Fotó: Rostás Szabolcs
Elfogadhatatlan a román legfelsőbb bíróságnak az egyházi ingatlanok restitúciójára vonatkozó legújabb döntése, mert rossz precedenst teremt: megkérdőjelezi a tulajdonjogot, és törvényesíti a „kommunisták lopását” – jelentette ki Kelemen Hunor csütörtökön Nagyváradon.
2024. január 11., 19:462024. január 11., 19:46
2024. január 11., 19:532024. január 11., 19:53
Az RMDSZ elnöke Cseke Attila szenátorral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót, és ezen tért ki a román legfelsőbb bíróság új jogegységi határozatára. Az új rendelkezésről csütörtökön számolt be lapunk.
Drasztikusan megnehezíti a magyar egyházak ingatlanjainak restitúcióját a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék új határozata. A Krónikának nyilatkozó jogász szerint a bíróság olyasmit vár el az egyházaktól, ami a 19. századi jogrendben nem is létezett.
A kedden nyilvánosságra hozott, valamennyi romániai bíróság számára kötelező rendelkezés szerint az egyházaknak közvetlenül bizonyítaniuk kell a 19. században telekkönyvezett iskoláik tulajdonjogát. Az új jogegységi határozattal a legfelsőbb bíróság az eddigi felemás jogi helyzetekre keresett megoldást az egyházi restitúcióval kapcsolatban, azonban döntésével jelentős akadályokat gördített a folyamat elé.
„Ahol nincs biztosítva a tulajdonhoz való jog, arról (az államról) nem mondható el, hogy jogállam” – idézte az RMDSZ elnökét az MTI.
A politikus kifejtette: 34 évvel a romániai rendszerváltás után már nem lenne szabad azt mondani az egyházaknak, hogy a telekkönyv nem elegendő, ezért 19. századi dokumentumokat kell felmutatniuk bizonyítékként. Aki ezt kéri, az vagy nem érti a jelenséget jogi, politikai és társadalmi szempontból – mondta, és ez szerinte a legfelsőbb bíróság tapasztalt tagjairól nem mondható el –, vagy pedig rosszindulatú, és a 2000-es évekből az 1990-es évek elejére akarja visszavetni a romániai restitúciós folyamatot.
Kelemen Hunor leszögezte: a bukaresti parlamentben kell törvényi megoldást találni a magántulajdon biztonságának védelmére. „Ha egyetlen záradékkal meg lehet fordítani a történelem kerekét, akkor egyetlen ember, egyetlen intézmény vagy egyetlen egyház sem lehet biztos abban, hogy a tulajdonhoz való joga nem sérül” – mutatott rá a szövetségi elnök.
Emlékeztetett, hogy a kommunisták az egyházaktól és nem mástól kobozták el azokat az ingatlanokat, amelyeket ők később visszakértek, ezek az egyházak kezelésébe tartoztak, és ezt szerinte a legfelsőbb bíróság tagjai is tudják. Felidézte, hogy amikor a román parlamentben elfogadták a restitúciós törvényeket, a közszándék egyértelműen az volt, hogy az elkobzott ingatlanokat oda kell visszajuttatni, ahonnan elvették őket.
– fogalmazott az RMDSZ elnöke –, hozzátéve, hogy aki a tulajdonjogot megkérdőjelezi, az a jogállamiság és Románia ellen dolgozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!