
A miniszteri biztos szerint arra lenne szükség, hogy Európában minden ország tekintse a területén élő nemzeti kisebbségeket államalkotó közösségnek
Fotó: Beliczay László
A nemzeti kisebbségi közösségek védelemét napirenden kell tartani – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa kedden Temesváron. Kalmár Ferenc szerint a kisebbségi jogok védelme fontos stabilizáló szerepet játszhatna, és korántsem csak Közép- vagy Kelet-Európában.
2025. december 16., 21:142025. december 16., 21:14
Kalmár Ferenc a Temesvári Közéleti Kávéház rendezvényén hangsúlyozta, a nemzeti kisebbségek védelmének kérdése nem belügy, hanem európai ügy. A brassói születésű kereszténydemokrata politikus kifejtette, az emberi méltóságnak az identitás elválaszthatatlan része, ebbe éppúgy beleértendő az önmeghatározás, mint a vallási vagy nemzeti közösséghez tartozás. Az identitás védelméhez ezért egyaránt szükség van az egyéni és kollektív jogok elismerésére.
„Arra lenne szükség, hogy Európában minden ország tekintse a területén élő nemzeti közösségeket államalkotó közösségnek” – idézte Kalmár Ferencet az MTI.
Az anyaországi politikus – aki korábban országgyűlési képviselőként részt vett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének munkájában, ahol a kisebbségi kérdésekkel foglalkozott – elmondta, az 1990-es években a délszláv háborúk irányították rá a figyelmet a nemzeti közösségek helyzetére. Ezt követően született meg a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, majd az Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezmény.
A miniszteri biztos felidézte, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése több jelentést is elfogadott a kisebbségvédelem területén. Ezek közül jelentéstevőként ő készítette el 2014-ben A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentést. „A kisebbségi jogok védelme fontos stabilizáló szerepet játszhatna, és korántsem csak Közép- vagy Kelet-Európában” – mondta Kalmár Ferenc, példaként említve a skót, a katalán vagy a korzikai közösség helyzetét.
A Magyarországgal szomszédos országok közül a politikus jó példaként említette Szerbiát, ahol szerinte jelentős előrelépés történt a kisebbségi jogok érvényesítése terén. Azt mondta, a kollektív jogok érvényesítésében a többi közt oktatási, kulturális intézményeket is fenntartó nemzeti tanácsok fontos szerepet játszanak.

Talán nem vagyunk egyedül azzal, hogy inkább azon lepődtünk volna meg, ha az EB elfogadja a nemzeti régiók támogatásáról szóló erdélyi kezdeményezést. Így nem is csodálkozunk azon, hogy a testület lesöpörte az asztalról a projektet.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
szóljon hozzá!