Hirdetés

Béremelés anomáliákkal: sok még a tisztázatlan kérdés az egészégügyi fizetések körül

•  Fotó: Pál Árpád

Fotó: Pál Árpád

Nem kis meglepetést okozott Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter, amikor bejelentette: a tervezettnél hamarabb eléri a bértáblában 2022-re tervezett szintet az orvosok és asszisztensek fizetése. A szakemberek a Krónikának elmondták, hogy sok még az anomália.

Bíró Blanka

Bálint Eszter

2018. március 01., 10:362018. március 01., 10:36

Március elsejétől minden orvos és asszisztens fizetése a 2022-re előirányzott szintre nő, így egy eddig 4 000 lejt kereső főorvosnak 15 ezer lejre emelkedik a bére – jelentette be szerdán Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter. A szaktárca vezetője azt mondta: a március elsejétől hatályba lépő intézkedés kivétel nélkül valamennyi orvosra és orvosi asszisztensre érvényes. „Egy főorvos bére 4000-ről 15 ezer lejre nőhet, ehhez természetesen hozzászámítják még a munkában eltöltött évek után járó összeget és a többi pótlékot, amire jogosult.

Az egészségügyben valóban nagyon nagy fizetések lesznek” – szögezte le Vasilescu.

Hirdetés

Elmondása szerint ugyanakkor már tavaly 40 százalékkal csökkent az orvosok elvándorlása. „Reméljük, hogy idéntől, ezzel az intézkedéssel teljesen meg tudjuk állítani az orvosok exodusát” – szögezte le Lia Olguţa Vasilescu.

A béremelésnek mindenki örül, ám az általunk megszólaltatott érintettek és szakemberek arra figyelmeztetnek, sok még az anomália, a tisztázatlan kérdés és a fizetések emelése önmagában még nem csodafegyver.

Pontos képet áprilisban fogunk látni, akkor kapják ugyanis kézhez az egészségügyben dolgozók a márciusi fizetésüket.

A szakszervezet részben elégedett

„Napok óta egyeztetünk a kormány képviselőivel, ám még mindig nem tisztázódott, hogy mi lesz a jutalékokkal, a pótlékokkal” – jelentette ki a Krónika kérdésére Vasile Neagovici,

a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke.  Rámutatott, őket elsősorban a nettó jövedelem alakulása érdekli, hiába növelik ugyanis jelentős mértékben a bruttó összeget, ha a pótlékokat levágják, a nettó emelkedés már nem olyan látványos.

•  Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Galéria

Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház

A szakszervezetiseket ugyanakkor az is aggasztja, hogy csak az orvosok és asszisztensek fizetését emelik, holott az egészségügyben csapatban dolgoznak, így az ápolókról, takarítókról, pszichológusokról, biológusokról, adminisztratív személyzetről sem szabad megfeledkezni.

Neagovici hangsúlyozta, ezekről a kérdésekről tovább egyeztetnek a kormánnyal, nem hagyják annyiban.

A részletekről semmit sem tudni

Még nagyon sok a tisztázatlan kérdés a témában András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója szerint is. Mint megkeresésünkkor részletezte, arról például még nem tudnak semmit, hogyan számoljak majd a különböző pótlékokat, jutalékokat, holott ez jelentősen módosítja a nettó jövedelmeket.

A veszélyes, megterhelő kórházi osztályokon például a tébécé osztályon, a pszichiátrián vagy éppen a sürgősségen 75 százalékos pótlékot kapnak az alkalmazottak, ám ezek odaítéléséről még nem született döntés.

Az egészségügyi minisztérium honlapján megtalálható ugyan egy tervezet, de azt áprilisig lehet véleményezni.  A kórházigazgató ugyanakkor még azt sem tudja, hogy milyen keretből adják ki a megemelt fizetéseket, az egészségbiztosító pénztár kap-e erre a célra költségvetés-kiegészítést.

Galéria

András Nagy Róbert is úgy véli eközben, hogy méltánytalan helyzetek is kialakulnak.  Egyrészt csak az orvosok és az egészségügyi asszisztensek kapnak fizetésemelést, az adminisztratív személyzet nem. 

Idézet
Olyan visszásságok alakulnak ki, hogy a 4,5 millió lejes onkológiai programkoordinátorunk, akinek hatalmas felelőssége van, 40 százalékkal kevesebbet keres, mint egy orvosírnok.

