Fotó: Rostás Szabolcs
Elfogadhatatlan a román legfelsőbb bíróságnak az egyházi ingatlanok restitúciójára vonatkozó legújabb döntése, mert rossz precedenst teremt: megkérdőjelezi a tulajdonjogot, és törvényesíti a „kommunisták lopását” – jelentette ki Kelemen Hunor csütörtökön Nagyváradon.
2024. január 11., 19:462024. január 11., 19:46
2024. január 11., 19:532024. január 11., 19:53
Az RMDSZ elnöke Cseke Attila szenátorral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót, és ezen tért ki a román legfelsőbb bíróság új jogegységi határozatára. Az új rendelkezésről csütörtökön számolt be lapunk.
Drasztikusan megnehezíti a magyar egyházak ingatlanjainak restitúcióját a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék új határozata. A Krónikának nyilatkozó jogász szerint a bíróság olyasmit vár el az egyházaktól, ami a 19. századi jogrendben nem is létezett.
A kedden nyilvánosságra hozott, valamennyi romániai bíróság számára kötelező rendelkezés szerint az egyházaknak közvetlenül bizonyítaniuk kell a 19. században telekkönyvezett iskoláik tulajdonjogát. Az új jogegységi határozattal a legfelsőbb bíróság az eddigi felemás jogi helyzetekre keresett megoldást az egyházi restitúcióval kapcsolatban, azonban döntésével jelentős akadályokat gördített a folyamat elé.
„Ahol nincs biztosítva a tulajdonhoz való jog, arról (az államról) nem mondható el, hogy jogállam” – idézte az RMDSZ elnökét az MTI.
A politikus kifejtette: 34 évvel a romániai rendszerváltás után már nem lenne szabad azt mondani az egyházaknak, hogy a telekkönyv nem elegendő, ezért 19. századi dokumentumokat kell felmutatniuk bizonyítékként. Aki ezt kéri, az vagy nem érti a jelenséget jogi, politikai és társadalmi szempontból – mondta, és ez szerinte a legfelsőbb bíróság tapasztalt tagjairól nem mondható el –, vagy pedig rosszindulatú, és a 2000-es évekből az 1990-es évek elejére akarja visszavetni a romániai restitúciós folyamatot.
Kelemen Hunor leszögezte: a bukaresti parlamentben kell törvényi megoldást találni a magántulajdon biztonságának védelmére. „Ha egyetlen záradékkal meg lehet fordítani a történelem kerekét, akkor egyetlen ember, egyetlen intézmény vagy egyetlen egyház sem lehet biztos abban, hogy a tulajdonhoz való joga nem sérül” – mutatott rá a szövetségi elnök.
Emlékeztetett, hogy a kommunisták az egyházaktól és nem mástól kobozták el azokat az ingatlanokat, amelyeket ők később visszakértek, ezek az egyházak kezelésébe tartoztak, és ezt szerinte a legfelsőbb bíróság tagjai is tudják. Felidézte, hogy amikor a román parlamentben elfogadták a restitúciós törvényeket, a közszándék egyértelműen az volt, hogy az elkobzott ingatlanokat oda kell visszajuttatni, ahonnan elvették őket.
– fogalmazott az RMDSZ elnöke –, hozzátéve, hogy aki a tulajdonjogot megkérdőjelezi, az a jogállamiság és Románia ellen dolgozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!