Fotó: Pál Árpád
Nem kis meglepetést okozott Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter, amikor bejelentette: a tervezettnél hamarabb eléri a bértáblában 2022-re tervezett szintet az orvosok és asszisztensek fizetése. A szakemberek a Krónikának elmondták, hogy sok még az anomália.
Március elsejétől minden orvos és asszisztens fizetése a 2022-re előirányzott szintre nő, így egy eddig 4 000 lejt kereső főorvosnak 15 ezer lejre emelkedik a bére – jelentette be szerdán Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter. A szaktárca vezetője azt mondta: a március elsejétől hatályba lépő intézkedés kivétel nélkül valamennyi orvosra és orvosi asszisztensre érvényes. „Egy főorvos bére 4000-ről 15 ezer lejre nőhet, ehhez természetesen hozzászámítják még a munkában eltöltött évek után járó összeget és a többi pótlékot, amire jogosult.
Elmondása szerint ugyanakkor már tavaly 40 százalékkal csökkent az orvosok elvándorlása. „Reméljük, hogy idéntől, ezzel az intézkedéssel teljesen meg tudjuk állítani az orvosok exodusát” – szögezte le Lia Olguţa Vasilescu.
A béremelésnek mindenki örül, ám az általunk megszólaltatott érintettek és szakemberek arra figyelmeztetnek, sok még az anomália, a tisztázatlan kérdés és a fizetések emelése önmagában még nem csodafegyver.
a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke. Rámutatott, őket elsősorban a nettó jövedelem alakulása érdekli, hiába növelik ugyanis jelentős mértékben a bruttó összeget, ha a pótlékokat levágják, a nettó emelkedés már nem olyan látványos.
Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
Neagovici hangsúlyozta, ezekről a kérdésekről tovább egyeztetnek a kormánnyal, nem hagyják annyiban.
Még nagyon sok a tisztázatlan kérdés a témában András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója szerint is. Mint megkeresésünkkor részletezte, arról például még nem tudnak semmit, hogyan számoljak majd a különböző pótlékokat, jutalékokat, holott ez jelentősen módosítja a nettó jövedelmeket.
Az egészségügyi minisztérium honlapján megtalálható ugyan egy tervezet, de azt áprilisig lehet véleményezni. A kórházigazgató ugyanakkor még azt sem tudja, hogy milyen keretből adják ki a megemelt fizetéseket, az egészségbiztosító pénztár kap-e erre a célra költségvetés-kiegészítést.
András Nagy Róbert is úgy véli eközben, hogy méltánytalan helyzetek is kialakulnak. Egyrészt csak az orvosok és az egészségügyi asszisztensek kapnak fizetésemelést, az adminisztratív személyzet nem.
Ugyanakkor az orvosok között sem tudunk különbséget tenni a teljesítmény alapján, például egy sebész, aki egész nap súlyos beteget műt, ugyanannyit keres, mint a kollégája, aki a járóbeteg-rendelőben körmöket vesz le” – adott hangot aggályainak az igazgató. Éppen ezért azt mondja, a következő napokban még nagyon sok kérdést meg kell válaszolnia a kormánynak.
Meglátása szerint a béremelésnek rövid távon biztosan lesznek pozitív hatásai, ám közép- és hosszútávon akkor lett volna igazán eredményes, ha szerkezeti változásokkal is összekötik. Ez most jó alkalom lett volna arra, hogy elvárásokat is megfogalmazzanak, szögezte le a politikus.
Az egészségügyi rendszer megítélése ugyanis nem feltétlenül az ott dolgozók mentalitásán, kommunikációján múlik, de ezen a téren is sokat lehet javítani, és erre most lett volna egy jó alkalom.
Fotó: RMDSZ
„A rendszer másik problémája, hogy az orvosok egy része a közkórházak mellett a magánszférában is dolgozik, gyakran az állami infrastruktúrát használva végez vizsgálatokat, amit leszámláz a betegnek. Ebben is lehetett volna most egy radikális elmozdulás. Hiszen ha havi 4000 lejről 15 000 lejre emelkedik egy orvos fizetése, akkor már választás elé lehet állítani, vagy az állami, vagy a magánszektor, vagy legalább szigorúan le lehetett volna szabályozni az átjárhatóságot. A népszerűtlen döntéseket is fel kell vállalni, ha javítani akarunk a rendszeren” – szögezte le a volt egészségügyi miniszter.
„Ez a fizetésemelés nem jelenti azt, hogy a következő öt-tíz évben egyetlen orvos sem távozik külföldre Romániából” – vallja Cseke Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!