
A Bethlen Gábor-díj kitüntetettjei, Petényi Katalin forgatókönyvíró és Kabay Barna filmrendező, forgatókönyvíró
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
Kabay Barna filmrendező, forgatókönyvíró, producer, valamint Petényi Katalin forgatókönyvíró, rendező, vágó kapta az idei Bethlen Gábor-díjat. Az elismerést szombaton adták át a Pesti Vármegyeháza dísztermében a Székelyföld jövőjéért ösztöndíjakat is kiosztották.
2024. november 09., 18:122024. november 09., 18:12
A Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) díjkiosztóján az elismeréseket, a Márton Áron- és a Teleki Pál-érdemérmet, valamint a Székelyföld jövőjéért ösztöndíjat a díjazottak az őket laudálóktól, valamint Lezsák Sándortól, a BGA kuratóriumának elnökétől vehették át.
Házi Balázs, az alapítvány titkára a rendezvényen kiemelte: az 1980-ban létrehozott alapítvány az évente átadott kitüntetéseivel a magyarság nagyközönség által kevésbé ismert értékeire és alkotóira szeretné felhívni a figyelmet, de kiemelt céljuk a szellemi kulturális örökség védelme is.
– tette hozzá. Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke laudációjában hangsúlyozta: a Bethlen Gábor-díjat idén egy szerzőpáros kapta: Kabay Barna filmrendező, forgatókönyvíró, producer és Petényi Katalin forgatókönyvíró, rendező, vágó. Kiemelte: a BGA által átadott elismerésekkel évről évre olyan emberek előtt hajtanak fejet, akiknek munkássága a magyar szellemiség és szolidaritás kiemelkedő példája, és akiknek élete megkérdőjelezhetetlenül nemes és örök emberi értékek szolgálatában áll.
Úgy fogalmazott, Petényi Katalin és Kabay Barna mindegyik alkotása hitvallás az emberi méltóság, a magyar történelem és az egyetemes emberi értékek mellett. Megemlítette beszédében Gyöngyössy Imre filmrendezőt, aki Kabay Barnának alkotótársa, Petényi Katalinnak egyben férje is volt, így meghatározó szerepet töltött be mindkettőjük életében.
Az őt laudáló Jászai Mari-díjas színész, rendező, Berettyán Nándor kifejtette, hogy a díjazott – aki egyben az ő keresztapja – egyházi személyként nemcsak a rábízott feladatokat teljesíti, folyton keres és talál önmaga számára elhivatást. Hangsúlyozta, hogy az a közösségteremtő munka, amelyet Makláry Ákos végez, a mai világban különösen példaértékű és pótolhatatlan.
Ugyancsak Márton Áron-emlékéremmel jutalmazták Frantisek Miklosko szlovák kereszténydemokrata politikus munkásságát. Az őt méltató Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Kiss Gy. Csaba felidézte, hogy Frantisek Miklosko értelmiségiként és politikusként is számos alkalommal megerősítette, hogy számára a közép-európai, benne a magyar-szlovák összetartozás eszméje olyan, mint a párbeszéd: mindkét nemzet számára létfontosságú.
Az őt laudáló Ybl Miklós-díjas építész, Vadász Bence egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a papi családban nevelkedett művész – aki példamutató hittel, odaadással és szeretettel restaurálta egyebek között az Esztergomi Bazilika kegytárgyait – nemcsak a hagyományok őrzését, de a jelen magyarságának segítését is küldetésének tekinti. Hunyadi László nevében felesége vette át az elismerést.
Loksa Gábor meteorológus, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának tanára szintén Teleki Pál-érdeméremben részesült. Méltatója, Bartos Mónika országgyűlési képviselő, a BGA kuratóriumának tagja felidézte Loksa Gábor életútját. Hozzáfűzte: Loksa Gábor a természet és a tudományok szeretetét szüleitől örökölte, és másokkal is megosztja ezt a csodát, amellyel megtartani, felemelni és gazdagítani akar másokat.
Szintén Teleki Pál-érdeméremmel jutalmazták Szász István Tas orvost, írót. A laudáló Árkossy István festőművész, grafikus és író úgy fogalmazott, hogy Szász István Tas a nemzet gyógyításában találta meg hivatását. Kiemelte: a Trianon utáni erdélyi értelmiségi generáció történetét nemrégiben egy kötetben örökítette meg az utókor számára.
Lezsák Sándor, a BGA kuratóriumának elnöke a díjátadó végén bejelentette, hogy a Székelyföld jövőjéért ösztöndíjasok ezúttal különdíjban is részesülnek: meghívást kaptak, hogy tartsanak előadást a Lakitelek Népfőiskola egyik kollégiumában.
A díjátadót követően az MTI-nek elmondta: évtizedek óta a magyarság jeles személyiségeit köszöntik ezekkel a díjakkal, és fontosnak tartják, hogy az elismerések átadása után is odafigyeljenek a kitüntetettekre. Mindez tehát nemcsak egyszeri elismerés, hanem folyamatos kapcsolat a díjazottakkal – hangsúlyozta.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
szóljon hozzá!