
Fotó: Rostás Szabolcs
Elfogadhatatlan a román legfelsőbb bíróságnak az egyházi ingatlanok restitúciójára vonatkozó legújabb döntése, mert rossz precedenst teremt: megkérdőjelezi a tulajdonjogot, és törvényesíti a „kommunisták lopását” – jelentette ki Kelemen Hunor csütörtökön Nagyváradon.
2024. január 11., 19:462024. január 11., 19:46
2024. január 11., 19:532024. január 11., 19:53
Az RMDSZ elnöke Cseke Attila szenátorral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót, és ezen tért ki a román legfelsőbb bíróság új jogegységi határozatára. Az új rendelkezésről csütörtökön számolt be lapunk.

Drasztikusan megnehezíti a magyar egyházak ingatlanjainak restitúcióját a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék új határozata. A Krónikának nyilatkozó jogász szerint a bíróság olyasmit vár el az egyházaktól, ami a 19. századi jogrendben nem is létezett.
A kedden nyilvánosságra hozott, valamennyi romániai bíróság számára kötelező rendelkezés szerint az egyházaknak közvetlenül bizonyítaniuk kell a 19. században telekkönyvezett iskoláik tulajdonjogát. Az új jogegységi határozattal a legfelsőbb bíróság az eddigi felemás jogi helyzetekre keresett megoldást az egyházi restitúcióval kapcsolatban, azonban döntésével jelentős akadályokat gördített a folyamat elé.
„Ahol nincs biztosítva a tulajdonhoz való jog, arról (az államról) nem mondható el, hogy jogállam” – idézte az RMDSZ elnökét az MTI.
A politikus kifejtette: 34 évvel a romániai rendszerváltás után már nem lenne szabad azt mondani az egyházaknak, hogy a telekkönyv nem elegendő, ezért 19. századi dokumentumokat kell felmutatniuk bizonyítékként. Aki ezt kéri, az vagy nem érti a jelenséget jogi, politikai és társadalmi szempontból – mondta, és ez szerinte a legfelsőbb bíróság tapasztalt tagjairól nem mondható el –, vagy pedig rosszindulatú, és a 2000-es évekből az 1990-es évek elejére akarja visszavetni a romániai restitúciós folyamatot.
Kelemen Hunor leszögezte: a bukaresti parlamentben kell törvényi megoldást találni a magántulajdon biztonságának védelmére. „Ha egyetlen záradékkal meg lehet fordítani a történelem kerekét, akkor egyetlen ember, egyetlen intézmény vagy egyetlen egyház sem lehet biztos abban, hogy a tulajdonhoz való joga nem sérül” – mutatott rá a szövetségi elnök.
Emlékeztetett, hogy a kommunisták az egyházaktól és nem mástól kobozták el azokat az ingatlanokat, amelyeket ők később visszakértek, ezek az egyházak kezelésébe tartoztak, és ezt szerinte a legfelsőbb bíróság tagjai is tudják. Felidézte, hogy amikor a román parlamentben elfogadták a restitúciós törvényeket, a közszándék egyértelműen az volt, hogy az elkobzott ingatlanokat oda kell visszajuttatni, ahonnan elvették őket.
– fogalmazott az RMDSZ elnöke –, hozzátéve, hogy aki a tulajdonjogot megkérdőjelezi, az a jogállamiság és Románia ellen dolgozik.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
szóljon hozzá!