Ugyanakkor az orvosok között sem tudunk különbséget tenni a teljesítmény alapján, például egy sebész, aki egész nap súlyos beteget műt, ugyanannyit keres, mint a kollégája, aki a járóbeteg-rendelőben körmöket vesz le” – adott hangot aggályainak az igazgató. Éppen ezért azt mondja, a következő napokban még nagyon sok kérdést meg kell válaszolnia a kormánynak.

Elvárásokra is szükség lenne

„Jó döntés, szükség volt az egészségügyben egy jelentős fizetésemelésre, ám önmagában nem csodafegyver, nem oldja meg a hazai egészségügy több évtizedes rendszerproblémáit” - szögezte le megkeresésünkre Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, volt egészségügyi miniszter is.

Meglátása szerint a béremelésnek rövid távon biztosan lesznek pozitív hatásai, ám közép- és hosszútávon akkor lett volna igazán eredményes, ha szerkezeti változásokkal is összekötik. Ez most jó alkalom lett volna arra, hogy elvárásokat is megfogalmazzanak, szögezte le a politikus.

Szerinte ugyanis egy ilyen mértékű béremeléshez a szolgáltatások minőségének a javulását is lehetett volna kötni.

Az egészségügyi rendszer megítélése ugyanis nem feltétlenül az ott dolgozók mentalitásán, kommunikációján múlik, de ezen a téren is sokat lehet javítani, és erre most lett volna egy jó alkalom. 

•  Fotó: RMDSZ Galéria

Fotó: RMDSZ

„A rendszer másik problémája, hogy az orvosok egy része a közkórházak mellett a magánszférában is dolgozik, gyakran az állami infrastruktúrát használva végez vizsgálatokat, amit leszámláz a betegnek.  Ebben is lehetett volna most egy radikális elmozdulás. Hiszen ha havi 4000 lejről 15 000 lejre emelkedik egy orvos fizetése, akkor már választás elé lehet állítani, vagy az állami, vagy a magánszektor, vagy legalább szigorúan le lehetett volna szabályozni az átjárhatóságot. A népszerűtlen döntéseket is fel kell vállalni, ha javítani akarunk a rendszeren” – szögezte le a volt egészségügyi miniszter.

Beszélt egyúttal arról is, hogy az orvosok egy része nem a fizetések miatt hagyja el az országot, hanem azért is, mert itt nincs lehetőség a szakmai előmenetelre.

„Ez a fizetésemelés nem jelenti azt, hogy a következő öt-tíz évben egyetlen orvos sem távozik külföldre Romániából” – vallja Cseke Attila.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 05., csütörtök

Előrelépés a Brassó–Háromszék–Bákó autópálya ügyében

Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.

Előrelépés a Brassó–Háromszék–Bákó autópálya ügyében
Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Kihasználatlan az iskolákban létrehozott „elkülönítők” zöme

Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.

Kihasználatlan az iskolákban létrehozott „elkülönítők” zöme
2026. március 05., csütörtök

Változnak a helyi adók Kolozsváron, március 16-tól lépnek életbe az új előírások

Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.

Változnak a helyi adók Kolozsváron, március 16-tól lépnek életbe az új előírások
2026. március 05., csütörtök

Székelyföldi települést leptek el a rendőrök, a nyolc hónapja szökésben levő Maros megyei baltás gyilkost keresik

Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.

Székelyföldi települést leptek el a rendőrök, a nyolc hónapja szökésben levő Maros megyei baltás gyilkost keresik
Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Tűz ütött ki egy szebeni panelházban, egy embert újra kellett éleszteni

Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.

Tűz ütött ki egy szebeni panelházban, egy embert újra kellett éleszteni
2026. március 05., csütörtök

Mitől biztonságos a patikában kiváltott tabletta? Válaszok az Európai Gyógyszerkönyv erdélyi szakértőjétől

Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.

Mitől biztonságos a patikában kiváltott tabletta? Válaszok az Európai Gyógyszerkönyv erdélyi szakértőjétől
2026. március 04., szerda

A szabadságharc háromszéki hősnőit mutatják be Sepsiszentgyörgyön

Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.

A szabadságharc háromszéki hősnőit mutatják be Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Önkénteseket várnak Erdélyben a pusztuló műemlékek megmentésére

Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.

Önkénteseket várnak Erdélyben a pusztuló műemlékek megmentésére
2026. március 04., szerda

Székelyföldre vonulnak az autópálya-építők

Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.

Székelyföldre vonulnak az autópálya-építők
2026. március 04., szerda

„Elhunytak nevében nem lehet voksolni”. A levélszavazat folyamatát ismertették Kolozsváron

Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.

„Elhunytak nevében nem lehet voksolni”. A levélszavazat folyamatát ismertették Kolozsváron
Hirdetés
Hirdetés