérdése nem belügy, hanem európai ügy. A brassói születésű kereszténydemokrata politikus kifejtette, az emberi méltóságnak az identitás elválaszthatatlan része, ebbe éppúgy beleértendő az önmeghatározás, mint a vallási vagy nemzeti közösséghez tartozás. Az identitás védelméhez ezért egyaránt szükség van az egyéni és kollektív jogok elismerésére.
„Arra lenne szükség, hogy Európában minden ország tekintse a területén élő nemzeti közösségeket államalkotó közösségnek” – idézte Kalmár Ferencet az MTI.
Az anyaországi politikus – aki korábban országgyűlési képviselőként részt vett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének munkájában, ahol a kisebbségi kérdésekkel foglalkozott – elmondta, az 1990-es években a délszláv háborúk irányították rá a figyelmet a nemzeti közösségek helyzetére. Ezt követően született meg a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, majd az Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezmény.
A miniszteri biztos felidézte, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése több jelentést is elfogadott a kisebbségvédelem területén. Ezek közül jelentéstevőként ő készítette el 2014-ben A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentést. „A kisebbségi jogok védelme fontos stabilizáló szerepet játszhatna, és korántsem csak Közép- vagy Kelet-Európában” – mondta Kalmár Ferenc, példaként említve a skót, a katalán vagy a korzikai közösség helyzetét.
A Magyarországgal szomszédos országok közül a politikus jó példaként említette Szerbiát, ahol szerinte jelentős előrelépés történt a kisebbségi jogok érvényesítése terén. Azt mondta, a kollektív jogok érvényesítésében a többi közt oktatási, kulturális intézményeket is fenntartó nemzeti tanácsok fontos szerepet játszanak.
Talán nem vagyunk egyedül azzal, hogy inkább azon lepődtünk volna meg, ha az EB elfogadja a nemzeti régiók támogatásáról szóló erdélyi kezdeményezést. Így nem is csodálkozunk azon, hogy a testület lesöpörte az asztalról a projektet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!